Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

^4 nemzetgyűlés 221. ülése 1924. tatnak meg, de kétségtelen, hogy a biráló bizottságok olyan széles jogkörrel vannak felruházva nemcsak a képviselő személyével szemben, hanem egy választókerület akaratának elbírálásával szemben is, hogy a legkevesebb, amit meg kell követelnünk az, hogy az alaki, eljárási szabályok betartása a Ház plénumának védelme alá helyeztessék. Abban az esetben, ha a Ház plénuma azt látja, hogy a biráló-bizottság Ítéletének meghozatalánál a házszabályok megsértetnek, nem szabad a Ház plénumát elzárni attól, hogy visszaküldje a jelentést a bizottsághoz abból a célból, hogy a szabályok betartása mellett hozzon épolyan inappellábilis határozatot, mint amilyen inappellábilis határozatot hozott először, azzal a különbséggel, hogy határozatát most a szabályok szigorú betartásával hozza meg. Nem akarom ultrirozni a dolgot, de ha például egy esetben kénytelen volnék feláliani és azt a tényállást adni elő a Háznak, hogy az illető biráló-bizottság tagjai nem voltak jelen határozatképes számban akkor, amikor azt a határozatot meghozták, lehetetlen, hogy a Ház ne helyezkedjék arra az álláspontra, hogy az Ítéletet formai okokból visszaküldje a bizottsághoz, hogy az szabályszerű Ítéletet kozzon. A nélkül, hogy a jelen kérdésnek érdeméhez hozzászólanék, — nem vagyok abban a helyzetben, mert hiszen az anyagot nem ismeren, mivel egyszerű formai bejelentés történt — a jövőre nézve szükségesnek vélem, hogy ezt a jogi álláspontot itt hangoztassam és leszögezzem, mert ez végeredményben hozzátartozik a Ház szuverenitásához, amelyet nemcsak kifelé, külső támadásokkal szemben kell megvédeni, hanem befelé saját tagjaival, saját bizottságaival szemben is. (Il 0 y van! Ugy van! a bal-és a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. Nemzetgyűlés! Benedek János képviselő ur az elnököt is aposztrofálta, mint olyant, aki a házszabályok őre. A házszabályok 253. §-a értelmében az elnök a csendnek és a tanácskozási rendnek őre és egyúttal felügyel a házi ügyrendre. A házi ügyrend azonban az adminisztratív teendőkre vonatkozik. Ami magát a szőnyegen levő kérdést, a házszabályok^ 37., 73. és 78. §-ainak szelleméből és rendelkezéseinek összefüggésé bői megállapíthatom, hogy a biráló-bizottságok a hozzájuk utalt ügyek fiiintézésében, igy különösen ítélkezéseikben a nemzetgyűlésnek teljesen átutalt hatáskörében járnak el, mint esküt tett, teljesen önálló, független bíróságok. Az ügyek érdemi elintézései tehát véglegesek, inappellábilisak, ehhez képest ezen elintézések a nemzetgyűlés által — mint ez ügyekben batáskörét teljesen a biráló-bizottságokra átruházó szerv által — érdemi szempontokból vita tárgyává nem tehetők. A nemzetgyűlés feladatát kizárólag az képezi, hogy az érdekelt felekkel már közölt ügy elintézése a Háznak bejelentetvén, ennek folyamatos következmények épen az adminisztratív természetű intézkedéseket elrendeli. Erre való tekintettel a házszabályok 78. §-a alapján felhatalmazást kérek a nemzetgyűléstől, hogy Debrecen város III-ik választókerületében az uj választás elrendelése céljából szükséges intézkedések iránt a belügyminister urat megkereshessem. (Benedek János: A határozati javaslatom.) Méltóztatnak a felhatalmazást megadni ? (Igen!) Ezzel a felhatalmazást megadottnak tekintem. Tekintettel arra, hogy a házszabályok szelleméből következően itt vitának helye nem volt és a házszabályok szerint helye nem is lehet, a házszabály vita során pedig sem határozati javaslat, sem indítvány nem adható be. nincs módomban a képviselő ur határozati javaslatára vonatkozóan a kérdést a nemzetgyűlés elé terjeszteni évi január hó 11-én, pénteken. 163' (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) annál kevésbé, mert egy olyan határozatnak hozataláról volna szó, amely a nemzetgyűlés szuverenitását és tekintélyét sértené annál is inkább, mert egy ilyen határozat meghozatala esetén nem állana módjában a nemzetgyűlésnek, hogy ennek a határozatnak érvényt szerezzen, mert a nemzetgyűlésnek a bírálóbizottságokat illetően nincs utasítási joga. Ezt kívántam megjegyezni. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Lehetetlen felfogás! Abszurdum!) Most pedig elől erjesztést kívánok tenni legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére vonatkozólag. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket, folyó hó 15-én, kedden délelőtt 11 órakor tartsuk meg és annak napirendjére tűzessék ki az egyes bizottságokba megüresedett tagsági helyek betöltése — és pedig választatni fog az igazságügyi bizottságban egy, a kérvényi bizottságban kettő, a közigazgatási bizottságban egy, a közjogi bizottságba kettő, a mentelmi bizottságba három és az összeférhetetlenségi állandó bizottságba egy tag. A napirend második pontja lenne az indemnitási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni. (Felkiáltások a jobboldalon : Igen !) Gömbös képviselő ur a napirendhez kíván szólani. Gömbös Gyula: T. Nemzetgyűlés! Van szerencsém az elnök ur napirendi javaslatával szemben azt javasolni, hogy a nemzetgyűlés holnap; folytassa tanácskozásait, A karácsonyi szünidő előtt a Ház elnökének elnöklése mellett az ellenzéki képviselők egybehivattak, hogy sürgős tárgyalási programmot állapítsunk meg abból a célból, hogy a legfontosabb törvényjavaslatok végre tető alá kerüljenek. Szünetek adása ezzel az elhatározással szemben áll. Épen ezért felfogásom az, hogy a Ház nem lehet abban helyzetben, hogy csak kedden folytassa tovább tanácskozásait, Miétt mondom ezt? Azért mondom, mert az a felfogásom, hogy a minister elnök ur, miután most kimegy külföldre, a külföldi kölcsön ügyében folytatandó további tárgyalások céljából vissza fog jönni és akkor vagy a külföldi kölcsönt kell napirendre tűzni és meg kell szakítani az indemnitast, vagy a földreformnovella, vagy a fővárosi törvényjavaslat tárgyalását, ami felfogásom szerint elkerülendő, mert ezek az aktuális kérdések, amelyek már hosszú idő óta állanak a politikai érdeklődés központjában, nézetem szerint tető alá hozandók, hogy a nemzetgyűlésnek minden energiája összpontosulhasson az 1924-ik esztendő leglényegesebb politikai kérdésének, a kölcsön kérdésének tárgyalására. Lehetnek közöttünk nézeltérések, de az a felfogásom, hogy ebben a fontos kérdésben mindenkinek a lelkiismeretére kell hallgatnia, és tekintet nélkül arra, hogy milyen pártállásu az illető, állást kell foglalnia ebben a kérdésben, mert az a meggyőződésem, hogy ezekben a jegyzőkönyvekben, vagy ebben a kölcsönkötésben hosszú időre dől el Magyarország sorsa- Épen ezért ezt a kérdést nem tekinthetjük egy rendes, — mondjuk — mindennapi adminisztratív politikai problémának, amelyet a többségi elv szabályai szerint el lehet dönteni a nemzetgyűlésen, hanem olyan kérdésnek kell tekintenünk, amelyben a nemzet jövőjéről van szó, s amely óriási felelősséget hárit minden egyes képviselőtársamnak vállára, tekintet nélkül arra, hogy ezen, vagy amazon az oldalon ül-e. Minthogy az igen t. ministerelnök ur maga is azt állapítja meg, hogy bizonyos aggályai vaunak az e jegyzőkönyvekben meghatározott pontokkal és a népszövetségnek határozatával szemben, előállhat az az eset, amelyre ma Fried21*