Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

150 À nemzetgyűlés 221. ülése 1924. konyhába a majszterné asszonynak, dajkálja a majszter ur kisfiát (Ugy van!), faluhelyen és kisvárosban kimegy a szántóföldre kapálni, hordja onnan talicskán haza a terheket, — akár kukoricát, akár más terményt — ugy, hogy mikor a tanoneidejét kitöltötte, akkor elmehet napszámosnak vagy szárazdadának, mert ez a kettő lehet belőle, de a mesterségét nem tanulta meg, mert nem tanulhatta meg. (Ugy van! Ugy van!) A nemzet jól felfogott érdeke tehát feltétlenül, hogy ezek a szerencsétlen, szegény, fiatalkorú gyermekek jó törvénnyel gondoztassanak, feltétlenül érdeke, hogy ezeknek a nevelési rendszere ugy az iparokban, mint az iskolákban egészen más alapokra fek tettessék. (Benárd Ágoston: Helyes!), ugy hogy amikor elkövetkezett az az idő, hogy abból a gyermekből, ime, munkás lesz, abban a pillanatban ennek a hazának, ennek az országnak már hasznot hajtó polgárává váljék. De ehhez először kell a jó törvény, azután kell a jó iparfelügyelet. (Bâtiez Gyula: És az okos képviselő is!) Az ipar felügy elet ma nincs azon a szinvonalon, amelyen lennie kellene. Az iparfelügyeletet ki kell bőviteni női és férfi munkásokkal, ki kell bőviteni orvossal, aki a gyermeket már a pályaválasztásnál megvizsgálja, (Csilléry András: Nagyon helyes), hogy vájjon testileg alkalmas-e arra a mesterségre, amelyet ő választani akar magának. (Helyeslés a balközépen és jobbfelől.) Ez az egyik. A másik pe dig az, hogy azért kell az orvossal kibővített iparfelügyelet, hogy az időközönkint vizsgálja meg a fiatal munkás alvóhelyét, egészségi szempontból vizsgálja meg annak táplálkozási módját, (Helyeslés. — Baticz Gyula: A műhelyt, a gyárat) vizsgálja meg a munkahelyét, hogy vájjon egészségi szempontból megfelel-e az a követelményeknek. (Általános helyeslés. — Szomjas Gusztáv: Erre van is törvény!) Szóval egy erős, minden térre kiterjedő ifjuvédelem kell (Egy hang a balközépen: Fajvédelem!) — nevezhetem fajvédelemnek is. — (Friedrich István: Ez az igazi fajvédelem!) — amely ifjuvédelemből ennek a hazának csak haszna származhatik. — (Szomjas Gusztáv: Lelkész is legyen! Meghallgatjuk sziyesen az ilyen beszédet. — Peyer Károly: Szüntessék meg az internálást, akkor majd igy beszélünk! — Szomjas Gusztáv: Majd eljön az is! — Zaj. Elnök csenget.) Nagyon sok árva van ebben az országban, akinek az édesapja a harctéren elhalt. (Bessenyei Zénó: Megcsinálhatjuk a paktumot! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ezekről a hadiárvákról az államnak kötelessége gondoskodni. Ebből a célból internátussal egybekötött tanműhelyeket kell szervezni, ahol ezek a szegény, elhagyatott árva gyermekek megkapják ellátásukat, megtanulhatják a mesterségüket ugy, hogy minden nagyobb kizsákmányoltatástól védve lesznek. (Általános helyeslés.) Ezek voltak azok, amiket most röviden erről a kérdésről el akartam mondani, mert hosszasabban már nem foglalkozhatom vele. Kijelentem, hogy az indemnitási javaslatot nem fogadom el. (Elénk helyeslés és éljenzés a szélsőbaloldalon és a balközépen. — Éhn Kálmán: Mindig igy kellene beszélni ! — Homonnay Tivadar: Mindenkinek igy kellene beszélni! Igen okos beszéd !) Elnök: Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Wolff Károly képviselő ur, mint a IV. biráló-bizottság elnöke, kivan jelentést tenni. (Zaj.) Csendet kérek. Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés! A magyar nemzetgyűlés IV. biráló bizottsága tárgyalás alá vette Hedry Lőrinc nemzetgyűlési képviselőnek Jánosi Zoltán nemzetgyűlési képviselő választása évi január hó 11-én, pénteken. ellen a házszabályok 15. §-a alapján emelt kifogását és a megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás és az érdekelt felek, illetőleg azok meghatalmazottai nak meghallgatása után a következő Ítéletet hozta: (Halljuk! Halljuk!) A IV. biráló bizottság a kifogásnak helyt ad és a Debrecen város III. választókerületében 1922. évi június hó 1-én és 2-án megtartott és 3-án kihirdetett nemzetgyűlési képviselőválasztást a házszabályok 71. §-ának a) pontja alapján megsemmisíti, Az eljárási költségeket a házszabályok 103. §-a alapján a felek között kölcsönösen megszünteti. A biráló bizottság által hozott Ítéletet, valamint az ügyre vonatkozó iratokat van szerencsém tisztelettel beterjeszteni. Elnök: Benedek János képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Benedek János: T. Nemzetgyűlés! Kizárólag a házszabályokhoz kivánok szólni, mert a IV. biráló-bizottságnak s általában minden bírálóbizottságnak az ítélete olyan dolog, amely a multak tanúsága szerint, de a Ház gyakorlata szerint is, megtámad hatatlan és amelyet tárgyalni nem is lehet. Egy azonban bizonyos dolog: hogy a házszabályok megtartására ugy az elnöknek, mint magának a nemzetgyűlésnek szorgosan kell ügyelnie és ha a házszabályokat akárhol megsértik, vagy akármelyik bizottság, tehát a biráló-bizottság is, a házszabályok valamelyik rendelkezését nem tartja meg, a* Háznak, a Ház elnökének s magának az egész képviselőháznak, illetőleg nemzetgyűlésnek kötelessége arról gondoskodni, hogy a házszabályok szigorúan megtartassanak. A múltban is volt már arra precedens, hogy a biráló-bizottság által hozott Ítéletet nem vették figyelembe. Még pedig ez 1912-ben történt, amikor Gabányi Miklós diósadi mandátumát az akkori biráló-bizottság megsemmisítette, rájöttek azonban arra, hogy ezt a megsemmisítő ítéletet a biráló-bizottság anélkül hozta, hogy a házszabályoknak a zsűri tagjai eskütételére vonatkozó rendelkezését figyelembe vette volna. Ennélfogva az ítéletet egyszerűen félretették, a zsűri újra összeült, az esküt szabályosan kivették az egyes biráló-bizottsági tagoktól és igy hozott a birálóbizottság uj határozatot, amikor a megsemmisítést már mellőzte és a mandátumot érvényesuek mondta ki. Van tehát a múltban precedens arra, hogy már meghozott Ítélettel szemben, ha a házszabályokat a biráló bizottság nem tartotta meg, a Ház módját etjette annak, hogy a házszabályokon esett a sérelem reparáltassék és a biráló bizottság uj határozatot hozzon. Mondom, anélkül, hogy én most a dolog érdemébe mennék ésebbal bárminemű politikai tőkét igyekezném kovácsolni, kizárólag a a házszabályokat akarom megtartani és megtartatni, amikor arra kérem az elnök urat és a t. Nemzetgyűlést, hogy a házszabályok rendelkezéseit ez alkalommal is szigorúan tartsuk meg. A házszabályok 67. §-a világosan kimondja, hogy amikor kifogással vagy panasszal támadnak meg valamely mandátumot, »a vizsgálat szükségképen elrendelendő, ha indokolt kétely forog fenn arra nézve, vájjon a megválasztott képviselő bir-e a választhatóságra nézve megszabott törvényes kellékekkel. Itt tehát a vizsgálatot szükségképen el kellett volna rendelni. E vizsgálat elrendelése azonban hiányzik az eljárásból. Igaz, hogy az erre az ügyre vonatkozó iratokat a IV. biráló bizottság elnöksége beszerezte és ezeket magukban véve elegendőknek tartotta arra, hogy Ítéletet konstruáljon belőlük, ez azonban nem az a vizsgálat, amely a házszabályok értelmezése szerint szabályszerű vizsgálatnak tartandó, mert ha kétely merül fel a tekintetben, hogy vájjon csakugyan