Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-221

A nemzetgyűlés 221. ülése 1924. évi január hó 11-én, pénteken. 125 teszik, az baj; baja ennek az országnak, amely ilyen helyzetbe jutott és a kölcsön kérdését is ezen a szemüvegen keresztül birálja. A kölcsön kérdését mi más szempontokból, reálisabb, praktikusabb szempontokból nézzük és abból a gyakorlati szempontból, hogy vájjon ez a kölcsön olyan-e, amely itt szolgálatot fog tenni az ország rekonstrukciójának, olyan-e, hogy a nép érdekét fogja szolgálni ; olyan-e, hog-y egyes klikkeknek, érdekeltségeknek, hatalmi tényezőknek a pillanatnyi erejét fogja gyarapítani, vagy pedig gTümölcsöző lesz-e az egész országra, az egész ország dolgozó népére nézve. És itt kénytelen vagyok más álláspontot elfoglalni, mint aminőt elfoglaltak Apponyi és Eckhardt képviselőtársaim ebben a kérdésben. Azt mondják, — amit nagyon helyesen fejezett ki tegnap Propper képviselőtársam, — hogy csöndesen járjunk, mert beteg van a háznál, hogy erről a kérdésről ne beszéljünk, holott ez a legnagyobb kérdés, a legfontosabb kérdése ma Magyarországnak. Ezt a kérdést tüzetesen meg kellene vitatni, tüzetesen meg kellene tárgyalni minden apró részletében, hogy teljesen tisztában legyen vele az egész közvélemény, hogy a közvélemény előtt vagy ugy álljon a kérdés, hogy helyes, ha belemegyünk — és akkor viselni kell mindenkinek a következményeit — vagy nem helyes, hogy belemegyünk — és akkor nem szabad belemenni! Nem lehet ma eltakarni dolgokat, inert ha eltakarjuk azokat, ki fognak később tudódni! És itt megforditom a kérdést, és nem ott kezdem vizsgálni a kölcsön kérdését, hogy vájjon ezt a kölcsönt milyen feltételek mellett adják, — erre is rá fogok térni — hanem azt vizsgálom, hogy itt bent mennyire van. rendben a magyar állam szénája, mennyire van rendben a háztartása, (Zaj johbfelől. Halljuk ! H állj uk « szélsőbaloldalon. — Klárik Ferenc: Kaszinó van itt, vagy törvényhozó testületi) hogy mennyiben van itt olyan szituáció, hogy szükség van kölcsönre; hogy elkészültünk-e arra, hogy felvegyünk ilyen kölcsönt és fel tudjuk-e azt ugy használni, hogy az gyümölcsöző lesz, mert csak igy van értelme a kölcsön felvételének, máskép nincs. Megvannak-e az ország berendezkedésében, az állami kormányzatban azok az intézkedések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az állam pénzügyeit rendbehozzuk'? Mert ha ezek nincsenek meg, ha itt bizonytalanság van, ha itt rázkódtatások állhatnak be, akkor kétségelen dolog az, hogy ennek a kölcsönnek semmi hatása, semmi eredménye nem lehet, akkor ez nem hat majd termékenyen az ország közg-azdas ágára és szociális viszonyaira, hanem ellenkezőleg, ujabb nagy teher lesz, amelyet azután viselni kell. Még csak arra utalok itt, hogy Hegedűs Lóránt inagurált egy olyan pénzügyi politikát, amelyre felesküdött az egész f kormányzópárt, majdnem az egész nemzetgyűlés. Ez a pénzű sryi politika megbukott (Meskó Zoltán: Bethlen megmaradt!) és most csinálunk egy másik pénzügyi nolitikát. Ki tudia azt garantálni, ki tudja azt biztositani, ki tudja azt megmondani, hogy nem ugyanaz a sors éri-e ezt a pénzügyi politikát is, mint amely érte Hegedűs Lorántét. Akkor majd itt állunk egy uj nagy tehertétellel, egy olyan nagy uj tehertétellel, atnely évtizedeken keresztül ránehezedik Magyarország közgazdasági és szociális viszonyaira, és amely terhet kénytelenek leszünk viselni. Én tehát ismétlem, abból indulok ki, hogy keresnünk kell azt, hogy itt benn, az ország beléletében, állami berendezkedésünkben megvannak-e azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik ennek a kölcsönnek a felvételét. Ezeknek a feltételeknek egyrésze politikai, másik része gazdasági természetű. Végezzünk először a gazdasági részszeL A gazdasági rész az, hogy állami költségvetésünk évek óta nincs, zárszámadásokat senki nem látott, azokba betekinteni senki sem tud, A nemzetgyűlés olyan tájékozatlan abban a tekintetben, hogy mennyi az állam deficitjemennyi az állam kiadása, mint amilyen tájékozatlan a íkutyabagosi községtanács. Olyan tájékozatlan, mert senki sem tudja, senki sem ismeri ezeket, mert zárszámadásokat ide nem terjesztettek be. Zárszámadást nem lát a nemzetgyűlés, nem tudhatja tehát, a minister urak által még felületesen sincs tájékoztatva arról. hogy milyen a zárszámadás, mennyi a deficit ós az állam különböző ágazataiban hogyan oszlanak meg a deficitek, hogyan oszlanak meg a terhek. Ha tehát ezek az adatok nincsenek meg, ezeknek a birtoka nélkül a nemzetgyűlés nem szavazhatja meg ezt a kölcsönt, mert legalább ezeket az adatokat ismernie kell, ezek birtokában kell hogy legyenek és csak ezek után' volna abban a helyzetben, hogy véleményt mondhasson. Most komolyan, tárgyilagosan, objektiv alapon egyetlen képviselő sem mondhatja azt, hogy az állam pénzügyeit, a bevételeket, a különböző állami ágazatok kiadásait és bevételeit ismeri, és ezek alapján megítélheti, hogy szükséges-e a kölcsön, jó lesz-e a kölcsön és igy meg igy lesz jól felhasználható. Ezt ma senki sem tudja megmondaná, mert ebben a tekintetben nincsenek adatok a birtokában. De itt van a kérdés másik, politikai oldala. Ha rendben van Magyarország dolaa, történt valami az állani alapberendezkedése körül? Az első nemzetgyűlés legalább megcsinálta azt, hogy azt a, választójogi rendeletet, amelynek alapján megválasztották, törvényesítette. (Friedrich István: Még ma is törvény!) Ez a második nemzetgyűlés még ezt sem csinálta meg, nem törvényesitette, úgyhogy ma Magyarország abban a helyzetben van, hogy nincs választójoga. (Meskó Zoltán: Ez lenne az első kötelessége!) Hát uraim, láttak olyan államot a világon, hallottak olyan alkotmányos államról, ahol a választójog kérdése nincs szabályozva? Van ilyen alkotmányos állam a világon? (Zaj a szélsőbaloldalon.) Mutassanak egyet, mondjanak valahol egy államot, ahol a választójog kérdése nincs szabályozva! (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Megállok ennél a kérdésnél, mert azt mondom: amig Magyarországon a legelemibb közjog, a törvényhozásra alapul szolgáló választójog szabályozva nincs, amig nincs alkotmány, addig itt diktatúra van, addig itt önkény van, addig itt az történhet, amit egyes urak akarnak és nem pártok, nem is osztályok, hanem egyes klikkek akarata érvényesülhet. (Meskó Zoltán: Kész komédia! — Bâtiez Gyula: Amit Héjjas akar, az történik!) Bocsánatot kérek. tessék csak a következőkre gondolni. Az első nemzetgyűlést a Friedrich-féle rendelet alapján választották meg. Ezt a rendeletet törvényesitetlék, az 1920. évi I. törvénycikkben törvénnyé emelték (Friedrich István: Ma is törvény!) Igen, ma is törvény, ma is benne van törvénytárunkban. (Meskó Zoltán: A Friedrich-féle választás volt a legszebb választás, mióta Magyarországon választottak! Becsület