Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.

Ülésnapok - 1922-220

104 A nemzetgyűlés 220. ülése 1924. miniszter (Zaj. Elnök csenget.) és Kállay pénzügyminiszter kijelentette, hogy jóvátételt pedig nem fizetünk. Tessék csak emlékezni rá. (Szijj Bálint : Ennek most is tapsolunk.) A jegyzőkönyvben a kölcsönnel kapcsolatban felelevenítették, felpiszkálták a jóvátétel kérdését, és ha ez ellen nekem aggályaim vannak, (Nagy zaj.) ezért legalább is haragudni nem szabad. Elnök: A képviselő urnák egy kitétele az, hogy a Balkán sértésnek venné, ha a mi nemzeti állapotainkat a Balkánnal összehasonlítanék. Ezért a nemzetet sértő kifejezésért a képviselő urat kénytelen vagyok rendreutasítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Tisztelt Elnök Ur! Tudomásul kell ezt vennem, mert nincs orvoslás, de meg kell magyaráznom a szavaimat. Én nem Magyarország mai helyzetéről beszéltem, hanem arról a helyzetről, amely következnék az után, amit Walko minister ur bejelentett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ez jelentené az elbálkánizálódást. Elnök: Ezt a magyarázatot tudomásul veszem, de az imént perfektumban méltóztatott beszélni s én igy kezelhettem ezt a kérdést. (Rupert Rezső: Erre az következik, hogy Bethlen szalad Belgrádba könyörögni! — Zaj.) Propper Sándor: A kölcsönnel kapcsolatban természetesen fentartom magamnak és pártomnak a részletes bírálat jogát, amelyet annak idején gyakorolni is fogunk (Zaj jobbfelül.) Most csak azt kell mondanom, hogy ha komoly a kérdés, én is annak tartom, legelső kötelesség: ennek az alapjait megteremteni. Legelső kötelesség népképviseletet teremteni, amely elég alkalmas, elég erős és elég kompetens arra, hogy Magyarországnak ezt a tranzakcióját véghezvigye. Angliában néhány hónappal ezelőtt sokkal kisebb jelentőségű kérdésért oszlatták fel az egyesztendős alsóházat. Arról volt szó, hogy a munkanélküliség következtében áttérnek egy más vámpolitikai rendszerre s hogy a szabad kereskedelmi rendszert felváltják a védővámos rendszerrel. Ezt nem merték megcsinálni ugyanazzal az alsóházzal, mert az alsóházi választások idején ez nem szerepelt tételként, ezt nem vitatták meg a választók, ebben nem adtak felhatalmazást, következésképen sem a kormány, sem az alsóház nem tartotta magát illetékesnek arra, hogy a választók megkérdezése nélkül uj gazdasági rendszerre térjen át. A dolog tehát kisebb jelentőségű, mert csak vámpolitikai fordulatról volt szó. Ez a mi kérdésünk fontosabb. Ennél a kérdésnél az alapszükséglet az, hogy a kormány nyújtsa be a demokratikus választói jogról szóló törvényjavaslatot, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A javaslatot hamar le fogjuk tárgyalni, ha jó lesz; azután oszlassák fel a nemzetgyűlést, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) a kormány apelláljon a választókra s kérdezze meg őket, hogy mi a véleményük (Peyer Károly :. Csendőr nélkül!) a kölcsön kérdésében. Tiszta választás után jöjjön egy uj parlament, amely tudja, hogy miért van itt, amely megvitatta a kérdést a választókkal ; uj parlament jöjjön, mert ezt követeli az alkotmányosság. (Peyer Károly : Svájcban népszavazás van minden fontosabb kérdésben.) A nemzetgyűlés csak addig ülhet együtt, ameddig olyan problémákkal foglalkozik, amelyek a választások előtt már jelen voltak. Uj problémákkal uj megkérdezés jár, uj nemzetgyűlés, uj parlament, mert csak ez felel meg az alkotmányosságnak, csak ez lehet niegnyugévi január hó 10-ém, csütörtökön. tató, célravezető. (Kuna P. András : A szakszervezetek feloszlatása! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek, képviselő urak. Propper Sándor: Minthogy a kormány cselekedeteiben nem látom azt az irányt, amely az ország érdekeinek megfelel, minthogy még csak ilyen irányú szándékot sem látok, a kormány iránt a legteljesebb bizalmatlansággal vagyok, sokkal nagyobb bizalmatlansággal, mint egy esztendővel ezelőtt, mert akkor még egy csomó igéret birtokában voltunk, amelyek beváltását reméltük, melyek közül egyet sem tartottak meg és minthogy az igéret betartásának még a szándéka is hiányzik, ilyen kormánynak a felhatalmazási javaslatot nem szavazom meg. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. Nagy zaj jobb felől.) ' Elnök : Szólásra következik ? Bodó János jegyző : Nemes Bertalan ! Nemes Bertalan: T. Nemzetgyűlés! Az indemnitási törvényjavaslathoz felszólalni erről az oldalról bármelyikünk részéről, úgyszólván erkölcsi lehetetlenség volt addig, mig azt hittük, hogy december 31-ig ebből a javaslatból törvény válik. Most azután, amikor ez a határidő elmúlt, amikor az ország szempontjából nem fontos, hogy egy vagy két nappal később lesz-e törvény a javaslatból, ugy gondolom, hogy most, a nemzetgyűlésnek másfél esztendeje után, kötelességet teljesitek, ha bizonyos állandóan napirenden levő kérdésekben a magam nézetét tiszteletteljesen bejelentem, abból a szempontból, hogy szukeesszive egymást egyénileg is megismerjük, és megtudja az ország, hogy tulaj donképen kik a képviselői. A külhangulatból Ítélve, őszintén merem állítani, hogy a gyakran és hosszadalmasan felszólaló szónokok az országnak szimpátiáját nem túlságosan tudták kiváltani. (Ugy van! a jobboldalon.) Legyen szabad mindenekelőtt kifejtenem az álláspontomat azzal a szociáldemokrata párttal szemben, amely ez alkalommal először jelenít, meg a magyar törvényhozásnak házában. A felolvasott deklarációjukban kijelentették, hogy ők programmjuknak végcélját ezen a nemzetgyűlésen nem remélik elérni, de követelni fognak szociális és népjóléti intézményeket, amelyeknek megvalósítását a maguk részéről minden erejükkel elősegítik. Hogy mi az a végcél, arról mélységesen hallgattak. (Peyer Károly : Ott van a programm ! — Kuna P. András: A programmjukban benne van!) Ez a végcél a filozófus szociáldemokratáknál a kommunizmus, (Ugy van ! a jobboldalon.) 'amelyről azonban minden művelt ember, az is, aki annak alapjait lerakta, tisztában van, hogy az emberekre áldást nem hozhat, ennek következtében józan, okos, művelt ember annak megvalósítására nem is gondolhat. Készséggel elismerem tehát, hogy ez a párt végeredményben sem akarja a kommunizmust. De ne méltóztassék elfelejteni, hogy önök, ez a csoport, abban az esetben, ha a szociáldemokrata párt mint olyan, erőre és többségre vergődnék, ismét nem volnának urai a helyzetnek, ugy, amint nem voltak urai 1918-ban. (Ugy van! jobbfelől.) A felelőtlen és műveletlen tömegeknek uralma odavezethetné önöket, ahova önök nem akarnak menni. Méltóztassanak ezért óvakodni a túlságos agitációtól, az agitációnak olyan nemétől, (Propper Sáfwtor: Félnek, hogy uralomra jutunk? — Zaj jobbfelől.) amely a nép szenvedélyét igyekszik felkelteni, mert meg vagyok győződve róla, hogy olyan eredménye-