Nemzetgyűlési napló, 1922. XIX. kötet • 1924. január 08. - 1924. január 25.
Ülésnapok - 1922-218
4 A n&mzetgyülés 218. ülése 1924. ért január hó 8-án, kedden. jelöl.) ; továbbá kérni fogja, hogy a pénzügyi bizottság felirataimaztassék arra, hogy mindig és minden olyan esetben, amikor a kormány olyan intézkedést kivan tenni, amely tulaj donképen a törvényhozás elé tartoznék, a kormánnyal együtt a kérdést megvitassa és a nemzetgyűlés esetleg abban a helyzetben legyen, hogy aki a kormány szándékaival nem ért egyet, az vele szemben a politikai felelősségrevonásnak eszközeit alkalmazhassa. (Helyeslés jobb felől. — Propper Sándor : Jó kis asztaltársaság lesz ! — Zaj. Halljuk 1 Halljuk ! — Meskó Zoltán : Az a kérdés, hogy az üzlet r megéri-e.) Áttérek most az ellenőrzés kérdésének tárgvalására ennél az egész komplexumnál. (Halljuk I Halljuk ! balfelöl.) A pénzügyi ellenőrzés szempontjából — mert hiszen csakis pénzügyi ellenőrzésről lehet szó — (Lendvai István : És azon át mindenről.) a magyar kormány hozzájárul ahhoz, hogy a népszövetség egy főellenőrt nevezhessen ki, aki azonban nem lehet —- és ez benne van nem a II. számú jegyzőkönyvben, hanem a jelentésben — sem a főhatalmak, sem a velünk szomszédos államok állampolgáraiból választható, úgyhogy ez csakis neutrális állam polgára lehet, ami önmagábanvéve garancia abban a tekintetben, hogy az ellenőrzés nem politikai, hanem tisztán és kizárólag pénzügyi szempontból akceptáltatik. (Horváth Zoltán : Mindezt 250 millióért ! — Zaj balfelöl.) Az ellenőrnek joga lesz minden felvilágosítást kérni a magyar kormánytól s a magyar kormány köteles lesz neki a szükséges felvilágosításokat megadni. Ő kezeli azt a két számlát, amelyek közül az egyikre fognak befolyni azok a jövedelmek, amelyek zálogul leköttettek, a másikra pedig a kölcsönből befolyó összegek ; (Horváth Zoltán : Zárgondnok lesz !) követelheti a zálogbul lekötött jövedelmek esetleges növelését és szemben elyezkedhetik esetleges olyan kormányintézkedésekkel, amelyek a zálogul lekötött jövedelmeknek csökkenését idézhetnék elő. Az ellenőrzés szempontjából a legfontosabb a következő három pont ; nevezetesen ha nincs visszamaradás a kidolgozott programmal szemben, akkor az ellenőrnek nincs joga arra, hogy a kiadásainkat diffikultálhassa, kifogásolhassa, vagy azok csökkentését követelhesse ; nincs joga ahhoz sem, hogy a bevételek emelését követelje, hanem a csendes szemlélő álláspontján kell, hogy maradjon. (Meskó Zoltán: Stiller Beobachter !) Lehet efelett viccelni, de ez nagyon komoly dolog. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. — Felkiáltások jobbjelől : Szomorú ! — Horváth Zoltán : Nagyon szomorú ! 250 millióért eladták az országot ! — Nagy zaj a jobboldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! (Lendvai István : Nem jegyzőkönyv, hanem partecédula !) Gr. Bethlen István ministerelnök : Ha a kidolgozott programmal szemben visszamaradás mutatkozik, akkor joga van az ellenőrnek a kormányt felszólítani, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen, vagy olyan irányban, hogy a kiadások csökkentessenek, vagy olyan irányban, hogy a bevételek megfelelő emelkedést kapjanak. (Felkiáltások balfelöl : Természetes ! — Horváth Zoltán : Szóval a függetlenségünket nem bántják !) Amennyiben a magyar kormány megfelelő intézkedéseket nem tenne, abban az esetben az ellenőrnek joga van visszatartani a kölcsönösszegből a következő hónapokban esedékes részleteket. A harmadik pont •— és erre különös súlyt keli helyezni — vonatkozik az ellenőrzés szempontjából arra, hogy az ellenőrnek nincs joga katonai kiadásokat kifogásolni abból a szempontból, hogy azok a trianoni szerződéssel ellentétben állanak, minthogy annak megállapítása, hogy katonai kiadások a trianoni szerződéssel ellentétben állanak-e vagy nem, ezentúl, is —• ugy, amint azt a trianoni szerződés előirja — az illetékes katonai kontrollkomisszió kezében marad. Az ellenőrnek kötelessége havonta jelentést tenni a népszövetségnek és az ellenőrző bizottságnak. Az ellenőrzés megszűnik, ha a programm végre van hajtva és ezt a népszövetség a tanács ülésében megállapította : feléleszthető az ellenőrzés a népszövetség által abban az esetben, ha az időknek későbbi folyamán, nevezetesen az amor-. tizációs idő alatt a budget egyensúlya bármely percben újból felborulna, és ezáltal a hitelezők érdeke veszélyeztetve volna. (Bell Miklós : Ez természetes dolog ! — Horváth Zoltán : Jó volna az országot megkérdezni, hogy mit gondol erről. — Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Amint méltóztatnak tudni a népszövetségnek októberi határozatából, az ellenőrzésnek egy második szerve is van, és ez az úgynevezett ellenőrző bizottság. Ausztria élvezte az államoknak garanciáit. Ezen garanciával szemben a garantáló államok egy garancia bizottságot alakítottak, amely az ellenőrzésben szintén résztvett. Magyarország nem élvez garanciát más államok részéről a kölcsön felvételénél, evvel szemben a reparációs bizottság csak ugy volt hajlandó hozzájárulni a költsön felvételéhez, ha a maga részéről bizonyos formában résztvehet az ellenőrzésben. így jött létre az ellenőrző bizottság, amelyet a reparációs bizottság fog kinevezni, amely azonban Magyarországon kivül kell, hogy székeljen és Magyarországon kivül kell, hogy az üléseit tartsa. (Zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ez az !) A magyar kormánnyal direkt egyáltalában nem is érintkezik, csak a népszövetség által kinevezett ellenőr utján ; a kinevezett ellenőrnek sem adhat utasításokat, csak felvilágosításokat kérhet tőle és amennyiben ezen felvilágosításokkal megelégedve nincs, neki utasításokat nem adhat, hanem fellebbezhet, illetve orvoslás iránt a Népszövetség Tanácsához fordulhat. (Horváth Zoltán : Ennek költségét ki fizeti? — Felkiáltások jobbfelől : Ön 1 — Propper Sándor : A dolgozó magyar nép fogja megfizetni természetesen I) Amennyiben az ellenőr funkciói menszünnek, helyébe lépnek a hitelezők védelmére a Népszövetség által kijelölendő bizalmi férfiak akik a zálogul lekötött jövedelmek tekintetében ugyanolyan jogokkal fognak e programm végrehajtása után az amortizációs idők végéig bírni, mint amelyekkel az ellenőr birt. A kölcsön zálogául leköttetnek a vám, a cukoradó és a dohánymonopoliumnak bruttóbevételei és a sómonopólium nettó-bevételei. Ezek a Népszövetség által összesen körülbelül 50 millió aranykoronára becsültettek. Van egy pont, amely előirja, hogy mindenkor a zálogul lekötött jövedelmek 150%-át kell, hogy képezzék azon kiadásoknak, amelyek a kölcsön amor-