Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

A nemzetgyűlés 208. ülése 1923. Ö tehát csak a nincstelen elemektől zárkózott el, de egyenesen örvendetesnek tartotta ezt, mert igy minden tizenöt holdra fog jutni egy iga. Mert azt mondja, hogy (olvassa) : »Például az egyházi vagyonnal a hitbizományok nagy részénél és egyéb latifundiumoknál is, — ha csak nem voltak jóravaló bérlők kezében •— ha azt mondom, hogy 30 holdon egy igát tartottak, akkor inkább kevesebbet mondok, mint sokat.« A földmi velésügyi minister ur annak idején közbe is szólt, hogy szántóra, érti ezt ? Rubinek Gyula erre azt mondta : »Természetesen.« így vagyunk a többtermeléssel. Igazán hozzáértő szakember volt Rubinek Gyula és mert nagyon jól tudta megfogni ezeket a kérdéseket, sokkal közelebb férkőzött a reform kérdéséhez, belátta annak szükségességét ; őneki nincsenek holmi olyan ünnepi szólamai, hogy mentsük ezt vagy amazt a birtokot. Egyenesen megmondta (olvassa) : »Országos szempontból az első, ami megváltásra kerüljön, az egyházi és alapítványi vagyon.« Propper Sándor: De kár, hogy meghalt, most itt verekedne velünk együtt. Rupert Rezső : Azt mondja (olvassa): »Azt hiszem, hogy ebben valamennyien egyetértünk. Hogy ez megváltatik és szétosztatik, ettől a kulturnivónak hanyatlását nem féltem. A második a községi birtok, azután a harmadik kategória az állami birtok.« Beszél azután, amint emlitettem, az ötven százalékig menő vagyonadó-alapról, amelyből sok minden kikerül. Azután az mondja, hogy ugy kell megcsinálni a reformot, hogy (olvassa): »Egy községben közép-és nagybirtok a község határának 30 százalékánál nagyobb területet ne foglalhasson el.« Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Amit akkor mondtam, most is állom és csinálom is! (Helyeslés és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Támogatjuk benne!) Rupert Rezső: És ahogy Rubinek Gyulának más nehéz helyzetben megvolt a bátorsága arra, hogy olyant is mondjon, ami nem volt hálás dolog, hogy mondja, amint a i'öldmivelésügyi minister urnák megvolt a bátorsága, hogy ugy beszéljen akkor, sőt bátrabban beszélt, mint ma, ezt meg is állapitom .. . Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Semmivel sem! Én voltam a legmérsékeltebb azon a gyűlésen! Rupert Rezső: Félre méltóztatott érteni! Épen ezért mondom, hogy ahhoz akkor a mostani fogalmakhoz képest bátorságának kellett volna lennie, hogy a legkonzervativabban beszélt. Tehát, amint megvolt hozzá a bátorsága, pedig hálás lett volna, hogyha ő is radikális módon beszél: ez is bizonyság amellett, hogy nem volt ott terror, mindenkiben a maga énje, becsületes felfogása nyilatkozott meg, mert közvetlenül bent élt abban a levegőben, az igazságok 'között élt, látta a történelmet közelről, megérintette a történelem a homlokát és akkor még nem feledett el senki semmit. Itt van például az igazságügy minister urnák felszólalása. Azt hiszem, hogy Nagy Emil igazságügymini ster ur sincs olyan fából faragva, hogy egyszerűen azt lehessen róla mondani: Hja, akkor kényszerűségből beszélt ugy, ahogy beszélt Egész bizonyosan meg fogja erősiteni, hogy igenis meggyőződésből mondotta, hogy ha talán nem is a kedve szerint, nem is a nevelése által előirt szabályoknak megfelelőnek látta ezt, egy beállott történelmi helyzethez tudott okosan, jól és becsületesen alkalmazkodni, és ahhoz képest nagyon okosan, hazafiasán cselekedni, megtagadva bizonyos mértékig azt a multat is, amelyből jött és jönnie kellett, még pedig megtagadta azért, mert a történelmet felnyilni látta. vi. december hó 14-én, pénteken. 79 Itt maga az igazságügyminister azt mondta» hogy mindent gyorsan meg kell csinálni, a reformra feltétlenül szükség van. Előtte szólott egy Vajda Jenő nevű szocialista, aki azon az állásponton volt, hogy három-négy évet várjunk, . . . Neubauer Ferenc: Azt mondta, hogy először telekértékadót kell csinálni! Rupert Rezső: . . . mert ingyen nem adhatjuk a parasztnak a földet, hanem hadd fizesse meg a teljes értékét. (Zaj a jobboldalon.) Azt mondja az igazságügyminister ur (olvassa) : »Belejöttem abba a furcsa szituációba, hogy a gyakorlati kivitel terén tetemesen radikálisabb állásponton állok, mint a t. előttem szóló. Már most — folytaíja tovább — szerintem a földkérdés a jelen percben olyan vehemes erővel van felvetve, hogy minél későbben oldjuk' meg, annál nagyobbra fejleszthetjük a lángot. Azonnal munkához kell fognunk és nem kell tekintenünk sem jobbra, sem balra. Itt igenis a föld népének, annak a részének, amely okszerű munkára becsületénél, szorgalmánál és életmódjánál fogva alkalmas, és amely dolgozni képes, földet kell adni minél hamarabb.« (Helyeslés a jobboldalon.) Nagy Emil igazságügyminister: Ezt ma is vallom. Rupert Rezső: Nem is vonom kétségbe. Nem pikantériából vonultatom fel az igazságügj-minister urat, akiről vallom, hogy egész bizonyosan becsületes meggyőződésből mondotta ezeket. Nagy Emil igazságügyminister: Csináltam is! Rupert Rezső: Felvonultatom magunk mellett erősségnek és hálás vagyok a ministe]' urnák, hogy ilymódon támogatásunkra van. Nagy Emil igazságügyminister: Akkor csináltam, amikor senki sem beszélt róla. (Zaj.) Rupert Rezső: Azt mondta továbbá az igazságügyminister ur (olvassa): »Mentől inkább toljuk ki ezt a kérdést, mennél inkább csinálunk katasztereket és egyebeket, amik a gyakorlatban igen hosszadalmas munkák, annál inkább el fog mérgesedni ez a kérdés. Eddig 00.000 holdat osztottam szét hitbizományi területből, bérleti alapon. Az eljárás itt is ugyanaz lesz. ügy jártunk el, hogy megirtuk az illető kerületi felügyelőségnek, hogy X. községnek mi a felvevőképessége, mennyi ott a törpebirtokos, mennyi a munkásember, aki hajlandó földet bérbevenni és azt meg is tudja munkálni; az illető községben pedig csináltunk egy szervezetet, az emberek egymás közül választottak bizalmi embereket, és ezekkel tárgyaltunk. Mondhatom, életem legyönyörüségesebb órái voltak, amikor velük tárgyalnom kellett. Annyi intelligenciát, amennyi a magyar törpebirtokosban, kisgazdában és a magyar munkásban is van, sehol a világon tapasztalni nem lehet. Igenis, ahol törődnek csak kicsit is a kisbirtokosokkal, ahol az urak nem léhák, nem kártyások, ahol a jegyző, pap becsületesen szereti a népet, ott a magyar kisgazdát egy év alatt jó gazdává lehet képezni. Én étidig minden bérletnél kimondtam a turnusos gazdálkodást ...'•'• Ez válasz azoknak is, akik a többtermelés kérdéséről beszélnek, és válasz arra nézve is, hogy jó kezekbe kerül-e a föld akkor, ha a magyar gazda kezébe kerül. Ez egyúttal válasz, útmutatás arra, hogyan lehet praktikusan, gyorsan végrehajtható földreformot csinálni. Mert méltóztassék elhinni, hogyha becsületes törvényről van szó, nem is kell más rendszer. Ha adni akarunk, ha felismertük fontos nemzeti érdeknek azt, hogy földet kapjon minden gazda, akinek felvevőképessége van, ha ezt elhatároztuk, akkor nincs szükség más rendszerre. Azt is meg lehet csinálni, hogy a minister ur minden faluba kimegy és megvizsgálja a dolgot.