Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-208

54 A. nemzelgyillés 208. ülése 1923. évi december hó 14-én, pénteken. bői a felfogásból kifolyólag- már csak a saját álláspontom támogatására is kénytelen vagyok nagy általánosságban a novellán végigsiklani, hogy ugyan körülbelül milyen szempontokat is tárgyal és milyen elveket szögez le. Ami a földreformnovellát illeti, az 1. § az eljárás gyorsaságára nézve intézkedik. Már beszédem elején hangoztattam, hogy ez csak írott malaszt marad ebben a formában, mint ahogy most van. Ha fegyelmi felelősség terhe mellett nem köteleztetnek azok a köz­igazgatási eljáró közegek ezeknek az ügyek­nek gyors elintézésére, akkor én épen ngy nem várok semmi jót a novella ezen intézke­désétől, mint ahogy a törvényben a gyorsa­ságra vonatkozó rendelkezés nem nyert gya­korlati alkalmazást. így magában véve tehát a novella rendelkezését nem tartom olyasmi­nek, ami miatt örülni lehetne, amitől azt le­hetne várni, hogy tényleg a földrendezés va­júdó szekere végre valahára gyors iramba fog tereltetni. Azután intézkedést tartalmaz a novella a kishaszonbérlőkre vonatkozólag. Már az előbb voltam bátor említeni, hogy talán ez az a pozi­tívum, amelyet haladásnak minősíthetünk a födreformnovellában. El kell ismernünk, hogy itt tényleg nyújt valamit a novella, többet, mint amennyit a törvény tartalmaz. Azonban itt is a 10. § első bekezdésének rendelkezéseit is agyonvágja az utolsó bekezdésnek azon ren­delkezése, hogy : »A második bekezdés azon­ban nem nyer alkalmazást, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása sze­rint a birtokból még több terület elvonása a megmaradt részen az okszerű gazdálkodást gá­tolná, vagy ha a vagyon váltságnak földben le­adásra köteles birtokot a megváltás sorrend­jében olyan birtok előzi meg, amelyből akkora területet lehet elvonni, hogy az emiitett kis­haszonbérlők is megfelelő területhez juttatha­tók.« Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Ráérünk majd a részletekre a rész­letes tárgyalás alkalmával! Csik József: Én nem tudom, hogy milyen módosítások fognak történni a részletes tár­gyalás alkalmával, én a meglevő törvényja­vaslatot vagyok kénytelen irányadóul elfo­gadni és ennek alapján gyakorolni kritiká­mat Az okszerű gazdálkodás tehát mindig, vagy legalább is sok esetben, elegendő ok lesz arra nézve, hogy ezt a rendelkezést, amelyet a kisbérletekre vonatkozólag tartalmaz a tör­vény, negligálják. A földbirtokreformnovella nevezetesebb intézkedése továbbá a földrendező eljárás menetére vonatkozik a 12. §-ban. Tudniillik nyivánqssá teszi a földrendező eljárásoknál a tárgyalást. Igazán nem tudom megmondani, hogy az igénylőkig nézve lesz-e ez jobb, vagy pedig az igényt szenvedők részére. (Egy hang balfelöl: Mind a kettőre!) Egyet azonban meg tudok állapítani, azt, hogy az ügyvédekre nézve rendkívül jó hatással fog lenni s meg­lehetős szépen jövedelmező foglalkozáshoz fogja őket juttatni. Épen azért érdemileg nem foglalok állást, kérem azonban, hogy a kisebb­ségi véleményeket, amennyire lehet, méltóztas­sék respektálni. Méltóztassék respektálni azt, hogy a Földbirtokrendező Bíróság értesíteni tartozzék az illető községeket hogy mikor kerül tárgyalásra az ő ügyük. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Természetes! Csik József: Mert hogyha csak ugy kifüg­gesztik, mint ahogy erre a novellajavaslat alapján kötelezve vannak, igazán sok esetben — hacsak ügyvédjük nem lesz az igénylőknek Pesten — nem igen fognak tudomást szerezni arról, hogy ügyüket nyolc nap múlva tárgyalni fogják. Másik kérésem a másik külön véleményre vonatkozik és ezt a bizottsági tárgyalás alkal­mával is voltam bátor kifejezésre juttatni és ez az, hogy a 8 napi határidőt legalább 15 napi határidőre hősszabbitsuk meg. Ismerjük a fa­lusi embereket, akik momentán nem tudnak határozni ; először összebújnak, gondolkoz­nak, meghányják-vetik a dolgot s ha hozzá­számít juk ehhez azt, hogy a levélbeérkezés az értesités is bizonyos időt vesz igénybe, ak­kor meg kell gvőződnünk arról, hosrv 8 nap ke­vés lesz arra. hogy a saiát képviseletükről ott a bíróság előtt gondoskodhassanak. Nagyon célszerűnek tartanám, ha — ismétlem — ez a 8 napi határidő 15 napra kitolatnék. Rendelkezést tartalmaz, továbbá a novella a járadéktelkekre vonatkozólag is. Előbb már voltam bátor kifejteni azt, hogy a járadék­telkek intézménye a legalkalmasabb mód és eszköz arra nézve, hogy a földigénylőket föld­höz tudjuk juttatni. Énen ebből az elvből kifo­lyólag mindent el kell követni arra vonatko­zóan, hogy ezt a járadéktelek intézményt a leg­szélesebb mederben valósítsuk meg. Egészen természetesnek tartom, hogy itt is teljes kár­talanítással kell ezt valóra váltani. De ha .már a teljes kártalanítást akceptáljuk ezzel, akkor akceptálnunk kellene azt a felfogást is, hogy ezt általánossá tegyük, és ne csak a vagyon­váltságföldekre nézve tegyük ezt kötelezővé, hanem lehetőleg minden igényelhető birtokra nézve. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: ügy is az lesz a vége! Oda fog fej­lődni a dolog! Csik József: Épen azért, minister ur. mi­után látni méltóztatik, hogy ugy is ez lesz a vége, nincs semmi elvi akadálya annak, hogy ez a felfogás már most^ kifejezésre juthasson a törvényjavaslat szövegében. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Előbb meg kell csinálni azt a nagy bankot! Halász Móric: Anélkül egy kicsit bajos dolog járadékot csinálni! Csik József: Intézkedést tartalmaz a no­vella 21. §-ában a nagy haszonbéri ökre vonat­kozólag is és itt kötelezi a nagyobb haszonbérlő­ket, hogy 15%-át a bérelt földnek leadják. Ezt is csak helyeselni lehet, mert ez is előmozdítja a földnek a kisemberek kezére való jutását. Azonban itt is azt látjuk, hogy a 3. bekezdéssel ezt az engedményt is agyonüti a földbirtok­reformnovella, amely azt mondja (olvassa): »Az első bekezdés megfelelő értelemben alkal­mazást nyer a jelen törvény életbelépésekor már folyamatban levő haszonbérletekre is, fel­téve, hogy az illető haszonbérlet időtartamából még legalább 6 g-azdasági év van hátra és fel­téve, hogy a haszonbérlet r mezőgazdasági mű­velés alatt álló része legalább 2000 katasztrális holdra terjed ki.« Azt hiszem, hogy ilyen meg­szorítás mellett nagyon kevés alkalom fog kí­nálkozni arra, hogy a földbirtokreformnovella 21. § első bekezdését a gyakorlati életben meg lehessen valósítani. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Egy évre nem érdemes beültetni! Ha egyéves szerződés lesz! Csik József: De a hat év kissé sok!

Next

/
Thumbnails
Contents