Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-208
54 A. nemzelgyillés 208. ülése 1923. évi december hó 14-én, pénteken. bői a felfogásból kifolyólag- már csak a saját álláspontom támogatására is kénytelen vagyok nagy általánosságban a novellán végigsiklani, hogy ugyan körülbelül milyen szempontokat is tárgyal és milyen elveket szögez le. Ami a földreformnovellát illeti, az 1. § az eljárás gyorsaságára nézve intézkedik. Már beszédem elején hangoztattam, hogy ez csak írott malaszt marad ebben a formában, mint ahogy most van. Ha fegyelmi felelősség terhe mellett nem köteleztetnek azok a közigazgatási eljáró közegek ezeknek az ügyeknek gyors elintézésére, akkor én épen ngy nem várok semmi jót a novella ezen intézkedésétől, mint ahogy a törvényben a gyorsaságra vonatkozó rendelkezés nem nyert gyakorlati alkalmazást. így magában véve tehát a novella rendelkezését nem tartom olyasminek, ami miatt örülni lehetne, amitől azt lehetne várni, hogy tényleg a földrendezés vajúdó szekere végre valahára gyors iramba fog tereltetni. Azután intézkedést tartalmaz a novella a kishaszonbérlőkre vonatkozólag. Már az előbb voltam bátor említeni, hogy talán ez az a pozitívum, amelyet haladásnak minősíthetünk a födreformnovellában. El kell ismernünk, hogy itt tényleg nyújt valamit a novella, többet, mint amennyit a törvény tartalmaz. Azonban itt is a 10. § első bekezdésének rendelkezéseit is agyonvágja az utolsó bekezdésnek azon rendelkezése, hogy : »A második bekezdés azonban nem nyer alkalmazást, ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság megállapítása szerint a birtokból még több terület elvonása a megmaradt részen az okszerű gazdálkodást gátolná, vagy ha a vagyon váltságnak földben leadásra köteles birtokot a megváltás sorrendjében olyan birtok előzi meg, amelyből akkora területet lehet elvonni, hogy az emiitett kishaszonbérlők is megfelelő területhez juttathatók.« Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Ráérünk majd a részletekre a részletes tárgyalás alkalmával! Csik József: Én nem tudom, hogy milyen módosítások fognak történni a részletes tárgyalás alkalmával, én a meglevő törvényjavaslatot vagyok kénytelen irányadóul elfogadni és ennek alapján gyakorolni kritikámat Az okszerű gazdálkodás tehát mindig, vagy legalább is sok esetben, elegendő ok lesz arra nézve, hogy ezt a rendelkezést, amelyet a kisbérletekre vonatkozólag tartalmaz a törvény, negligálják. A földbirtokreformnovella nevezetesebb intézkedése továbbá a földrendező eljárás menetére vonatkozik a 12. §-ban. Tudniillik nyivánqssá teszi a földrendező eljárásoknál a tárgyalást. Igazán nem tudom megmondani, hogy az igénylőkig nézve lesz-e ez jobb, vagy pedig az igényt szenvedők részére. (Egy hang balfelöl: Mind a kettőre!) Egyet azonban meg tudok állapítani, azt, hogy az ügyvédekre nézve rendkívül jó hatással fog lenni s meglehetős szépen jövedelmező foglalkozáshoz fogja őket juttatni. Épen azért érdemileg nem foglalok állást, kérem azonban, hogy a kisebbségi véleményeket, amennyire lehet, méltóztassék respektálni. Méltóztassék respektálni azt, hogy a Földbirtokrendező Bíróság értesíteni tartozzék az illető községeket hogy mikor kerül tárgyalásra az ő ügyük. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Természetes! Csik József: Mert hogyha csak ugy kifüggesztik, mint ahogy erre a novellajavaslat alapján kötelezve vannak, igazán sok esetben — hacsak ügyvédjük nem lesz az igénylőknek Pesten — nem igen fognak tudomást szerezni arról, hogy ügyüket nyolc nap múlva tárgyalni fogják. Másik kérésem a másik külön véleményre vonatkozik és ezt a bizottsági tárgyalás alkalmával is voltam bátor kifejezésre juttatni és ez az, hogy a 8 napi határidőt legalább 15 napi határidőre hősszabbitsuk meg. Ismerjük a falusi embereket, akik momentán nem tudnak határozni ; először összebújnak, gondolkoznak, meghányják-vetik a dolgot s ha hozzászámít juk ehhez azt, hogy a levélbeérkezés az értesités is bizonyos időt vesz igénybe, akkor meg kell gvőződnünk arról, hosrv 8 nap kevés lesz arra. hogy a saiát képviseletükről ott a bíróság előtt gondoskodhassanak. Nagyon célszerűnek tartanám, ha — ismétlem — ez a 8 napi határidő 15 napra kitolatnék. Rendelkezést tartalmaz, továbbá a novella a járadéktelkekre vonatkozólag is. Előbb már voltam bátor kifejteni azt, hogy a járadéktelkek intézménye a legalkalmasabb mód és eszköz arra nézve, hogy a földigénylőket földhöz tudjuk juttatni. Énen ebből az elvből kifolyólag mindent el kell követni arra vonatkozóan, hogy ezt a járadéktelek intézményt a legszélesebb mederben valósítsuk meg. Egészen természetesnek tartom, hogy itt is teljes kártalanítással kell ezt valóra váltani. De ha .már a teljes kártalanítást akceptáljuk ezzel, akkor akceptálnunk kellene azt a felfogást is, hogy ezt általánossá tegyük, és ne csak a vagyonváltságföldekre nézve tegyük ezt kötelezővé, hanem lehetőleg minden igényelhető birtokra nézve. Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: ügy is az lesz a vége! Oda fog fejlődni a dolog! Csik József: Épen azért, minister ur. miután látni méltóztatik, hogy ugy is ez lesz a vége, nincs semmi elvi akadálya annak, hogy ez a felfogás már most^ kifejezésre juthasson a törvényjavaslat szövegében. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Előbb meg kell csinálni azt a nagy bankot! Halász Móric: Anélkül egy kicsit bajos dolog járadékot csinálni! Csik József: Intézkedést tartalmaz a novella 21. §-ában a nagy haszonbéri ökre vonatkozólag is és itt kötelezi a nagyobb haszonbérlőket, hogy 15%-át a bérelt földnek leadják. Ezt is csak helyeselni lehet, mert ez is előmozdítja a földnek a kisemberek kezére való jutását. Azonban itt is azt látjuk, hogy a 3. bekezdéssel ezt az engedményt is agyonüti a földbirtokreformnovella, amely azt mondja (olvassa): »Az első bekezdés megfelelő értelemben alkalmazást nyer a jelen törvény életbelépésekor már folyamatban levő haszonbérletekre is, feltéve, hogy az illető haszonbérlet időtartamából még legalább 6 g-azdasági év van hátra és feltéve, hogy a haszonbérlet r mezőgazdasági művelés alatt álló része legalább 2000 katasztrális holdra terjed ki.« Azt hiszem, hogy ilyen megszorítás mellett nagyon kevés alkalom fog kínálkozni arra, hogy a földbirtokreformnovella 21. § első bekezdését a gyakorlati életben meg lehessen valósítani. Szabó István (nagyatádi) földmiveiésügyi minister: Egy évre nem érdemes beültetni! Ha egyéves szerződés lesz! Csik József: De a hat év kissé sok!