Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. amikor azt lehet mondani, hogy okszerűen művelik meg a földet. Ezek örök bizonytalanságban fognak élni, met, amennyire én a magyar közállapotokat ismerem ha egy választási kampányban a kormánynak szüksége lesz erőszakoskodásra, hogy többséget szerezzen, akkor nem kell nagy jóstehetség annak kimondásához, hogy egész csomó a földreform utján szerzett ilyen birtokra rá fogják mondani, hogy nem okszerűen művelték és ha nem is veszik el a földet — mert talán nem veszik el, idáig nem megyek el a konzekvencia levonásában — de az illetők állandó szekatúráknak lesznek kitéve, esetleges ellenzéki, vagy politikai magatartása alatt és állandóan nyakukon ül a különféle hatóság. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Nem ilyen szándékkal csináltam a törvényt! Györki Imre : Ebben a kérdésben tessék figyelembe venni azt, hogy a nagybirtoknál ugyanezt a rendelkezést nem találom meg, holott a magyar jogi életben találunk egy törvényt, amely megadja a lehetőséget . cl 1 ici« hogy ilyen kényszerítő rendelkezéssel lépjenek fel. Az általános bányatörvény értelmében ugyanis olyan esetekben, amikor a bányahatóság valamely bánya megnyitására, valamely bányatermék kitermelésére engedélyt ad, de a tulajdonos, akinek azt ki kellene termelnie és aki engedélyt nyert ennek az ásványnak kitermelésére, nem műveli meg kellően a bányát és nem termel, holott az ország érdeke, a közgazdaság érdeke azt kivánná, hogy termeljen, ilyenektől el lehet venni a jogosítványt és másnak adni. (Helyeslés jobb felől.) Halász Móric : Nagyon helyes, legalább nem volna zsidó kézben minden bányánk ! Györki Imre: Nagyon helyes, ezt én is koncedálom, de amit helyeslek a bányákra vonatkozólag, azt helyeselni kell a földbirtokra vonatkozólag is, és helyeselni kell ennek konzekvenciájakép a képviselő urnák azt is, hogy azoknál a birtokoknál vagy birtokrészeknél, amelyeket nem művelnek meg, vagy nem kellően művelnek meg. szintén meg kell adni a módot, arra, hogy ezeket elvegyék és a közgazdaság szempontjából ezeket termőfölddé alakítsák. Halász Móric: Szeretném látni, hogy tudna megmaradni a gazda a mostani adók mellett, ha nem munkálja meg! Györki Imre: Szó volt itt a vita során arról is, hogy mindaddig, amíg az alaptörvény 1. §-ában felsorolt kategóriák igénye nincsen kielégítve, addig a hátrább lévő igények ne elégíttessenek ki és addig, amig a rokkantak, nincstelenek, az iparukat folytatni nem tudó iparosok földigénye nincs kielégítve, addig itt középbirtokot Magyarországon teremteni ne lehessen az igénybe veendő földekből, hanem elsősorban tessék ezeknek az első. második és harmadik csoportba tartozóknak földigénylését kielégíteni. Mégis azt látjuk, hogy a gyakorlatban ez a kérdés sem oldódott meg ugy, mint talán a minister ur azt elgondolta, s amint talán az intenciójával is megegyezik. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Azért vettük fel a novellába újra! Györki Imre: Koncedálom ezt, azonban tessék a novellában módot adni arra, hogy ez kiküszöböltessék, nehogy megtörténjék az, amit Gaal Gaston képviselő ur említett, hogy magasrangu katonatisztek, főszolgabirák, nemzetgyűlési képviselők és egyéb magasrangu tisztviselők igényeljenek és kapjanak középbirtokokat, ahelyett, hogy a nincsteleneket látták el, s a hadirokkantakat, hadiárvákat és hadiözvegyeket juttatnák földhöz. Megint csak utalnom kell ebben a pillanatban arra, hogy a gyakorlatban ezt a kérdést is miként évi december 13-án, csütörtökön. 35 látjuk megoldva. Látjuk azt, hogy ahol a földigénylés történt, vagy folyamatban van, ott csaknem valamennyi községben a főszolgabirák és jegyzők mindenben kielégítést nyertek, s ha nem is teljes tulajdonában van ott a középbirtok, de mindig nagyobb birtokokat kaptak azokból a földekből, amelyekből ki kellene elégíteni ezeket a földigénylőket, legalább is bérlet alakjában. Megint csak vissza kell térnem itt arra az esetre, amelynek részese voltam és amelyet az imént már emiitettem : a mindszenti esetre. Mindszent községben, mint mondottam, minden lehető közigazgatási apparátussal elnyomják a földigénylők kielégítését, akkor, amikor a mindszenti főszolgabíró már eddig is 20 hold földet kapott a Pallavieini-birtokból, 20 hold földet a Tahi nevű zsidó birtokból és 20 hold földet a Weiss Manfréd-féle birtokból. Természetesen nem áll itt az a szempont sem, amelyet Gaal Gaston igen t. képviselő ur emiitett, hogy ő maga művelné meg ezeket a földeket. Eszeágában sincsen ! Ezeket felesbe kiadja, sőt tovább megy az összeférhetlensegi kérdésben és nem csinál nagy lelkiismereti kérdést még abból sem, hogy azokkal a földbirtokosokkal, akik ezt némi bizonyos közigazgatási ellenszolgáltatásokért juttatták, még meg is művelteti, illetve a szántást is elvégezteti. (Egy hang a szélsőbaloldalon; Ez a magyar közigazgatás! Felkiáltások jobbfelől: Ki ez? Ki ez?) Ez kérem, dr. Szőke Sándor mindszenti főszolgabíró, méltóztassék talán közelebbről is érdeklődni. Farkas István: Ha valaki azt mondja, hogy kevés a napszám, azt internáltatja! Györki Imre: Ilyen iőszolgabirói ténykedés mellett és ilyen korrupt közigazgatási rendszer mellett történhetett a következő eset ugyanezen községben, amikor földosztás alá került a Pallavicini-birtoknak egy bizonyos része. A Pallavicini-birtokból már hosszú évek óta, 10—15 év óta, apró parcellákat bérletbe kiadtak az ottani lakosoknak, sőt a birtok egy részén még szőlőtelepi test is végeztek, 10—15 év óta, természetesen évi bérleti díj lefizetése mellett, Most elérkezett végre az az időpont, amelyet mindenki várt abban a reményben, hogy a földbirtok helyesebb megoszlása lehetővé teszi a nincstelenek földhöz juttatását. Elérkezett ez az idő Mindszenten is és minden nincstelen örömmel várta ott, hogy végre megkaphatja azt a fődet, amelyet 15 év óta ő művelt, amelyen 15 év óta a szőlőtelepítést végezte.^ Azonban mi történt? Mondom, a birtok egy részén szőlőtelepítést végeztek. A közigazgatás kiválogatta, egymás között azokat a szőlőtelepítéseket, amelyek gyönyörűen voltak megművelve, ahol azok a kisgazdák mintaszerű gazdálkodást létesítettek, ott gyümölcsöst és szőlőkulturát teremtettek és ezekre most a földigénylés során rátette a kezét és azokat, akik ezt a kultúrát ott megteremtették és akik 15 év óta túrták ott a földet, egyszerűen kidobta, s Ígéretet tett arra, hogy ha majd egyéb területrészek felosztásáról lesz szó, ott kapnak kielégítést, nem pedig abból a részből, amelyet 15 év óta művelnek. Méltóztassék, t. földmivelésügyi minister ur, erre a kérdésre egy kis figyelmet fordítani és érdeklődni, hogy mi történt a Pallavicini-birtok szétosztásával és érdeklődni, hogy Pap Tamásnak és Pap Ferencnek 20 év óta művelt földjét megkapta-e a dorozsmai főbiró, vagy sem, ilyen birtokból kapott-e birtokrészt, illetőleg szőlőt az ányosi pap. az ottani tanitó és az ottani gátőr, vagy pedig egy más területből, amelyet nekik kell tulaj donképen megművelni, kultúrát teremteni s belterjes, intenziv mezőgazdaságot létesíteni. Amikor igy áll a földbirtokrendezés, a folds'