Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-217
A nemzetgyűlés 217. ülése 1924. évi január hó 5-én, szombaton, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Az igazságügy minister benyújtja a robbanószerek és lőfegyverek jogosulatlan tartásával elkövetett bűncselekményről szóló törvényjavaslatot. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Farkas Tibor, a kereskedelemügyi ministerhez, a követendő vámpolitika ós vámbevételeknek a külföldi kölcsön biztosítására való lekötése tárgyában. — Kiss Mennyhórt, az összkormányhoz, Vass Józsefnek a Károlyi-kormány által egyetemi tanárrá törtónt klneveztetése tárgyában. — Eckhardt Tibor, a honvédelmi ministerhez, a limanovai emlókvacsora alkalmával tett hatósági intézkedések tárgyában — Nemes Bertalan, a pénzügyministerhez, a gönci ós abanjszántói fölszólamlási kerület iparosai és kereskedői jövedelemadójának revíziója tárgyában. — hendvai István, a kormányhoz, egy esendörzászlóaljnál történt visszásságok tárgyában. — Esztergályos János, a népjóléti ministerhez, a lakáshivatalok botrányos intézkedései tárgyában. — Hommonay Tivadar, a pénzügyministerhez, a közszolgálati alkalmazottak tüzelőanyagának és egy elmaradt beszerzési segély azonali kiutalása tárgyában. — Csik József, a belügyi ós földművelésügyi minister urakhoz, a szervezkedési szabadság megvédése tárgyában. — A belügyminister válasza." A kormány részéről jelen vannak : Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), gr. Klebelsberg Kuné, Nagy Emil, gr. Csáky Károly, Vass József, Buci János. (Az ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bodó János jegyző ur. Napirend szerint következik az indemnitásról szóló törvényjavaslatot (írom 340, 344) folytatólagos tárgyalása. Perlaki György jegyző: Kabók Lajos. Kabók Lajos: Tisztelt Nemzetgyűlés! Sándor Pál t- képviselőtársam tegnapi beszéde alaposan rácáfolt arra a kijelentésre, amelyet a ministerelnök urat helyettesítő munkaügyi és népjóléti minister ur tett a közelmúlt napokban. A népjóléti minister ur ugyanis a karácsony előtti utolsó ülésen felszólalásában azt mondotta, hogy a jelen indemnitási vitában elhangzott beszédek általában olyanok voltak, amelyekre, ha most válaszolni kellene, rövid néhány perc alatt lehetne a választ megadni, mert egyetlen egy beszéd sem volt olyan, amelyre különlegesebb válaszadás szükségességének mértékét megütötte volna, sőt^ tovább ment; azt mondotta, hogy ezek a beszédek általános politikai jellegű kérdésekkel foglalkoztak, azonban nem jelölték meg azt a módszert, amellyel ennek az országnak szomorú sorsán segíteni lehetne. Aki figyelemmel* kisérte végig a szerintem és valószínűleg sokak szerint igen értékes tegnapi beszédet, az megítélheti, hogy ebben igenis NAPLÓ XVIII. volt olyan kijelentés, volt olyan megjelölés, amely rámutatott azokra a hibákra, amelyek főképen a pénzügyi téren a kormányzat részéről történnek, de egyben rámutatott azokra a ténykedésekre, amelyekkel ennek az országnak szomorú sorsát fokozatosan rendbe lehetne hozni. Amidőn az indemnitási vitában résztveszek, lehetőleg arra fogok törekedni, hogy főképen gazdaság-politikai kérdésekkel foglalkozzam, hogy rámutassak olyan hibákra, amelyeket a kormány elkövet, de egyben rámutassak olyan szükséges dolgokra is, amelyeket a kormánynak minden körülmények között meg kellene tennie. Amióta e második nemzetgyűlés együtt ül, sőt ezt megelőzőleg is, ebben az ülésteremben igen sok szó hangzott el a nemzet újjáépítéséről, de viszont megállapítható az is, hogy az újjáépítés érdekében ebben az országban még vajmi kevés történt. A gyűlölködés politikája folyik még ma is, és épen ezért, mielőtt még a gazdasági vonatkozású kérdésekre rátérnék, szólanom kell azokról a dolgokról, amelyek a gyűlölködés jegyében folynak, beszélnem kell arról is, hogy itt a kormány a belső politikai téren mit nem tett meg, mit kellene megtennie. Beszélnem kell erről annak dacára, hogy ebben a kérdésben már igen sok szó hangzott el, beszélnem kell azért, mert/ ugy érzem, hogy ezekben az ügyekben mindaddig szót kell itt emelni, amig ezek elintézést nyernek, amig az itt feltárt sérelmek reparáció alá nem kerülnek. Itt van például a politikai elitéltek ügye. Hiába mondja, bárki, hogy ennek ma már nincs jelentősége. Szerintem igenis van jelentősége, és pedig azért, mert még mindig többszázra tehető azoknak száma, akik hosszú esztendők óta börtönökben sínylődnek anélkül, hogy különösebb bűnt követtek volna el és olyan körülmények közepette, hogy náluknál sokkal bűnösebb emberek szabadon járnak-kelnek. (Klárik m
