Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
M A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. eszeágában sem volt a törvényhozónak, — pedig, ismétlem, ott is nagy érdekek védelméről van szó, — hogy meghatározza, hogy csak 10 percig lehet dumálni, mert ott a törvény csak azt a rendelkezést tartalmazza, hogy intelmet, kérelmet intézzenek az ügy képviselőihez, hogy lehetőleg kellő rövidséggel szólaljanak fel ax ügy érdeméhez. ; Az pedig, ami itt van, teljesen tarthatatlan; remélem, hogy akkor, amikor ezt a kérdést megvilágítjuk, a minister ur nem ragaszkodik annyira ehhez a torzszülötthöz, a törvényből teljesen kiküszöböli és olyan megoldást talál, amely minden tekintetben megnyugtathatja a földigénylőket és a jogászokat. Sok szó hangzott el a földjavaslat tárgyalása során a többtermelés kérdéséről. Különösen a nagybirtokosok részéről hallottuk, hogy amikor a törvényjavaslat ellen felszólaltak nemcsak a nemzetgyűlésben, hanem a nemzetgyűlés falain kivül is, és amikor ellenezték a földbirtok helyesebb megoszlásáról szólói törvényjavaslatnak életbeléptetését és gyakorlatba való átvitelét, akkor mindig beledobták a közvéleménybe : Hopp ! Vigyázni, mert itt a többtermelés fog veszélyben forogni és ha bizonyos parcellákat leszakitanak ezekről a 70—80—90, sőt 300.000 holdas birtokokból, akkor ez az ország elvész. Én csak egy szempontot kivánok ezeknek az úgynevezett többtermelést féltő ' uraknak figyelmébe ajánlani s ez az. hogy először nézzenek körül a saját portájukon és nézzék meg, hogy vájjon a magyar nagybirtokosok, a 10.000 holdon felüli kisgazdák a saját gazdaságukban már mind bevezették-e a többtermelést. Minden gazdaságilag megművelhető föld ebben az országban ugy van-e megművelve, hogy itt a többtermelés kérdéséhez a nagybirtoknál már nem lehet hozzányúlni? Nem tudom megérteni, hogy miért prédikálnak ők többtermelési erkölcsöt a kis exisztenciák, a tőkeszegény exisztenciák részére, és miért nem gyakorolják ugyanezt az erkölcsi felfogást saját nagybirtokaik részére ? Ha majd Magyarországon minden nagybirtokon belterjes művelés lesz : ha azt látjuk, hogy itt minden talpalatnyi föld ki van használva ; ha a nagybirtokon levő vadvizek le lesznek csapolva és az ármentesítés keresztül lesz vive ebben az országban, akkor igenis lehet erkölcsi jogosultsága ezeknek a nagybirtokosoknak, hogy a kis exisztenciák részére is kivanják a többtermelést és akkor előhozakodhatnak ezzel. De továbbmegyek. Nem is kell a nagybirtokosokra utalni ebben a kérdésben, hanem utalhatok egyenesen a magyair államra. Hát a magyar állam a saját birtokain már bevezette a többtermelést ! Olyan gazdálkodást űznek a magyar állam tulajdonában és kezelésében levő birtokokon, mely vetekszik a kisexisztenciák kezében levő birtokokkal ! Azt látjuk, hogy az állam ezeknek tekintélyes részéra ráfizet, vagy az ilyen birtok semmiféle hozadékot nem hoz. Erdélyi Aladár : Ma már nem ! Györki Imre : Talán ma már nem, de tegnap még igen ! Erdélyi Aladár ; Tegnap sem Î Farkas István : És holnap is ! Györki Imre : Tegnap még igen ! Sőt azt látom, hogy nemcsak hogy az állam a saját . tulajdonában és kezelésében levő birtokokat nem igyekszik többtermelésre berendezni, hanem épen előttem van egy érdekes tanulmány ... ívi decern ber 13-án, csütörtökön. Szijj Bálint : Jól termelnek, de annyi ott a tisztviselő, hogy felélik. Györki Imre : Tessék segiteni rajta. Azt látom, hogy a kormány az olyan intézkedéseket is, amelyekkel a többtermelést sikerülne elősegiteni, mindenképen megakadályozza. Kezem között van egy tanulmány, amelyet Kiizdényi Szilárd nevű ármentesitő mérnök terjesztett a kormány elé.... Halász Móric : Nem ármentesitő, hanem szikvizsgáló. Györki Imre : ... melyben a szikes földeknek termővé tételére ajánl megoldásokat. Halász Móric : Amelyek nem váltak be. Györki Imre : Ebben olyan megoldást ajánl, amelynek magam is utánanéztem és érdeklődtem, még pedig a nemzetgyűlésnek egyik szakértő tagjánál. Czettler képviselőtársamnál, és megkérdeztem tőle. vájjon nem fantaszta-e az, aki a szikes földek termővé tételére vonatkozó javaslatot kidolgozza és aki végigházalja ennek az országnak minden fórumát, hogy csináljanak valamit és vezessék be ezt a megoldást, de sehol semmiféle tekintetben meghallgatásra nem talál, (Zaj a jobboldalon.) hiába küzködik ez a szerencsétlen ember. Mondom, én nem vagyok szakember, de megkérdeztem Magyarország egyik legkiválóbb szakemberét, Czettler Jenő képviselőtársamat, aki azt mondotta, hogy ez nem fantaszta, hanem minden realitással dolgozó ember, aki memorandumot memorandum után szerkeszt. Ponciustól Pilá tushoz fordul, de sehol meghallgatásra nem talál, vagy meg is hallgatják, csak addig foglalkoznak a memorandumában foglaltakkal, amig őt végighallgatják, de a gyakorlati megoldásra semmiféle intézkedést nem foganatositanak. Halász Móric: Bizonyosan megvan az oka. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Neubauer Ferenc előadó: A Keresztény Gazdasági Párt majd megcsinálja. Györki Imre: Megcsinálja? Nekem mindegy. Azt látom tehát, hogy akkor, amikor ebben az országban a nagybirtokosok a magántulajdon szentsége mellett a többtermelés szentségét dobják bele a közvéleménybe, a többtermelés szentségét nem alkalmazzák saját magukra, sőt nem alkalmazza magára az államra sem, ellenben megkívánja a többtermelést azoktól a kisexisztenciáktol, akiknek most földet kivan juttatni, de akiknek nem adja meg a lehetőséget arra, hogy a földjüket megműveljék, mert nem látja el őket mezőgazdasági instrukcióval, pénzzel, sőt a legtöbb esetben vetőmaggal sem, de továbbmegyek, akiknek az iskoláztatásnál sem adta meg a lehetőséget, hogy a többtermelésnek harcosai legyenek. Halász Móric: Bizony öt holdon nem lehet. Farkas István : Adjanak nekik tizenötöt. Györki Imre: Ezzel a többtermeléssel kapcsolatos a törvényjavaslat 19. §-ában foglalt az a rendelkezés, hogy aki nem műveli meg kellően a földet, attól azt a földet el lehet venni. Ez teljesen lehetetlen rendelkezése a törvényjavaslatnak, bár bizonyos mértékig első pillanatra, első látszatra azt az érzést kelti fel az emberben, hogy okszerű, célszerű volt ennek a rendelkezésnek a törvényjavaslatba való bevétele. Mert ettől a rettegéstől, ettől a félelemtől hajtva, ezek az emberek majd meg fogják művelni a földjüket és okszerű gazdálkodást fognak folytatni. De méltóztassanak az éremnek másik oldalát is megnézni és méltóztassanak arra gondolni, hogy nem csupán erről van szó. hanem arról, hogy ezeknek a kis exisztenciáknak állandóan fejük felett lóg a Damokles kardja, hogy elszedik tőlük a birtokukat és nem tudják, hogy hol van az a határ,