Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-216

392 A nemzetgyűlés 216. ülése 192-, dor: Minek mindezeket felolvasni!) Ugyanaznap a Szegényház-utcai Erzsébet-egyetemi quaesztu­rán xiz indexüket egyeztetni akaró hallgatókat súlyosan megverik; a megvertek között van egy tizedféléves medikus, aki négy évig hadifogoly volt. Csákánnyal szakitották be a fejét. A Műegye­temen a vezetőség erélyes intézkedései folytán verekedés ez alkalommal nem volt. Március 17-én a közgazdasági egyetemen (régi képviselőház) két zsidó hallgatót inzultál­nak; Fellner dékán bezáratta az egyetemet. Március 19-én az Esterházy-utcai egyetemi épületben egy hallgatót a rendőrség szabadított ki az igazoltatók gyűrűjéből. Előállitás nem tör­tént. Ugyanebben az épületben történt, hogy egy orvostanhallgatót, aki üldözői elől egy questurai helyiségbe menekült és ott magára zárta az ajtót, a rendőrségnél denunciáltak azzal, hogy kormányzósértő kijelentést tett. A vád annyira hamisnak bizonyult, hogy az igazságügy min ister az ügyészséget a vád elejtésére utasitotta. A ve­rekedők közül senkit sem tartóztattak le, illetőleg nem állítottak elő.« (Zaj. — Halász Móric: Húsz évvel ezelőtt is igy volt! — Kováts-Nagy Sán­dor: Ez nem idevaló dolog!) Elnök : Csendet kérek ! Sándor Pál: ön nem fog engem abban meg­akadályozni, hogy ezt felolvassam. (Kováts-Nagy Sándor: Ezt jól tudom, mert célja van vele! — Felkiáltások jobbfelől: Halljuk az elnököt!) Elnök : Csendet kérek képviselő urak ! A tanácskozásra szánt idő letelt, kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Sándor Pál : Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék nekem, aki egy év óta nem beszél­tem, megengedni, hogy beszédemet befejezzem. (Zaj.) A képviselőház mindenkor előzékeny volt az olyan képviselőkkel szemben ... Elnök: Ezt a kérelmet szavazásra fel nem tehetem, mert a házszabályoknak sürgősségi ren­delkezései szerint az elnöki előterjesztések az utolsó félórától kezdődőleg teendők meg. Tehát kérem a képviselő urat, méltóztassék lehetőleg rövidesen befejezni beszédét. Sándor Pál: Ezt végtelenül sajnálom, de fo­gok majd magamnak más alkalmat találni erre. Befejezem tehát beszédemet és egy pillanatig sem tartom fel a képviselő urakat. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő urak! Sándor Pál : Még két határozati javaslatot nyújtok be. Sajnos, nem tudom ezeket megindo­kolni, majd fogok alkalmat keresni magamnak, hogy máskor mondjam el, amit ma nem mond­hattam el. Az első határozati javaslatom a követ­kező (olvassa): »Utasifsa a nemzetgyűlés a m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister urat, hogy az 1920. évi XXV. t.-cikk hatályon kivül helye­zése tárgyában terjesszen sürgősen törvényjavas­latot a nemzetgyűlés elé.« (Helyeslés half elől.) A második határozati javaslatom a következő (olvassa): »Mondja ki a nemzetgyűlés, hogy Trefort Ágost ministernek a parlamentban 1878 június 26-án leszögezett álláspontja szerint a bevett izraelita vallásfelekezetnek joga van egy tudományegyetem felál utasára.« Ajánlom határozati javaslataimat elfogadásra. Az indemnitást elfogadom. (Élénk éljenzés balfelől.) Elnök A napirendre szánt idő letelt, a vitát megszakitom s megteszem elnöki előterjesz­téseimet. Jelentem a t. Háznak, hogy Reischl Richárd képviselő ur egy beadványt intézett hozzám, amely­ben bejelenti, hogy Héviz-Szentandrás községben fekvő szállodáját a kincstárnak eladta, egyben kéri annak megállapitását, vaj jön ebből & jogügy­L évi január hó 4-én, pénteken. létből kifolyólag reá nézve az összeférhetlenség esete fennforog-e! Az Összeférhetlenségi bejelentés a házszabályok 152. §-a értelmében közvetlenül áttétetett az össze­férhetlenségi állandó bizottsághoz. Jelentem a t Nemzetgyűlésnek, hogy a leg­utóbbi bejelentések óta a következő mentelmi meg­keresések érkeztek a nemzetgyűlés elnökségéhez: a marcali járás főszolgabírójától Reischl Richárd, a budapesti kir. főügyészségtől Peyer Károly, Vanczák János, Lendvai István, Héjj Imre és Rácz János, a debreceni kir. főügyészségtől Szilágyi Lajos mentelmi ügyében. A mentelmi jog felfüggesztése iránti meg­keresések a házszabályok 188. §-a értelmében köz­vetlenül áttétettek a mentelmi bizottsághoz. Wolff Károly, mint a IV-ik biráló-bizottság elnöke, kivan jelentést tenni. (Horváth Zoltán: Halljuk a ministerelnök urat!) Wolff Károly: T. Nemzetgyűlés ! A magyar nemzetgyűlés IV-ik biráló-bizottsága múlt évi június hó 26-ikán tartott ülésében tárgyalás alá vette a dr. Bélák Sándor és társai panaszlóknak Dréhr Imre nemzetgyűlési képviselő választása ellen beadott panaszát és a megtartott nyilvános szóbeli tárgyalás után hozott Ítéletével a panaszos eljárást a panasz visszavonása következtében a házszabályok 77. §-a alapján, megszüntette és a választás érvénybentartása mellett Dréhr Imrét végleg igazolt nemzetgyűlési képviselőnek jelen­tette ki. m. A biráló-bizottság által hozott ítéletet, vala­mint az ügyre vonatkozó iratokat van szerencsém­tisztelettel beterjeszteni. (Helyeslés jobbfelől.)^ Elnök: A IV-ik biráló-bizottság elnökének most előterjesztett bejelentése alapján Dréhr Imre képviselő urat végleg igazolt képviselőnek ! jelentem ki! (Pikler Emil: Mi van a debreceni mandátummal? Meddig fognak még amerikázni! — Zaj a jobboldalon.) Most pedig előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére s napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket, holnap folyó hó 5-én, szombaton délelőtt 10 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzessék ki az indemnitás­ról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Zaj. — Farkas István: Szót kérek!) Méltóztatnak napirendi javaslatom elfogadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Holnap interpellációs nap lévén, a házszabá­lyok 251. §-ában előirt időben az indítvány és és interpellációs könyvek fel fognak olvastatni. Dénes István képviselő ur személyes meg­támadta tás cimén kér szót* A szó a képviselő urat megilleti. Kassay Károly : A házszabályokhoz kérek szót ! Napirendi inditványt méltóztatott az elnök urnák tenni, azt vagy el kell fogadni vagy nem, de nem lehet közben megkezdeni egy személyes vitát. Elnök: Kérem én feltettem e kérdést napi­rendi javaslatomra s igen volt rá a felelet, ugy hogy azt elfogadottnak jelentettem ki. (Kassay Károly : De közben szólni akartak a napirend­hez !) Azt nem vettem észre. (Kuna P. András : Pikler kiabált folyton ! —- Farkas István : Én akartam szólni !) Most már kimondtam a határozatot, nem tehetek másként. Dénes István képviselő urat illeti a szó. Dénes István: T. Nemzetgyűlés! 1923 decem­ber hó 10-én, midőn a földreformnovellatárgya­lása alkalmával megtartottam beszédemet, Gaai Gaston képviselő ur ama kijelentésemre, hogy a magántulajdon époly szent, ha egynapos, mintha ötszáz esztendős, a következő közbeszólással Jelelt;

Next

/
Thumbnails
Contents