Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

286 A nemzetgyűlés 214. ülése 1.923. évi december hó 21-én, pénteken. A házszabályok 212. §-ában az a jog van megállapítva minden egyes képviselő számára, hogy az utolsó negyedórában hivatván föl szólásra, azt a kérelmet intézhesse a Házhoz, hogy másnap mondhassa el beszédét, vagy pedig azt a kérelmet intézheti a Házhoz, hogy még abban az ülésben az egész beszédét elmondhassa és ezért a Ház az ülést hosszabbítsa meg. Most a sürgősség alatt tárgyalunk, s félnyolcig tart a rendes napirendi idő. Valaki negyednyolckor hivatik fel szólásra és azt a kérelmet intézi a Házhoz a házszabályokban adott jogánál fogva, hogy a beszédét még ma elmondhassa, miután azonban az terjedelmesebb, kéri, hogy méltóztassék az ülés idejét meghosszabbítani, hogy a beszédét elmondhassa. A Ház igy határoz egynegyed nyolckor. Most azt kérdem én a mélyen t. elnök úrtól, hogy ha a Háznak egy ilyen határozata keletkezik a 212. § értelmében teljesen jogszerűen, akkor félnyolckor méltóztatik-e az illető szónokot megállítani és méltóztatik-e ő tőle, amint tegnap Baticz Gyula t. képviselőtársammal szemben cselekedni méltóztatott, a szót ebben az esetben megvonni? (Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mert ha az elnök ur ugy interpretálja a házszabályokat, hogy félnyolckor, történt légyen bármi, véget kell vetni a vitának és ha valaki figyelmeztetés dacára is folytatja beszédét, attól a szó megvonandó, akkor ha ez megáll, azt minden körülmények között alkalmazni kell. (Hegymegi-Kiss Pál : Bethlen miiiisterelnök úrral szemben ezt nem alkalmazta az elnök ur a múltkor, az indemnitási vitában ! — Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Rakovszky István : Ugy van, igaz ! — Kassay Károly : Itt beszélt a m misterelnökük félkilencig ! — Hegymegi-Kiss Pál : Az ellenzék lojális volt 1 Az elnök ur akkor megtette ! — Rakovszky István : Ja, az ministerein ok ! — Hegymegi-Kiss Pál : Tehát az elnök urnák vagy az az álláspontja nem volt helyes, vagy a mostani!) Nyilvánvaló tehát hogyha a Ház egynegyed nyolckor azt határozza, hogy az ülés meghosszabbittatik, az elnök urnák ebben az esetben nincs joga a szót az illető képviselő úrtól megvonni. Ebből egészen bizonyos, hogy a mi álláspontunk, amelyet tegnap este is kifejtettünk, mindenben helyes. Ha azonban már a házszabályoknál tartunk, legyen szabad az igen t. elnökség figyelmét felhívni arra, hogy a házszabályokat nemcsak itt az ülésteremben történt eseményekkel szemben kell alkalmazni, hanem alkalmazni kell a mi egész életműködésünkre is. Itt van a debreceni III. kerület mandátumának sorsa. Bocsánatot kérek, az év nemsokára letelik. Valamikor már májusban, vagy júniusban a IV. bíráló bizottság, ha jól tudom, kimondotta, hogy Jánosi Zoltán képviselőtársunk mandátumát megsemmisíti. (Meskó Zoltán : Találós kérdés : képviselő-e, vagy nem képviselő !) Jánosi Zoltán ennek következtében nem tudta, hogy tagja-e ő a törvényhozásnak, vagy pedig tagsági joga megszűnt. Maga a nemzetgyűlés sem tudta, hogy mi ebben az esetben az igazság (Meskó Zoltán : Miért taktikáznak?), úgyannyira, hogy épen a mélyen t. elnökség néhány nappal ezelőtt kötelességének tartotta, hogy ebben az ügyben elnöki deklarációt tegyen, amennyiben a mélyen t. elnökség kijelentette és megállapította — egy félesztendőnek, vagy talán még több időnek elmultával — hogy Jánosi Zoltán igenis tagja a nemzetgyűlésnek és képviselőnek tekintendő. (Meskó Zoltán: Szomorú taktikázás ez ! — Erdélyi Aladár : A névsorban mindig felolvasták ! — Meskó Zoltán : De hozzák ide a kérdést, s el van intézve ! Ne taktikázzanak mindig S Ha még értenének hozzá, de nem is értenek ! -— Erdélyi Aladár : Jánosi nevét mindig felolvasták ; ez azt jelenti, hogy képviselő !) Nem volt tisztában az elnökség ezzel és Jánosi Zoltán sem járt fel ide az ülésekre, mert az volt a tudata és meggyőződése, hogy megszűnt képviselő lenni. (Erdélyi Aladár : Ha nem tudta, miért nem kérdezte meg !) Most az elnökség bejelentette néhány nappal ezelőtt, hogy Jánosi továbbra is tagja a Háznak. De én nem arra vagyok kíváncsi, hogy ebben az esetben az elnökségnek mi a felfogása, hanem arra vagyok kíváncsi, hogy ez a IV. bírálóbizottság, ha májusban vagy júniusban meghozta a döntését, miért késlekedik hónapokon, sőt több mint félesztendőn keresztül, hogy döntését, jelentését kötelességszerüleg a nemzetgyűlés elé terjessze ? (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon — Peidl Gyula : Közben megtizedelték a szavazókat, ez a magyarázat !) Hol vannak azok a petíciók, amelyeket a választók a kormány által kibocsátott választói rendeletben meghatározott joguknál fogva a nemzetgyűlés elé, egyes mandátumokat kifogásolván, beterjesztettek ? Mi történt ezekkel a petíciókkal ? Másfél esztendeje elmúlt már azóta, hogy a választások megtörténtek, de ezekről a petíciókról alig hallottunk valamit (Egy hang jobb felől : Tárgyalás alatt vannak !) Ugy hallom, hogy vannak olyan petíciók, amelyeknek tárgyalását az illető bizottság meg sem kezdte (Kassay Károly : Cinikus játék !) Ezek a bizottságok magukra vállaltak bizonyos kötelességeket. (Hegymegi-Kiss Pál : Vannak olyan petíciók, amelyeket a választók túlnyomó többsége aláirt. — Kassay Károly : Cinikus kijátszása a törvénynek !) A házszabályokban van egy intézkedés, amely szerint mindig a szombati napon kell az illető bizottságoknak jelentéseiket megtenni a petíciók dolgában. Én tudok olyan petícióról, amelyben kizárólag arról van szó, hogy valamely jelölt ajánlását az eljáró biró nem fogadta el, mert kifogásokat talált benne. Ez tehát egy primitív, egyszerű eset, amelyet nem kell nagy vizsgálatokkal felderíteni, nem kell az egész választási eljárásba belebocsátkozni, csak kizárólag azt az egyetlen egy kérdést kell megvizsgálni, hogy az eljáró bírónak joga volt-e azt az ajánlást visszautasítani, vagy pedig nem volt joga. És ha a bizottság megállapítja a petíció felfogása szerint, hogy nem volt joga az ajánlást visszautasítani, akkor abban a kerületben el kell rendelni az uj választást. Ha annak a bizottságnak ez az álláspontja és a Ház megpecsételi ezt a felfogást, ez azt jelenti, hogy a biró helytelenül járt el. Mikor fogja azonban a bizottság ezt a jelentését ide beterjeszteni ? Talán akkor, amikor az öt esztendő letelik és akkor öt év múlva ki fog derülni, talán az utolsó órában, hogy volt közöttünk egy képviselőtársunk, akit az a hely tulaj donképen talán meg sem illetett ? Ha már a házszabályoknál tartunk, kötelességemnek tartottam ezt elmondani és nagyon