Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-214

282 A nemzetgyűlés 214. ülése 1923. mely mellett a napirenden lévő tárgy sürgősebben tárgyalható le, az ülések meghosszabbíthatók, és az illető felszólaló még azon az ülésen elmond­hatja észrevételeit a napirenden lévő tárgyhoz. Ez volna a logikus felfogás. Maga az a tény, hogy valamely tárgynak a tárgyalására sürgősség mon­datott ki, azt kívánná, hogy mód és alkalom adassék arra, hogy az illető tárgy sürgősen tár­gyalta ssék le. Hiszen megvan a mód és megvan a lehetőség arra, hogy az illető képviselő, aki épen szónál van és a napirenden lévő törvény­javaslathoz hosszabb beszédet kivan mondani, ne éljen sorrendben biztosított jogával, mint ahogy ez tegnap történt, hanem helyette egy másik képviselő ur álljon fel és a meglévő rövid időt használja ki esetleg annak a rövid beszédnek az elmondására, amelyet el kivan mondani. Ezáltal maga a sürgősség szenved, mert hiszen akkor ez a hosszabb felszólalás a követ­kező ülésre marad, amikor az illetőnek nyolc óra áll a felszólalásra rendelkezésére. Ha tehát sür­gősséget méltóztatnak kimondani és ha a nemzet­gyűlés a napirenden lévő törvényjavaslat sürgős tárgyalását kívánja, ennek logikus következ­ménye az, hogy meg kell adni minden lehető­séget, amely a házszabályok keretében biztosítva van, hogy a felszólalások minél gyorsabban el­hangozhassanak. Nagyon kérem tehát a mélyen tisztelt túloldalon ülő képviselő urakat, és az elnök urat, méltóztassanak erre az álláspontra helyezkedni. Mi nem vagyunk olyan régi parla­menti képviselők, mint Rakovszky István, Gaal Gaston és a többi felszólaló képviselő urak, akik a törvényhozásnak már régebbi tagjai, akik mint­egy 27 év óta tagjai már a törvényhozásnak, és akiket pártunkkal talán csak annyi köt össze, hogy ők is ellenzéki képviselők, más tekintetben azonban politikailag teljesen ellentétes, vagy más felfogást képviselnek. Mégis ezek a kép­viselő urak is a mi álláspontunk mellett foglal­tak állást, amelyre különben régi precedensek is vannak, és ennek oka csak az lehet, hogy ők is érzik azt a felelősséget, amellyel nemcsak ön­maguknak, nemcsak saját pártjuknak, nemcsak saját politikai felfogásuknak tartoznak, hanem tartoznak az egész nemzetgyűlésnek és az egész nemzetnek. (Esztergályos János : És a jogbizton­ságnak !) Ez alkotmányunknak egyik legfőbb biztositéka. Arra kérem tehát az elnök urat, méltóztassék tegnapi álláspontját revízió alá venni és a házszabályokat az általunk kívánt, ért elem­ben magyarázni. Elnök : Esztergályos János képviselő ur a házszabályokhoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Esztergályos János : T. Nemzetgyűlés ! A túloldalon ülő t. képviselőtársaimnak ,\ . (Bâtiez Gyula : Én már rég befejeztem volna beszéde­met ! — Rakovszky István : Nem arról van itt szó ! Itt a szólásszabadságról van szó 1 Képviselőt nem lehet elütni a szótól ! — Erdélyi Aladár : Szóval csak tüntetés az egész ! — Felkiáltások a bal- és a szélsőhaloldalon : Nem fünteiés ! — Peyer Károly : Egyszerű megállapítás ! — Pikler Eniil : A mozik elkommunizálása nagyobb tüntetés ! — Zaj a jobboldalon. — Létay Ernő : Egy egyetemi tanárnak nagyobb érzéke lehetne ez iránj a kér­dés iránt. — Propper Sándor : A mozikat több jogérzékkel tetszett kezelni. — Gaal Gaston : évi december hó 21-én, pénteken. A házszabályokat csak a Ház revideálhatja, más senki !) Elnök : Csendet kérek ! Esztergályos János : A többségi párt teg­napi magatartása alkotmányjogi szempontból súlyos sérelem, mert a nemzetgyűlés minden pártja részére meg kell adni azt a jogot, hogy álláspont­ját minden kérdésben szabadon kifejezhesse. Mint. már ismételten hallottuk, tegnap megtörtént az, hogy az ellenzéknek egyik tagja élni kívánván ezzel az alkotmányos jogával, a túlsó oldal nagyfokú türelmetlensége őt ettől az alkot­mányos jogától elütötte. (Propper Sándor : Indo­kolatlan türelmetlensége !) A tegnapi nap folya­mán még lehetséges volt az egész kérdés felett gondolkozni, hogy a házszabályoknak ilyen módon való magyarázása megfelel-e a jognak, megfelel-e a házszabályok szellemének, ma azon­ban, amikor a házszabályoknak olyan illusztris ismerői és kezelői, (Zaj a jobboldalon. Haljuk! Halljuk ! balfelől.) mint az általam végtelenül nagyrabecsült Rakovszky István t. képviselő­társam és Gaal Gaston képviselőtársam fejtették ki ebben a kérdésben nézetüket, teljesen tisztán áll előttünk ez a kérdés, teljesen tisztán áll előt­tünk az, hogy a házszabályok helyes értelmezése alapján nem volt meg a lehetőség arra, hogy Baticz t. képviselőtársam felszólalásától elüttes­sék. Minthogy ma már teljesen világosan áll előttünk, hogy ebben a kérdésben a mélyen tisztelt elnök ur tévedett, amit teljesen indokolttá tesz tegnapi nagy kimerültsége és az az izga­lom, amely az esti órákban itt uralkodott, ebből a szempontból kiindulva mély tisztelettel arra kérem az elnök urat, hogy tekintet nélkül arra, hogy meg kell-e változtatnia előbbi álláspontját, vagy sem, kegyeskedjék lehetővé tenni az ellen­zéknek azt a lelki megnyugvást, amely azután biztosítja a tárgyalás rendes, nyugodt lefolyását, (Baticz Gyula : Ez egy jog !) és a parlamenti szólásszabadságot. Elnök : Meskó Zoltán képviselő ur a ház­szabályokhoz kér szót. A szó a képviselő urat megilleti. Meskó Zoltán : T. Nemzetgyűlés 1 Nagyon csodálkozom a t. többségen, hogy türelmetlen­kedik, pedig ez az egész vihar a többségnek köszönhető. (Vau van ! Vgy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azok után, amiket Gaal Gaston és Rakovszky István t. képviselőtársaim mondot­tak, teljesen világosan áll előttem a kérdés, s csak azért szólalok fel, hogy óvást emeljek az ellen, hogy a szólásszabadságot bármely oldalról is megsértsék. Mint a polgári társadalom egyik képviselője tiltakozom a klotür bevezetése ellen. Bár egy szocialista képviselő úrtól vonták meg a szót és mint Gaal Gaston t. barátom is mondotta, az ő politikájuk és az én politikám messze eltér egymástól, amikor a szólásszabadságról van szó, akkor egyek vagyunk és megvédjük a szólás­szabadságot. Ezeket kívántam elmondani. Nagyon kérem az elnök urat, méltóztassék lehetővé tenni, hogy az a képviselő ur, akibe a szót belefojtották, el­mondhassa beszédét. Elnök : Farkas Tibor képviselő ur a ház­szabályokhoz kivan szólni. Farkas Tibor : T. Nemzetgyűlés ! A ház­szabályok technikájának gyakorlati és elméleti

Next

/
Thumbnails
Contents