Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-214
278 A nemzetgyűlés 214. ülése 192S. állította be, mint az ő felfogásának alátámasztóját, nem egészen szószerint idézte a szakasz rendelkezéseit. A mélyen t. elnök ur azt mondotta, hogy a napirendre szánt idő utolsó »félórájában« történnek meg az elnöki előterjesztések. Ezzel szemben a házszabályok nem igy hangzanak, hanem a 251. §. azt mondja, hogy (olvassa) : »a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve«. (Zaj és élénk felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon : Ez más !) E kettő között óriási a különbség. Mert há ugy szólna a szakasz, hagy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában teendők meg az előterjesztések, akkor bizonyos időbeli korlátozás volna az elnöki előterjesztésekre nézve és praktikusság szempontjából esetleg lehetne azt a felfogást vallani, hogy akkor az elnök elüttetnék az ő elnöki előterjesztéseinek megtételétől. Azonban a dolog lényegéből is folyik, hogy ez nem lehetséges ; hiszen lehetnek olyan elnöki előterjesztések, amelyek órákig tartanak, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) ugy hogy félórán belül azokat egyáltalán nem lehetne lebonyolitani. De nem is ezt mondják a házszabályok, hogy a tárgyalásra szánt idő utolsó »félórájában« kell megtörténniük az elnöki előterjesztéseknek, hanem azt mondják, hogy annak utolós »félórájától kezdve«. (Ugy van ! balfelöl.) Most már átvive a házszabályoknak ezeket az intézkedéseit a gyakorlati végrehajtás terére, mi a következmény ? Amennyibsn egy szónok kéri beszéde elhalasztását és ezt nem kapja meg, ebből kifolyóan feléled az a joga, hogy aznap mondhassa el beszédét és feléled a Ház többségének az a kötelezettsége, (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy az eredeti időn túl az ülést meghosszabbítsa annyi ideig, amely elégséges és szükséges arra, hogy az illető szónok a maga beszédét elmondhassa. Nagyon természetes, hogy máskülönben %8 órakor végződött volna a tanácskozás. Minthogy azonban Baticz képviselő ur megkapta azt a jogot, hogy beszédét aznap elmondhassa, a tanácskozás akkor fejeződik be, amikor Baticz képviselő ur, vagy akármelyik más képviselő ur — hisz nem a személy a fontos — a beszédét elmondotta. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) Ekkor áll elő a 251. §-nak az a rendelkezése, hogy az elnöki előterjesztések pedig csak az ülés utolsó félórájától kezdve, vagyis Baticz képviselő ur beszédének elmondása után kezdődhetnek meg. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Mélyen t. Nemzetgyűlés ! Engem ebben a vitában abszolúte semmiféle szimpátia vagy antipátia nem vezet. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Azt hiszem, azzal lehet engem a legkevésbé vádolni, hogy engem Baticz képviselő ur politikai törekvéseivel szemben a legkisebb szimpátia is vezetne. Erre vonatkozólag igen sokszor egész határozottan és világosan nyilatkoztam ebben a Házban. Hogy ebben a kérdésben egyáltalán felszólalok, ennek kizárólag az az oka, hogy nekünk a házszabályokban lefektetett képviselői jogokat féltékenyen kell őriznünk (Ugy van ! Ugu van ! a szélsőbaloldalon. — Meskó Zoltán : Érzékkel !), akár szocialistáról van szó, akár más valakiről. Minden egyes olyan esetben, midőn a házszabályoknak — megengedem, talán jóakaratú, sőt nem is talán, meg vagyok győződve, évi december hó 21-én, pénteken. hogy jóakaratú értelmezése bármelyik képviselőnek a házszabályokban lefektetett jogát érintené, nézetem szerint mindannyiunknak, akik a szabadságjogok alapján állunk (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.), amelyeknek egyik első és legfőbb alapja épen a képviselőházi tanácskozások abszolút szabadsága, itt szót kell emelnünk és minden olyan eljárás ellen, amely a házszabályokban lefektetett jogokat csak a legcsekélyebb mértékben is korlátozná, a házszabályok helyes értelmének helyreállítása céljából tiltakoznunk kell. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tisztán ez vezetett és kénytelen vagyok a magam részéről konstatálni, hogy az elnök urnák az a felfogása, amelyet itt deklaráció alakjában erről a kérdésről kétszer is nyilvánított, a házszabályok rendelkezéseiben alátámasztást nem talál. (Ugy van I Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Gaal Gaston képviselő urnák igen érdekes fejtegetéseire a magam részéről csak annyit kivánok megjegyezni, hogy nem győzött meg engem abban a tekintetben, hogy a 251. § szerint, amely éppen excepciókat állapit meg, a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájától kezdve teendők meg az elnöki előterjesztések. Ez imperative nem annyit jelent, hogy pontban ettől a félórától, tehát annak kezdőpontjától kezdve teendők meg az elnöki előterjesztések, és ha ez igy interpretálom is, természetszerűen a házszabályok 212. §-ának alternativ felfogása nem nyerhet alkalmazást. Semmi esetben sincs az elnökségnek szándékában a szólásszabadság korlátozása, mert igy is módjában volt a képviselő urnák egy fél óráig beszélni. (Halljuk ! Halljuk ! a baloldalon.) Ebben az értelmezésben, amelyet itt a képviselő urak előadni szívesek voltak, ha a képviselő a napirend tárgyalására szánt idő utolsó negyedóráját megelőzőleg esetleg csak öt perccel előbb kezdette volna meg beszédét, csak 20 perc állt volna a képviselő ur rendelkezésére. (Gaal Gaston : Az más eset !) Ennél az alkalmazásnál szélsőségeket véve, ezek az eshetőségek előállhatnak, de elvi megállapításnál ezek a szélsőségek nem jöhetnek számításba. Én kizárólag elvi alapon, nem korlátozás szempontjából, hanem a házszabályok pártatlan alkalmazása szempontjából fogadtam el ezt a magam által interpretált felfogást. Kassay Károly képviselő ur a házszabályokhoz kivan szólni. Kassay Károly : T. Nemzetgyűlés ! Őszintén megvallva, azt vártam az elnök úrtól, hogy Gaal képviselőtársunk előadása után rcktifikálni fogja a maga álláspontját, (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) minthogy kétségkívül teljesen szabályszerű az a felfogás, amelyet Gaal képviselőtársunk kifejtett. Azt vártam volna az elnök úrtól, hogy ha ezt az álláspontot nem tudja a magáévá tenni, legalább megpróbálja meggyöngíteni, vagy megcáfolni a házszabályokkal kezében azokat a súlyos és logikus argumentumokat, amelyeket Gaal képviselőtársunk felhozott. (Ugy van ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ezt azonban legnagyobb sajnálatomra nem tapasztaltam. Véleményem szerint ebben a kérdésben az egyetlen döntő momentum az, amire Gaal kép-