Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-213
A nemzetgyűlés 213. ülése 1923. általában az a hivatalos közigazgatási apparátus, amely ma Magyarországon az ügyeket, a közrendészetet, általában a közigazgatás kérdéseit intézi. (3atitz Gyula: Egypárat olvass fel! - Mozgás a jobboldalon.) Mindamellett méltóztassék megengedni, hogyha nem is egész végzéseket, de egypár szemelvényt állitasaim megokolására hadd terjesszek a nemzetgyűlés elé. (B. Podmaniczky Endre: Mégis muszáj felolvasni ! Parancs !) A hevesvármegyei alispán pl. azt mondja . .. (Batitz Gyula: Az iktatószámot is mondd meg, különben nem hiszik el!) Aki kivánesi rá, annak majd megmutatom. A heves vár megyei alispánnak pl. a vas- és fémmunkásszövetség egri helyi csoportjának megalakításáról az a véleménye, hogy nem veszi tudomásul, mert azt mondja: a helyi csoport alakitásának közérdekű indoka nincs, sőt működése az alapitók egyéni megbízhatósága miatt a közérdekre nézve aggályos. Meggyőződésem az, hogy bármilyen aggályosak is ezek az emberek, akik ott a vas- és fémmunkások helyiesoportját meg akarták alapi tani, ha ezek nem a vas- és fémmunkás szervezetet akarták volna megcsinálni, hanem véletlenül mondjuk az akkor még divatos kormányttámogatő fajvédő csoportot, akkor nem lettek volna aggályosak az alispán urnák. Itt van még egész sereg ilyen végzés. A magyaróvári m, kir. államrendőrség kapitánysága azt mondja, hogy a magyaróvári Gazdag Ferencnek azt a bejelentését, hogy a magyaróvári vas- és fémmunkások gyűlést akarnak tartani, nem veszi tudomásul, mert az egyesület még nem alakult meg és a munkások ezirányu bejelentése a hatóság részéről ezideig elintézést nem nyert. Ez egyelőre még rendben volna, mert hiszen ennek van valami formája. De itt van a másik. (Erdélyi Aladár: Rájön majd, hogy mind rendben van!) Mosón vármegye alispánja majdnem ugyanezzel a dátummal ezt mondja: a vas és fémmunkások országos szövetsége magyaróvári helyi csoportjának megalakítását tudomásul nem veszem, mert az alakulás közérdekből nem feltétlenül szükséges. Aki ismeri Mosont, Magyaróvári, azt tudja, hogy ott egy nagy gyárváros van. Azt hiszem, egyik képviselőtársunk épen most került be ide képviselőként. Reméljük, hogy neki ezen a réven jobban sikerül majd kijárni a szervezkedési szabadságot. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: No! No!) Ott sok száz ember jogosan követelheti meg azt, hogy a helyicsoportot megengedjék. Mégis még mindig azt látjuk, hogy a mosoni járás főszolgabirája azt mondja: a mosoni vas- és fémmunkásoknak az országos szövetség helyi csoportja megalakítása céljából tartandó gyűlését nem engedélyezem, mert a mosoni vas- és fémmunkások a hatósági engedély nélküli gyülésezés és alapszabálynélküli egyesületi működés miatt néhány munkásvezetőt. . . Pontosan olvasom még egyszer, ez nagyon jól, magyarul van irva... (olvassa): ». . . gyülésezés és t alapszabálynélküli egyesületi működés miatt néhány a munkások vezetőjeként szereplő mosoni lakos ellen az eljárás folyamatban van, amelynek befejezése előtt nem áll módomban abban a kérdésben véglegesen dönteni, vájjon a jelzett célból gyűlés megtartását engedélyezhetem-e«. Amellett, hogy ez igen ékes magyarsággal van összekombinálva, jellemző a mosón—magyaróvári járás főszolgabirájára, hogy bár az ő kezén ment keresztül ez a kérés, rimánkodás, engedje meg, hogy ott a helyicsoportot megalakíthassák, nem csak, akik tőle ezt nem egy esetben már kérték, még külön eljárás alá is vonta, mert engedélynélküli egyesületi működést fejtettek ki. (Knaller Győző: Öten jöttek össze a kocsmában!) NAPLÓ XVIII. évi december 20-án, csütörtökön. 255 Öten voltak együtt. De ennek van folytatása is, még pedig az, hogy az államrendőrség nagykanizsai kapitánya elutasította ugyancsak a vasasokat — s szegény vasasoknak kijut, azok birják — azzal a kérésükkel, hogy taggyűlést óhajtanak tartani. A nagykanizsai rendőrkapitány elutasította a kérést azzal az indokolással, hogy a bejelentett napirendből a gyűlés világos célja egyáltalában ki nem tűnik, a központi kiküldött neve és felszólalásának tárgya feltüntetve nincs, a napirendnek a gazdasági helyzet ismertetése és indítványok című pontjai közelebbről megjelölve nincsenek, mely^ alaki kellék hiány T a miatt a gyűlés megtartását be kellett tiltani. Látszik ebből az indokolásból az a keserves, véres verejtékes izzadtság, mellyel ezt a végzést az illető fogalmazó a szolgabíró vagy a rendőrkapitány parancsára kiizzadta, ahogy ki tudta kavarni agyvelejéből ezt az agyafúrt, dugóhúzólogikával összekombinált indokolást. Ez nemcsak Mosonban, Magyaróváron vagy Nagykanizsán történik meg. hanem széltében az egész országban hasonló a helyzet. _ A Dunántúlról és a Kismagyaralföldről mindjárt átszaladhatunk a Nagymagyaralföldre, Orosházán hasonló a helyzet. Az indokolás is r majdnem ugyanaz; azt mondja, hogy azt a gyűlést, melyet a vas- és fémmunkások ekkor és ekkor óhajtanak megtartani, nem engedélyezem, mert »az ország súlyos gazdasági helyzetére való tekintettel a kérelmet közbiztonsági és közrendészeti okokból teljesíthetőnek nem találtam. (Batitz Gyula: Ebbe minden belefér! — Szijj Bálint: Épugy, mint az önök indemnitási vitájába! Abba is belefér minden! — Batitz Gyula: Közbiztonság! — Peyer Károly: Nem rajtunk múlik, hogy vitatkozunk! — Szijj Bálint: Dehogy nem!) Ahol ennyi tudománnyal megáldott rendőri vezető van, aki egy egész ország baján próbál segíteni egy kis helyi csoport működésének megfojtásával, aki képes arra, hogy megpróbálja mellékvágányra terelni a kérdést csak azért, hogy egy kis munkáscsoportot elüssön a jogától, azt hiszem, erről a közigazgatásról mindent megmondottunk. De visszamegyek Tolna vármegyére. (Erdélyi Aladár: Hát hog\an megy vissza?) Majd mindjárt megmondom. (Szijj Bálint: Mosónból megy Orosházára, azután vissza. Nagyszerű ez az utazás.) Azért hoztam ezeket ide, mert mindig azt mondják túloldali t. képviselőtársaim, hogy tessék konkrétumokat felhozni. Hát itt a konkrétum. Önöknek talán nevetséges, de tragikus annak a sok szerencsétlen munkásnak, akit ezzel jogaitól ütnek el. A simontornyai vas- és fémmunkások szintén helyi csoportot akartak alakítani. Annak rendje és módja szerint bejelentették ezt Tolna vármegye alispánjának. Az alispán ur azonban ezt a bejelentést nem vette tudomásul és a következő indokolás alapján utasította el: (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) »A helyi csoportok megalakulása csak abban az esetben vehetők tudomásul, ha azok a közérdeket szolgálják. Tudjuk nagyon jól, hogy a munkásszervezetek a magasztos célok hangoztatása mellett tulaj donképen a nemzetközi szocializmusnak és kommunizmusnak melegágyai, csakis ennek érdekében fejtenek ^ ki működést, élesztve a szélsőséges politikai irányzat soha ki nem alvó tüzét.« Annak ellenére, hogy számtalanszor megmondtuk már, hogy ez szemenszedett, válogatott hazugság, amely nem állhatja meg a helyét, mert bebizonyítottuk, hogy a szakszervezetekben nem tenyésztik a kommunizmust, hogy a szakszervezetek a kommunizmusnak nem melegágyai, hanem azokban az állam helyett egyedül csak a szociálpolitikai segités munkáját, azonkívül kulturtevékenységet folytatunk és a munkásnevelés eszközeit igyekezünk felhasználni, nem 37
