Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

2o_ A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. és azt jó pénzért eladtam még akkor, amikor jó aranykoronát ért, s ha befektettem pénzemet Ganz-Danubiusokba, vagy akármibe, ha csinál­tam óriási üzleteket, vagy megvettem ezelőtt három-négy esztendővel egy pesti házat 650.000 koronáért és az a ház ma 300—400 milliót ér. akkor a házat nem követelheti tőlem vissza az előző tulajdonos. A háztulajdon stabil, érinthetet­len, mert az Budapesten van és nem földbirto­kosok kezén van. Ellenben ha valaki könnyelmű volt, ha nem ragaszkodott földjéhez, hanem az első alkalommal, mely kínálkozott, szabadult tőle és a birtokáért kapott jó pénzen az urat játszotta, annak egyéni jogcímet adnak arra, hogy attól, aki a földet tőle törvényesen meg­szerezte, megvette, aki a birtokba beleült és azon szorgalmasan gazdálkodik, aki nagy be­fektetéseket tett és azt a földet megbecsülte,... attól a neki eladott földjét az előző tékozló tu­lajdonos visszakövetelhesse ! Ez a legnagyobb jogi nonsens és a magántulajdonszerzés alap­fogalmainak teljes felrúgása. Van ebben a szakaszban még más fontos rendelkezés is. Ha árvavagyont adtak el. amit az árvaszéktol jóhiszeműen és a magánjog fennálló^ összes szabályai szerint szerzett meg .valaki és azt már a magáénak tudta azon a címen, hogy az árvaszék az árvának akkor jó pénzben kapott vagyonát hadikölcsönkötvénybe fektette, joga van az árvának a jóhiszemű ve­vőtől a földet visszakövetelni. Nem az állam­tól van joga visszakövetelni az ő elpocsékolt és hadikölcsönkötvénybe fektetett, eltékozolt va­gyonát, hanem az egyes fél fizesse meg az ál­lam ostobaságát vagy lelkiismeretlenségét. Ilyen t jogi nonsenset törvénytervezetbe ik­tatni és idehozni: erre igazán nem mondhatok egyebet, aki pedig nem vagyok jogászember, csak egészséges jogérzékkel rendelkezem, hogy ez fércmunka. Pikier Emil : Ebben teljesen igaza van ! Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: iNem mindenki mulatozási vágyból adta el földjét a háború alatt. Gaal Gaston : Rátérek kifogásaimnak har­madik csoportjára, amely a tulajdonos teljes kártaianitásának törvénybe iktatott elvét in­gatja meg, teszi homályossá vagy teljesen illu­zórinssá. Mondhatom ezt ugy, ahogy nekem tet­szik, mert hiszen a novella szövege nyújtható jobbra és balra, magyarázható igy meg ugy. A novella teljes jogbizonytalanságot teremt az­zal az imperativ világos intézkedéssel szemben, amelyet megállapít a törvény 44. §-a. Kény­telen vagyok ezt szó szerint felolvasni, mert talán sokan vannak, akik már nem emlékeznek rá. Azt mondja a 44. ^ (olvassa) : »A megvál­tási árt az érdekeltek által esetleg megnevezett szakértők meghallgatásával akként kell meg­állapítani, — (tehát imperative intézkedik) — hogy az érdekeltek az ingatlannak a megvál­tási _ ár megállapításakor meglevő teljes értékét kapják kárpótlásul.« Ez becsületes, nyílt, a fennálló jogrendnek megfelelő álláspont és szö­veg, amelyet semmi tekintetben félreérteni nem lehet. Ezzel szemben mit mond a novella % A novella azt mondja, hogy ezentúl a Földbirtok­rendező Bíróság a kisajátítási eljárás teljes mellőzésével — de ezt még megengedem, ez lehet álláspont, hogy ugyanarra a bíróságra akarja bízni ezt is, mint amely a földosztást végzi — tehát (olvassa) : »,.. az Országos Föld­birtokrendező Biróság az eset minden körül­ményének gondos számbavételével, a méltá­nyosság számbavételével...« Mi az az eset! Mi az a gondosság ! Gsupa labilitás, csupa bi­zonytalanság- ez a meghatározás. Számbavétel évi december 13-án, csütörtökön. a méltányossághoz képest! Mi a magántulajdon terén a melianyüssag í V agy üöteies az aiiam nekem megnzetni azt, amit a b irton megér, vagy nem kötetes, itt méltányossági szempontokat nem ismerek, Szabo István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : De en isniexeit ! Gaal Gaston : üz a különbség ! Szabó István (nagyuiáai) toldmiveiésügyi minister : Mert üa egy amerikai uoiiaros tíz­szer annyit ad érte . . . Gaal Gaston : lia a dolláros veszi is meg, a földtulajdonost az »állam« tartozik kárpótolni és kártalanítani. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : Állapítsa meg, mi az értéke ma egy hold földnek ! Gaal Gaston : De hogy még nagyobb legyen a zavar, azt mondja a javaslat, hogy (olvassa); »A méltányossághoz képest a törvény 44. §-a rendelkezéseinek szem előtt tartásával hatá­roz.« »E részben különös figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a földhöz juttatottaknak mód­jukban legyen a váltságárat hosszabb időtar­tamon át egyenlő evi reszietekoen törleszteni.« »Általában arra figyelemmel kell lenni, hogy a megváltást szenvedő a megváltás következ­tében nyereséghez egyáltalán ne jusson.« Aki­nek jogról, magánjogról és az államnak fun­damentumát képező jogbiztonságról csak hal­vány sejtelme is van, annak nem keli magya­rázni, hogy ezeknek a dolgoknak lerombolása mit jelent ! 1 Felemlítem ennél a szakasznál még azt, hogy vájjon ha a kisbirtok is megváltható volna, ha a földbirtoknoveila és a földbirtok­reform olyan irányú volna, hogy bizonyos kö­rülmények között a tiz holdon felüli birtoko­soknak földjét is igénybe lehetne venni és a 13. § alapján kezelni, kérdem a t, minister úr­tól, akkor is ezt az álláspontot képviselné 1 Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: Igen! Gaal Gaston: Akkor, mélyen t. minister ur, ne vegye rossz néven, de azt merem mondani, hogy helytelenül cselekedne, mert nagyon, de nagyon hamar elveszítené azt a népszerűséget, amit a kisgazdák körében jelenleg, szerintem is egészen méltán és egészen jogosan élvez. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister: Nem a népszerűség a fő! Gaal Gaston: Én is ezt tartom! A jogegyen­lőség a fő és ezt semmisiti meg a novella. Mindaz az intézkedés itt csak az 50 holdon fe­lüli birtokokra vonatkozik, — az 50 holdon aluli birtok mind mentes ezektől az intézkedésektől — tehát a minister urnák a törvény alapján és a novella alapján nagyon nehéz azt mondani, hogy ugyanezeket a jogelveket elfogadnám akkor is, ha a tiz holdon felüli kisgazdák föld­birtokának igénybevételéről van szó. Megjegy­zem, nekem ezt eszemágában sincs hirdetni, hanem épen azt hirdetem., hogy minden egész­séges földbirtokalakulást meg kell becsülni s miután egészséges földbirtokalakulásnak tar­tom a meglévő középbirtokokat, a középbirto­kok mentességét követelem és kívánom a tör­vény vonatkozó 31. §-a alapján és magam ré­széről ahhoz sem nyújthatok segédkezet, hogy különbséget tegyenek a középbirtok között aszerint, hogy az vallásfelekezet szerint másé vagy képzettség* tekintetében másé, hogy az csizmás földmivelőé vagy diplomás földmi­velőé-e. Eátérek még a novellának arra a különösen kirívó hátrányára és hiányára, hogy amíg az I alaptörvény határozottan és világosan félre-

Next

/
Thumbnails
Contents