Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-207
A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. 21 érthetetlenül minden szakaszában kimondja, hogy ugy az elővételi, mint a megváltási jog kizárólag az »állam« joga, azt csak az »állam* gyakorolhatja, az állam legfeljebb átengedheti; s mig ebből a megállapításból a leghatározottabban és legvilágosabban kitűnik az, hogy mindazért a jogi helyzetért, ami a földreform következtében előáll, az állam felelős és az állam garantál: addig a novella az államnak ezt a felelősségét egyszerűen kikapcsolja, a novellában az állam garanciájáról már szó sincs; a novella szembeállítja a megváltást szenvedettel a földhöz juttatottat és, mint aki jól végezte a dolgát, — »Ettől elvettem, annak odaadtam, a bíróság majd a fizetési ellenértéket megállapítja !«, — arról már abszolúte semmivel sem gondoskodik, hogy vájjon az nj tulajdonos eleget tesz-e a kötelezettségének és ha eleget nem tesz kötelezoitségének, a régi tulaí donos mi módon hajtja be rajta? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : De gondoskodik ! Gaal Gaston : Tudom, mire céloz a minister ur, mindjárt ott leszek ! Megtörténhetik az az eset, hogy miután én megváltást szenvedtem, a földet tőlem elvették és a mérnök felosztotta s egyeseknek kiosztotta, akkor még abban a hónapban vagy legrövidebb időn belül a földbirtok — az én kifizetetlen birtokom — telekkönyvileg az uj tulajdonos nevére kerül már akkor, mikor én a földbirtokért mée: előleget sem kaptam. Mit Jelent ez a gyakorlatban ? Abszolúte ki vagyok szolgáltatva a földbirtokért teljesítendő kötelezettségek tekintetében ; ha fizet jószántából az a földhöz juttatott, rendben van, de ha nem fizet, az állam nincs ott, hogy nekem segédkezet nyújtson, hogy felelősséget vállaljon és helyette fizessen, csak később van ott, akkor, amikor a rosszul fizetőket joga van kimozditani a birtoktestből : azonban nem én. a földbirtok tulaidorikéneni birtokosa, tehetek a rosszul fizető helyébe egy másikat, egy megbízhatót, aki fizet, hanem az állam tehet egy ujat, egy olyat, aki Qsetleg megint nem fizet. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : Ezt csak a bíróság teheti ! Gaal Gaston : Az állam által ráruházott jog alapján, t, minister ur ! Most én nem arról beszélek, hanem arról, hogy mig az alaptörvény teljes garanciát nyújt a megvallottnak arra, hogy ami őt a megváltás következtében megilleti, azt mind meg is kapja, addig ezt a garanciát a novella teljesen megszünteti, odadobja a megváltást szenvedőt a birtokba juttatottnak és a legrettenetesebb, leglehetetlenebb jogi helyzeteknek, a perek légióinak nyit kaput. Szabó István (nagyatádi) föidmivelésügyi minister : A gyakorlatot testesíti meg ! Gaal Gaston : Annak bizonyításául, hogy amit mondok, hetüről-betüre mennyire igaz, méltóztassék figyelemmel kisérni az alaptörvény 1., 2., 12, 20,. 24, 31., 32., 33.. 38.. 40., 50,, 52., 53., 64., 70., 72., 76., 80.. 81, 82. és 84. %-kt, vagyis mindazokat a szakaszokat, amelyek akár az elővételt, akár a megváltást szabályoznák, ahol mindenütt a leghatározottabban kifejezésre jut, hoery ezt a jogot kizárólag az »állam« gvakoroüa, amiben magától prthetoleff. impliciter hetme foglaltatik az, hoery az ezen jog gyakorlásából keletkező mindenféle magánjogi kötelezettséa'ekért az állam szavatol. Kunért Rez c ő : Nem az ! Neubauer Ferenc elíhrfó : Papiroson ! A gyakorlatban nem érvénvesül ! Gaal Gaston : Méltóztassék elolvasni az alaptörvényt, végiarvonul rajta az állami garancia abszolút volta, a novella ellenben már nem beszél ezekről. Szabó István (nagyatádi) föl dm ívelésű írj! minister : Az alaptörvény is hiába beszélt volna ! Huszár Elemér : Elé<? szomorú, hogy egy törvény hiába beszél ! Sok olyan törvényt alkottunk, amely hiába beszél ! Gaal Gaston : Méltóztassék mesreng-sdni, bo«v a map-am ti«zteletfekies észrevételeit az ötödik szempontból is kifejthessem. (Falijuk!) Mél+óz^atnak emlékezni, hoo-v állito*+am. hoffv ma^án az alantörvényen vörös fonalként hnzórlik át az a P"on<lolat, hosy amint a megváltási eljárásnak vés-e. amint egyszer a földITÖ-7 ii-ittatandók kiplé^+tettek. a nipo-maradt, i^ényhe nem vett birtokrészletek fölött a tulajdonosnak télies akeiósza^adsága nyilik me?. Ezzel szemopn mit szólok a novella 2-ik §-éh n z, mit s7Óliíik ahhoz, hn^v amikor e°"V tnlq-idonnstól elteszik a birtokának TV^-n tudja bánva d^ész/t- olva.u na TV darabot, hoVv az a tnlaidonos kénvtel^n— természetKzerüleg kénv|pl fin — p Císp ipf| e i ]é+számát eery bizonyos mérfpirícr rednkálni. akkor az az állam, aniply ripais- sohasem nézi azt. amikor entern adófizetésre kényszerit, hoov honnan veszem a pénzt az »dorn, honnan teremtem elő, nrícsoda grazg-asá.pri rendszerrel keresem, s ba ráfizetek,mert rnssznl ííazdálkndom, a 7,t mondia : »nem törődöm velp. tessék az adókat fizetni, mert én köYP+pipm U(. — most uev-pnez «z állam belekotnxrpjpKVp^ür fj 7j én p-iTjö'álkodásomba és snb titnln fsvnAi^li« érzet, Oven va^v ölvan szempont, bia, hoo-v én a birtokomon — ha elbirnm. H nem — ennvi va^v annyi eselédet vag-vok kötele« tartani ? Most mi. akik ue*vsem f-nrln-nV p\ tm^nVrn ti l 7 "" S éllqmrpndszer SzeV^tnypUAl p7 ( cihsidnlni. plrllr a 7, időt nem másban fKH-íiiV mint a h°+ósó"-n'b- tnlVa-násai ellen való ivpsholi és szóbeli védeke^éebpn, Vén-vtelenek Vao-vinilr látni, hoo*v e^V párt., amplv m^p-af iffrái-ínoiiV nevezi és e<?v olvan minîstpr. akit pri po-Trp|-íVént íp"en nfl< n7T 'í) besülök, d^ «ki pre^hAt+a a sa/iát, ma^a bőrén, hoo-w mit iplpnt ;,7, pmiVor a "Ms«^"'d , ák P-^dá.lVndásábR, felülről nkt^lamii hatalmi szóval beleavatkoznak, hozzon ilvpYi törvéuveket. SwM István (nagyatádi) f'6\ dm ívelésű evi m'n'ct^vr A pmltVor az volt a baj. hoe-y a cselédedet tönVrpte++nt. most pedig az a baj, hogy gondoskodunk róluk ! Gq.»1 G^s+on ? ppTioa-v ! Méltóztassék állam^l ^,r, • fondo« 1r odni. De ho«"v az^ n tnlqíílnnnqt, — aVitől pivettólr T>i-+nVa nagy részét, aki nsm ka-nott érte e^v fillért sem, akinek iövedelnú fnrr-papí tehát TPPP-f OP-yf ak. 8rr a VöfeVzzek és kénvs^prit«ék. ho<rv az í£rv hely nélkül maradt pcpip^Vit, is ta^+^a • ha ezt a minister ur jna-áilarintnak. igazságnak isme^i- akkor a mi fypp^^n-P^ásnnk ezen a téren találkozni abszolúte kéntelen. Mpi-íT Ars fistelt Nemzetgyűlés ! Ezrei én nas^vjál^ól előadtam azokat a Vifop-pcoVfit. anie]y e ir e f; tá^f^'a^psan, ahszolnt csak a célt tartva szem előtt, mínrlpn személvi vrna+^ozás nélkül, e törvényjavaslatai szemben felhozni kötele c ' ,s<> * p r'inek isinp^tpm. Mielőtt fels7Ól«lásoma+. hpfeïpzném, azok al^nián, amiket előadtam, köfelessé^pmnek tartom még kij°lentpni, Imsy ezek folv^án fermésze^esen a novellát a masram részéről nem fogadhatom el. Nem tarthat ensrem ebben vissza az az igazán benső víszonv sem, amelyben én nem annvira külső ielekben mearnvilatkozólag, mint inkább a lelki harmónia azonosságát ille-