Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

230 A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. ém december hó 19-én, szerdán. helyesnek mondja a mai törvények értelmében. Csakhogy a községeknek autonómiájuk van, és minrlen főszolgabíró, akindt érzéke van az iránt, hogy nem lehet egy községnek nyakára olyan tisztviselőt ültetni, akit a község képviselőtestületének egyetlenegy tagja sem akar, minden ilyen esetben mégis ugy jár el, hogy mégis jelölni szokta, vagy ha nem jelöli azt, akit a közs g meg akar választani, akkor ezt megindokolja, mert valamiben oka csak van arra, hogy nem tartja jónak, hogy az a községi jegyző a községnek élén legyen. Olyan esetet azonban még nem igen hallottam, mint aminőt röviden bátor vagyok elmondani, amely eset Bükkaranyoson történt. (Zaj jobbfelől.) Az egész község képviselőtestülete egyhangúlag lemondott a jegyzőválasztás miatt. Egyetlenegy embert sem kapott a főszolgabíró, aki az általa erőszakkal proponált jegyzőre leadta volna a szavazatát, szóval a községnek egész rendje felborult, s ennek dacára Hosszúfalus sy főszolgabíró ur jónak látta ezt a Sándor Adolfot ráerőszakolni a községre. Nem mondom el, hogy hogyan folyt le a választás, mert jól tudjuk a mag}^ar közigazgatás praxisából, hogy hogyan szoktak lefolyni ezek a választások. A főszolgabiró megrakja csendőrökkel a községházát, ő maga is elmegy oda, hogy félelmet gerjesszen, megnyitja a községi képviselőtestület ülését és bejelenti, hogy jegyzőválasztás lesz. (Peidí Gyula : Szabadon választhatnak !) Erre azt mondja : pályáztak heten. A hét közül elsőnek kijelöli Sándor Adolfot, akit minden áron meg akar választatni, azután mellé még két segédjegyzőt. Mikor kiejti az egyik segédjegyzőnek nevét, akkor az ő bizalmi embere azt mondja : a hozzám érkezett levél értelmében a segédjegyző ur visszavonja a pályázatát. Azután a másik név felolvasásakor feláll egy másik bizalmi ember és azt mondja : a hozzám érkezett levél értelmében a másik segédjegyző ur is visszavonja a pályázatát, akkor azután anélkül, hogy a választási aktus megtörténnék, a főszolgabiró egyhangúlag megválasztottnak jelenti ki azt, aki nem vonta vissza a pályázatát. (Halász Móric : Ha ez igy történt, akkor a közigazgatási biróság megsemmisíti a választást !) Téved. Ezért még nem semmisiti meg. Mindenütt igy csinálják, ahol erőszakkal akarnak valakit megválasztatni. (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Kiss Menyhért : Azért kell, hogy megsemmisítse és hiszem is, hogy a közigazgatási biróság meg fogja semmisíteni azt a választást, mert az a két segédjegyző, akinek lemondási, illetve visszalépési nyilatkozatát felolvasták, a községben adott nyilatkozatukban kijelentik, hogy Hosszúfalussy főszolgabiró ur ő tőlük ezt előre kikérte és megparancsolta, hogy írják meg a visszalépési nyilatkozatot, mert különben nem fogja őket jelölni. Minthogy ennek a két jegyzőnek visszalépési nyilatkozata az ő kijelentésük alapján erőszakkal és parancsra történt, ok van arra, hogy a választást megsemmisítsék. Én azért a jelen nem levő belügyminister urat arra kérem, Hitel esitették ; Meskó Zoltán s. Je. .naplóbiráló-bi. hogy addig is, amig Magyarországon a közigazgatási reformot megcsinálja, adjon ki egy utasítást, vagy tegyen itt egy kijelentést, hogy a közigazgatás óvakodjék az ilyen erőszakos rendszertől, mert addig, amig Magyarország régi határai között fennállt és nemzetiségi megyék voltak nagyszámban, addig szükség volt rá magvar nemzeti szempontból -—• és meg tudom érteni az 1886 : XXII. t.-c. 77. §-át —hogy rá kellett oktrojálni magyar szellemű egyéneket akár Erdélyben az oláh, akár délen a szerb, akár északon a tót községekre, de ma, amikor Magyarország területe tisztán és kizáróan magyarok lakta vidékekre terjed ki, ezt az erőszakos intézkedést fentartani nem lehet és nem szabad és egy alkotmányos érzésű és jó gondolkozású igazságos szellemű főszolgabiró ezt nem is fogja megtenni. Kérem, hogy a minister ur tegye meg azt a kijelentést, vagy adjon ki utasítást, nehogy a baloldalról hétről-hétre megnyilatkozó, nagyon szomorú atrocitások mellé bokrétául oda tegyünk egy másik virágszálat is arról, hogyan választják meg a községi jegyzőket s hogy a magyar közigazgatás milyen erőszakkal dolgozik. Ezek után pedig a következő interpellációt intézem a belügyminister úrhoz. »1. Van-e tudomása arról, hogy Bükkaranyos községben a képviselőtestület egyhangú állásfoglalásával szemben Hosszufalussy Lajos főszolgabiró Sándor Adolf segédjegyzőt nevezte ki községi jegyzőnek ? 2. Hajlandó-e vizsgálatot irditani, a választást megsemmisíteni s uj választáson megadni a lehetőséget a képviselőtestületnek, hogy autonóm jogai sérelme nélkül választhasson magának 'jegyzőt ?« Elnök : Minthogy a belügyminister ur nincs jelen, az interpelláció részére kiadatik. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Esztergályos János ! (Felkiáltások a jobboldalon : Elég volt már ! Öt óra !) Esztergályos János : Tisztelettel kérem interpellációm elhalasztását. (Helyeslés.) Elnök : Kérdezem a t. Házat : hozzá méitóztatik-e járulni ahhoz, hogy Esztergályos képviselő ur interpellációját elhalaszthassa? (Igen !) Ekként mondom ki a határozatot. Szólásra következik? Hebelt Ede jegyző : Több interpelláció nincs ! Elnök : Több interpelláció nem lévén, hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Hebelt Ede jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyvét). Elnök : Van-e valakinek észrevétele a felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs !) Ha nincs, azt hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 4 óra 55 perckor.) Eőri-Szabó Dezső s. k tsági tagok.