Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-212
A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. évi december hó 19-én, szerdán. 229 Akkor nem lehetett súlyos sérülés ! — Elnök csenget.) Tessék csak várni, csak lassan, a képviselő ur már megint nagyon siet a közbeszólással ! (Éhn Kálmán : Három nap alatt a súlyos sérülés nem gyógyulhat meg ! Zaj.) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak, méltóztassanak a szónokot türelemmel meghallgatni 1 Esztergályos János : Amikor három nap múlva a daganatok arcán már részben lelohadtak. (Éhn Kálmán : Ez rrár más !) Ezért ne méltóztassék sietni ! (Éhn Kálmán : Azelőtt azt mondta, hogy T*~ár sem ni sem látszott. Zaj.) Elnök : Kérek türelmet, képviselő urak, ajándékozzák meg a szónokot annyi türelemmel, hogy befejezhesse mondatát. (Zaj.) Csendet kérek képviselő urak. Esztergályos János : Amikor arcának daganatai részbm már lelohadtak, ezt a szerencsétlen Jehodek Mihályt ismét összevasalták, láncraverték, a lánc egyik végét a csendőr kezében tartotta, s két keze pedig össze volt láncolva, igy kisérték ki a vonathoz, a Keleti pályaudvarhoz, innen pedig Zalaegerszegre vitték vissza. Én ezt az e bért a lekisérés estéjén megnéztem a két csendőr között, a Keleti pályaudvar indulási oldalán. Odamentem és megnéztem. Ennek a szerencsétlen er bérnek arca még akkor is kék és zöld volt, a szemei bedagadva, kék-zöld sárgás foltokkal voltak tele. Mir számtalan esetben felhoztam itt a nemzetgyűlésen, a csendőrlegénységnek egyes csondőri körzetekben és k rületekben elkövetett irtózatos, szavakkal eléggé el nem Ítélhető brutalitását, amely arra vall, hogy en berek visszaélnek a hivatalos hatalmukkal. Azt hittem, hogy a belügyminister ur érdemesnek fogja tartani, legalább egy esetben a sok közül felállani és kijelenteni a nemzelgyülés tagjainak megnyugtatására, hogy intézkedett, rendeletet adott ki, melyben utasítja a belügyminister rendelkezésére álló csendőrséget, hogy a békés polgárságot, azokat az embereket, akik a kezeik közé kerülnek, ütni-verni nem szabad. (Felkiáltások jobbfelől : A békés embereket !) Igenis, ez békés polgára az országnak, van olyan békés, mint a képviselő ur. (Farkas István : Azért kínozzák, mert szociáldemokrata volt és agitált a választáson ! — Peidl Gyula : Tisztára a vadak országa ez, ha arról lehet beszélni, hogy igy mondta vagy ugy mondta. Félholtra vertek egy embert ! Nagij zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Peidl képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Peidl Gyula : A lényeg az, hogy azt az embert felakasztották! Zaj. Elnök csenget.) Esztergályos János : Abban a hitben és reményben n ondtam eddig a felszólalásaimat, hogy meglesz az a kivánt eredménye, hogy végre a csendőrlegénység között azok, akik nem ismerik a hatáskörüket, vissza fognak szorittatni azok közé az emberi határok közé, amelyeken kivül mozogniok nem szabad. (Felkiáltások a jobboldalon : Ez helyes !) Nem volt szándékomban újból szóvá tenni ezeket az atrocitásokat, amelyek tömegesen fordulnak elő az ország különböző részén, mert azt gondoltam, hogy a belügyminister ur egyetlen felszólalása után bizhatom a szavában, a hatalmában és abban, hogy gondoskodni fog arról, hogy ilyen dolgok ne történhessenek meg. Minthogy azonban ezt hiába vártam, minthogy ä belügyminister ur rendelkezéseit nem látom ebben az irányban s a belügy m nister ur nem tartotta szükségesnek, hogy ilyen irányú felszólalásával megnyugtassa a nemzetgyűlést, kénytelen vagyok és leszek addig, mig ez meg nem történik, mindazokat a borzalmakat, amelyeket a csendőrség és rendőrség elkövet az ország népével szénben, a nemzetgyűlés szine elé hozni. Ezt teszem most is és ezért vagyok bátor a belügyminister úrhoz a következő interpellációt intézni (olvassa) : »1. Van-e tudomása a belügyminister urnák arról, hogy Jehodek Mihály nagymarosi lakost (B. Podmaniczky Endre : Mesedélután 1 — Peidl Gyula : Ha maga kerülne a csendőrök keze közé, nem mondaná ezt mesének !) — nős, három kiskorú gyermek atyja, politikai internált — folyó évi deceí ber hó 11-én Békés János nagjmnarosi m. kir. államrendőr hat-hét nagymarosi csendőrrel a lakásán letartóztatta ? Jehodek Mihályt megláncolták és elvitték Gresz Antal nagymarosi lakos házának az udvarára, ott nekiestek és puskatussal a leg embertelenebb módon összeverték. M gláncolva, lábainál fogva felakasztották egy meggyfára és ütötték-verték. Jehodek Mihály súlyos sérüléseket szenvedett, az ütés folytán számos sebből vérzett, Gresz Antal és családja tiltakoztak a brutális bántalmazás ellen. A csendőrök erre elvitték Jehodek Mihályt a csendőrlaktanyába, ahol folytatták a bántalmazását. 2. Hajlandó-e a belügyminister ur Jehodek Mihály brutális bántalmazása tárgyában a legsürgősebben, a legszigorúbb vizsgálatot meginditani és a bántalmazó csendőrök ellen hivatalos hatalommal való visszaélés és súlyos testi sértés miatt a büntető eljárást megindítani ? 3. Hajlandó-e a belügyminister ur a számtalan interpellációk es felszólalások során tudomására juttatott csendőri és rendőri bántalmazások és brutalitások ügyében lefolytatott vagy lefolytatandó vizsgálat eredményerői a Házat haladéktalanul tájékoztatni ? 1. Hajlandó-e a belügyminister ur az egyre nagyobb mértékben ismétlődő csendőri és rendőri brutalitások megszüntetésére haladéktalanul megfelelő erélyes intézkedéseket tenni ?« Elnök: A belügyminister ur nincs jelen. Az interpelláció részére kiadatik. Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Kiss Menyhért ! Kiss Menyhért : T. Nemzetgyűlés ! Az 1886. évi XXII. te. 77. §-a körülírja, hogy hogyan történik a községi jegyzők megválasztása. Ez a törvény megállapítja, hogy a járási főszolgabíró legkevesebbet hármat kandidál s a három vagy több kandidált közül a községi képviselőtestület választ. Ha azonban több jelentkező van, a főszolgabírónak joga van többet kandidálni. Ebben a törvényben természetesen nincs precizirozva az, hogy^ a főszolgabíró kiket utasíthat vissza vagy kiket nem utasíthat vissza. (Zaj.) Nagyon jól tudom, hogy az az ügy, amelyet ma idehozok, a jelenlegi törvények értelmében megtámadhatatlannak mondható, mert a belügyminister ur azt fogja mondani, hogy a jelölés a főszolgabíró diszkrecionális joga. Minthogy azt a jegyző urat, akit mindenáron a község nyakára akar ültetni, j ónak tartj a, tehát az egész választási rendszert is, amellyel megválasztatta, NAFT.O XVT1Î.