Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

228 • A nemzetgyűlés 212. ülése 1.923, amit nem tudok bizonyitani — épen ezért tartom szükségesnek a t. túloldal megnyugtatására előhozni azt, amit részben ma már Hebelt képviselőtársam elmondott, illetve el kell mondanom ismételten, hogy módot adjak a t. minister urnák ezt az egész ügyet kivizsgálni, el kell mondanom, hogy miként akasztottak fel a csendőrök egy ártatlan embert, aki senkinek sem vétett, (Mozgás a jobboldalon.) egy ártatlan embert, aki a zalaegerszegi internáíó-táborból csak azért ment haza, hogy három ártatlan, piciny gyermekének, akik az éhenhalás előtt álltak, kenyeret keressen. Jehodek Mihály nagymarosi lakos a legutóbbi választások alkalmával a szociáldemokrata párt ottani képviselőjelöltje mellett foglalt állást, (Farkas István : Ez volt a bűne !) és a párt érdekében nagyon agilis tevékenységet fejtett ki. A választás lezajlása után nemsokára megindult ellene a hatósági eljárás (Farkas István : Természetes ! Agitált volna az egységespárt mellett 1) és körülbelül másfél évvel ezelőtt megindult Jehodek Mihály ellen az internálási eljárás is. Az internálási eljárás következménye az lett, hogy 11 hónappal ezelőtt ezt a szerencsétlen Jehodek Mihályt, aki nem lopott, nem csalt, sőt lázadásra sem szervezkedett, nem is izgatott, nem bántott senkit és semmit, egy szép napon azért, mert veszélyesnek, aggályosnak és gyanúsnak találták Nagymaroson, levitték Zalaegerszegre. Tizenegy teljes hónapot töltött ez a szerencsélen ember ott, amikor már nem birta tovább lelkének kínját és egy alkalmas pillanatot felhasznált arra, hogy elmeneküljön Zalaegerszegről, elmenjen gyermekeihez, elmenjen családjához. Sikerült elmenekülnie és bekopogtatott otthon. Röviddel rá árulók a csendőrségnek bejelentették, hogy itt van Jehodek. Megjelentek a csendőrök, — mint ahogy ezt már Hebelt t. képviselőtársam emiitette — Jehodek Mihályt rögtön összeláncolták, vasraverték és elvitték a szomszéd udvarra. A szomszéd udvaron hat darab csendőr állig felfegyverkezve, elkezdte Jehodek Mihályt puskatussal verni és rugdalni. Jajgatott, sirt, ordított a szerencsétlen ember s azért könyörgött a csendőröknek, hogy lőjék agyon, de "ne "üssék, ne verjék, ne kínozzák tovább. A csendőrök még jobban felbőszülve a jajgató, fájdalmas kínokban szenvedő embernek irtózatos hörgésétől, megfogták és ott az udvarban álló meggyfa egyik ágára felakasztották a lábánál fogva. (Felkiáltások a jobboldalon : Meghalt ?) A lábánál fogva akasztották fel, fejjel lefelé lógott. (Peidl Gyula : Bestiák ! Azért, mert nem toiolják meg az ilyen gazságokai ! — Klárik Ferenc : Pribékek !) Ott vallatták, kínoz ták, gyötörték ezt a szerencsétlen embert, aki már felájult volt és nem jajgatott többet. Amikor teljesen elájult, amikor már a szomszéd lakók és házbeliek jajgatva, sírva könyörögtek a bestiáknak, hogy ne üssék az ő udvarukban azt az embert, ne bántsák többé, hiszen a gyermekek sírnak, várnak odahaza kenyeret, akkor leakasztották ezt a szerencsétlen embert és bevitték az elalélt, félholtra vert Jehodek Mihályt a csendőrszobába és ledobták a földre. Az asszony, aki a jajgatásra utána ment és látta férjét ott félholtan és mozdulatlanul, — először azt hitte, hogy meghalt — hogy segítsen rajta és gyermekeinek az apát visszaadja, orvoséit ment. Rávall arra évi december hó 19-én, szerdát). a nagymarosi orvosra, aki eljött és megvizsgálta a férjet, hogy azt mondotta, hogy nincs semmi baja, csak a fejét ütötte bele valamibe és ezért van rosszul. Ezek után az asszony tudva azt, hogy az orvos hazudik, (Zaj a jobboldalon.) a valóságnak meg nem felelő tényeket áll t. . . Elnök : Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék olyan egyént itt vádolni vagy sértegetni, aki nem védekezhetik. (Felkiáltások a jobboldalon : Egyoldalú beállítás ! — Klárik Ferenc : Szóval, ez szerény tévedés volt !) Esztergályos János: Erről Írások vannak ; a bíróság előtt tisztázni fogjuk ezt a kérdést. (Zaj és felkiáltások a jobboldalon : Odatartozik ! Mikor történt ez ?) Néhány nappal ezelőtt, 11-én. Az asszony tehát elrohant egy másik orvoshoz, hogy jöjjön és nézze meg ő azt a szerencsétlen embert ott, mert lehetetlen, hogy megfeleljen a tényeknek az, amit az előbbi orvos mondott. A másik orvos, ismerve az ottani csendőröket, ismerve a nagymarosi közbiztonságot, (Klárik Ferenc : A közigazgatást S) azt mondotta az asszonynak, a feleségnek, az anyának : Hát kedves asszonyom, én nem megyek oda, mert nem akarok ujjat húzni a csendőrséggel. (Éhn Kálmán : Akkor ez gyáva legény volt ! Zaj. Peidl Gyula : Ázsiára sértő, ha Magyarországgal összehasonlítják ! — Halász Móric : Orvosi kötelességét megszegte I Nem kötelesség, dr. Némethet is ellátták ! Zaj. — Klárik Ferenc : Több doktort is elláttak ! Zaj a jobb- és baloldalon. — Borgulya Pál : Én ismerek egyet, aki azt mondta, hogy ő kommunista, ha felkötik is. Zaj. — Peidl Gyula : Akkor szabad félholtra verni ?) Elnök : Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak beszélgetéseket folytatni. (Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. Esztergályos János : Megállapítom képviselőtársam közbeszólására, hogy annak a csendőrnek, aki arra van hivatva, hogy az ország különböző részein a közrendet fentartsa, semmiféle törvényes joga nincs ahhoz, hogy embereket, becsületes munkásokat félholtra verjen. (Borgulya Pál : Aki azt mondja, hogy kommunista, az nem becsületes ! —Peidl Gyula : Akkor sincs joguk a csendőröknek félholtra verni ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon. — Farkas István : Akkor joga van más politikai felfogású embernek is agyonverni a másikat ! Nagy zaj.) Elnök : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot türelemmel meghallgatni. (Zaj. — Borgulya Pál : Ha azt mondja, hogy akinek van valamije, azt meg kell ölni ! Zaj.) Csendet kérek jobbfelől is, képviselő urak ! Esztergályos János : Azt hiszem, a képviselő urnák erre a gyilkosságra uszitó közbeszólására felesleges válaszolnom, ez önmagában hordja a választ. (Borgulya Pál : Én tudom igazolni, hogy voltak, akik kijelentették, hogy ők kommunisták, ha felkötik is őket ! — Farkas István : Akkor sem lehet agyonverni és kínozni !) Elnök : Csendet kérek, képviselő urak ! (Graeffl Jenő : Halljuk az interpellációt !) Esztergályos János : Ezt a félholtra vert embert azután három napig orvosi segítség nélkül a csendőrség laktanyájában tartották szigorú felügyelet alatt és mikor a daganatok arcán és fején már lelohadtak, amikor már semmi nyoma nem volt . . . (Zaj a jobboldalon. — Éhn Kálmán ;