Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

A nemzeigyülés 212. ülése 1923. biztositott tagra esett megbetegedés a férfiaknál 2-9, a nőknél pedig, 1921-ben minden ezerre esett 35 megbetegedés, 1922-ben azonban már 99 megbetegedés esett minden ezer nőre. Mit jelent ez? Azt, hogy ezek a nők nem táplálkoznak kellően, hogy ezeket hosszú munkaidő mellett dolgoztatják, hogy rossz, egészségtelen műhelyekben dolgoznak. Ezek az adatok mind azt kiabálják, hogy Magyarországon nagyon szükséges a munkásvédelem. De áttérhetek meg más.dolgokra is. Az Országos Munkásbiztositó Pénztár adatai szerint, — amely pénztár köteles gondoskodni azokról, akik baleseti sérüléseket szenvedtek, akik munkaképtelenek, tehát nem tudnak már az iparban részt venni — a balesetek száma napról-napra növekszik, ami annak tudható be, hogy ezelőtt, mig a Betegsegélyző Pénztárnak autonómiája volt, az igazgatóság gondoskodott arról, hogy munkásvédelmi készülékeket helyezzenek el a gyárakban, amelyekkel a balesetek számát csökkenteni lehetett. Ma azonban a balesetek száma óriási módon felszaporodott és a baleseti járadék csökkent. Csak egynéhány számot leszek bátor felolvasni. 1922ben minden sérült 1200 koronát kapott egy évre. Ez 1200 aranykorona volt. Ezt a pénzt átszámítva, a sérült átlagban mostan 4 K 40 fillért kap. így néz ki nálunk a munkásbiztositás ! (Propper Sándor : Amióta a kurzus ül benn 1) Méltóztattak olvasni a lapokból, hogy a szakszervezeti tanács munkanélküli gyűlést hivott össze, mert tömegesen vannak munkanélküliek minden szakmában. Ezt a munkanélküli gyűlést szabályszerűen bejelentettük a budapesti rendőrkapitányságnak, egyben biztosítottuk a kapitányságot arról, hogy ez a gyűlés a legrendesebben fog lefolyni és épen azért hívtuk össze a Thököly-ut végére, hogy a munkanélkülieknek ne legyen alkalmuk, — még ha akarnának is — rendzavarást elkövetni. Ennek ellenére a rendőrfőkapitány betiltotta és nem akarta megengedni a gyűlést. (Propper Sándor : Nem akarnak munkanélkülit látni !) Ezen a gyűlésen azért jöttek volna össze, hogy egy memorandumot fogadjanak el, amellyel a ministerhez mentek volna és kérték volna a ministert, hogy gondoskodjék arról, hogy munkájuk legyen, ha pedig munkát nem tud adni, akkor legalább segélyt juttasson nekik, mert ugy áll a dolog, hogy a szakszervezeteken kivül senki sem segiti a munkásokat. Erre vonatkozólag bátor vagyok egy határozati javaslatot beterjeszteni (olvassa) : »Utasitsa a nemzetgyűlés az osszkormányt, hogy a munkanélküliség enyhítésére haladéktalanul rendeljen el közmunkákat ; hogy a drágaság enyhítésével tegye lehetővé a fogyasztás és ezzel a termelés fejlődését ; hogy terjesszen a nemzetgyűlés elé törvényjavaslatot az ipari, mezőgazdasági munkások, kereskedelmi alkalmazottak és magántisztviselőkre kiterjedő kötelező munkanélküliség elleni biztosítás tárgyában ; hogy a kedvezményes vasúti munkásjegyek használatát terjessze ki a munkanélküliség egész idejére a munkanélküliekre is, hogy a környéken lakóknak ezzel módjuk legyen a fővárosban levő munkaközvetítő hivatalokat munkakeresés céljából felkeresni.« —• Ez utóbbi pont arról szól, hogy azok, akik Budapest környékén laknak és munkanélküliek, nem tudnak bejönni, évi december hó 19-én, szerdán. 207 mert nagyon drága a közlekedés ; tegye tehát a kormány lehetővé, hogy bejöhessenek munkát keresni a munkaközvetítő hivataloknál. Ezt a kedvezményt annak idején a kereskedelemügyi minister megszüntette és lehetetlenné tette ezáltal sok ezer munkásnak azt, hogy kenyeret keressen. Egy másik határozati javaslatot is leszek bátor előterjeszteni, amety arra vonatkozik, hogy (olvassa) : »A nemzetgyűlés utasitsa a kormányt, hogy terjesszen elő törvényjavaslatot, a munkások és alkalmazottak aggkori nyugdíj- és rokkantbiztosításáról.« — Ez is olyan hiányosság Magyarországon, amit sehol a külföldön nem találunk meg. Magyarországon a munkásokat kihasználják a műhelyekben 30—40 évig s ha munkaképtelenek lesznek, kidobják őket az utcára és mehetnek koldulni. Ha t. képviselőtársaim szétnéznek egy kissé, azt fogják látni, hogy sehol annyi koldus nincsen, mint Magyarországon. (Propper Sándor : De viszont van népjóléti ministerium !) Még egy határozati javaslatot leszek bátor beterjeszteni (olvassa) : »A nemzetgyűlés utasítsa a népjóléti minister urat, hogy a baleseti járadék alapjául szolgáló kereseti bérhatárt a mindenkori béreknek megfelelően rendeleti utón havonta szabályozza.« Azért adom be ezt a javaslatot, mert — mint mondottam — ma ugy áll a dolog, hogy változnak a bérek, változnak a kereseti viszonyok, de megmaradtak a régi járulékok. így történhetik meg, hogy ma a sérült munkás átlagban csak 4 koronát kap hetenkint. Sajnos, lett volna több előterjeszteni valóm is, de az előrehaladott időre való tekintettel befejezem felszólalásomat és kijelentem, hogy én a kormány iránt nem vagyok és nem is lehetek addig bizalommal, a mig Magyarországon a közszabadságokat korlátozzák, amíg az egyéni szabadságot lábbal tiporják. A felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : A napirendre szánt idő letelt, a vitát megszakítom s megteszem elnöki előterjesztéseimet. (Halljuk! Halljuk!) Jelentem a t. Háznak, hogy a III. bírálóbizottság a Pesthy Pál alelnök ur lemondása folytán megüresedett elnöki tisztségre Nemes Bertalan képviselő urat választotta meg. Tudomásul vétetik. Bemutatom Mosón vármegye közönségének feliratát a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat egyes sérelmes szakaszainak módosítása iránt. Miután a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló törvényjavaslat a munkásügyi, igazságügyi és a pénzügyi bizottságoknál van, Mosón vármegye közönségének felirata a törvényjavaslattal való együttes tárgyalás céljából ezeknek a bizottságoknak adatik ki. Bemutatom a Felső dunántúli Mezőgazdasági Kamara feliratát a földreformnovella módosítása tárgyában. Minthogy a földreformnovellára vonatkozó törvényjavaslat a tárgyalásra kész ügyek között szerepel, a felirat a javaslattal való együttes tárgyalás céljából letétetik a Ház asztalára. Következik az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék először az inditványkönyvet felolvasni. 80'