Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

A nemzetgyűlés 212. ülése 1928. évi december hó 19-én, szerdán. 205 volna például a múlt évben Hágában tartott nezetközi békekongresszus tárgyalásait, látta volna, hogy a legjobb békebarátok a szociáldemokraták. Ezt a kongresszust az amszterdami nemzetközi szövetség bivta egybe és itt az angolok, a franciák a belgák mind egyértelműen elitélték a békeszerződéseket. Például Henderson munkásvezér, aki Angliában most nagy szerephez jut, azt mondta, nem lesz addig béke Európában, amig a békeszerződéseket meg nem változtatják. Amikor a külföldön ilyen a hangulat, azt hiszem, Magyarországnak is kissé másképen kellene orientálódnia, és nem a reakció alapjára kellene helyezkednie, hanem arra törekedni, hogy azt a hatalmas szövetséget segítségül nyerje meg a békefeltételek megváltoztatására. (Propper Sándor : Nem tudnak olvasni ! Nem olvasnak külföldi lapokat S) Sajnos azonban, itt az ellenkező dolog történik. Itt nincs egyesülési szabadság, és abban az uj törvényjavaslatban, amelyet a belügyminister ur benyújtott, olyan abszurd intézkedések vannak, hogy a szervezeteket egészen rendőri felügyelet alá akarják helyezni. Ez a törvényjavaslat, amelyet ugyan a kereskedelemügyi minister nyújtott be, de látszik rajta, hogy rendőri koponyák készitették, mert teljesen rendőri dolgok vannak benne, (ügy van ! a szélsőbaloldalon.) az ipari munka szabadságáról szól, de ez a cím abszurdum és a tör vény javaslat címének inkább annak kellene lenni, hogy : »A munkások rendőri felügyelet alá helyezéséről«, mert a törvényjavaslatban olyan fejezet is van, hogy a rendőrhatóság bármikor bemehet a szakegyletbe és követelheti a vezetőktől az összes tagok névsorát. (Rothenstein Mór : Andréka szelleme ! — Propper Sándor : Jó, hogy nem vették bele, hogy a kerületi kapitányt kell elnökké megválasztani ! Ez stílszerű lenne !) Eltekintve attól, hogy ezt a rendelkezést lehetetlen keresztülvinni, mert olyan szervezet, amelynek 40.000 tagja van, mint pl. a vas- és fémmunkások szervezete, képtelen arra, hogy a rendőrnek, amikor bejön és követeli a listát, a névjegyzéket átadja, állandóan négy-öt hivatalnokot kellene a szervezeteknek tartaniok, akik csak a rendőrségnek dolgoznának. Hiszen a fluktuáció megvan a szervezetekben is, úgyhogy lehetetlen ilyen kívánságnak megfelelni. De abszurd dolog is ez, mert mi köze a rendőrségnek a kulturális szervezetekhez, azokhoz, amelyek többet tesznek ebben az országban, mint akármelyik más intézmény. Bátor leszek most néhány számadatot felolvasni. (Halljuk ! balfelöl.) Ebben az országban, ha egyesületek gyűlést, választmányi ülést, vagy előadást akarnak tartani, ezt mind be kell jelenteni a rendőrségen. Ezért mondhatta a belügyminister ur nemrég, hogy az egyik vasárnapi napra 40 gyűlést jelentettek be. Igen, 40 gyűlés volt, mert a szakegyleteknek kötelességük minden választmányi ülést, minden előadást, még szakelőadást is, bejelenteni (Peidl Gyula : Erre sehol a világon nincs példa Î) és természetes, hogy miután be kell jelenteni a rendőrségen, (Rothenstem Mór : A tanoncoktatás is rendőri felügyelet alatt áll !) a rendőrségre ebből munka háramlik. De egészen felesleges pénzpocsékolásnak tartom, hogy a rendőrök mindenütt ott vannak. Ez felesleges. Sokszor megtörténik, hogy valamely választmányi ülésen több a rendőr, mint a tag. (Propper Sándor : Mit csinálnának különben azzal a nagy falkával ! Valamivel kell őket foglalkoztatni !) Mindenütt vannak detektívek és felügyelők, mintha csupa felforgató volna az országban. Üldözik ezeket a szervezeteket, amelyeknek működésére leszek bátor néhány számadatot bemutatni. A szakegyletek 1922-ben kifizettek munkanélküli segélyre 17 milliót, utazási és költözködési segélyekre 420.000 koronát, rendkívüli segélyekre 4 milliót, betegségi, szülési és temetkezési segélyekre 1,775.000 koronát, özvegy-, árva- és rokkantsegélyekre 2,641.000 koronát," az 1923. év első kilenc hónapjában, tehát október elsejéig pedig kifizettek 107 millió koronát a különféle segélyekre. így működnek a szakegyletek : özvegyeket, árvákat, munkanélkülieket segélyeznek (Propper Sándor : Hogy birja ezt el a keresztény kurzus !) szóval olyan funkciót teljesítenek, amit az államnak kellene végeznie. Nagyon szeretném, ha azok az igen t. képviselő urak, akik oly rossz véleménnyel vannak a szakszervezetekről, egyszer elfáradnának valamelyik egyesületbe. Meglátnák, hogy minden egyes munkásszakmának van egj

r szép terme, amelynek hivatása az, — és e tekintetben nagy eredményeket is ért el — hogy a munkásokat elszoktassa a kocsmázástól. Méltóztassanak egyszer akármelyik szervezetbe elfáradni, azt fogják látni, hogy ott ülnek munkások, munkanélküliek, akik könyvet, újságot olvasnak, de nem mennek kocsmába. így működnek a szakszervezetek. (Propper Sándor : Ez a baj !) Ezt mind a szakszervezeteknek köszönhetjük. (Barthos Andor : Ki mondta, hogy ez baj ! — Szijjj Bálint : Propper mondja ! — Propper Sándor-.Miért tiltják el, ha nem baj 1 — Barthos Andor : Más a baj ! Tudják önök, hogy mi a baj 1 Ez helyes ! — Peidl Gyula : Maguk tartják bajnak, azért akadályozzák a szervezkedést 1 Rendőrügynek tartanak minden munkásügyet !) Üldözik nálunk ezeket a szervezeteket, nem engedik működni és ezek ellen akarnak törvényeket hozni. Most rendőri felügyelet alá akarják helyezni nemcsak a vezetőséget, hanem az összes tagokat is, körülbelül 200.000 embert. Nagy előszeretettel foglalkozom a régi céhrendszer és az abban az időben fennállott Legényegyesületek történetével. Ezek a Legényegyesületek mindenesetre szigorú szabályok mellett dolgozhattak, de nem találtam a sötét középkorban egyetlen esetet sem arra, hogy a régi, céhbeli legényeket rendőri felügyelet alá helyezték volna. Ez a XX. század vívmánya és egyedül csak Magyarországon található fel. És hogy állunk a munkásvédelemmel, a munkásvédelmi törvényhozással? A békeszerződéseknek még egy másik előnyös pontjuk van, amelyben megalkották a nemzetközi munkaügyi hivatalt. Erről a nemzetközi munkaügyi hivatalról még igen keveset beszéltek ebben a Házban. Ennek a hivatalnak az a feladata, hogy a munkásvédtörvényhozást, a munkásvédelmi törvényeket propagálja, tervezeteket készitsen és ezeket minden országban egyformán elfogadtassa a parlamentekkel. Magyarország belépett a népek szövetségébe és ezzel tagja lett a nemzetközi munkaügyi hivatalnak is. A nemzetközi munkaügyi hivatal szabályai szerint azokat az egyezménytervezeteket, amelyeket ott hoznak, legkésőbb NAPLÓ XVIII. m