Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-212
198 A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. (Az elnöki széket Huszár Károly foglalja él.) Az alsóbb hatóságoknak basáskodási joguk van ; a minister rendeletét mellőzhetik ? Van egy rendelet, egy ministeri rendelet, amely kimondja, hogy csak ministeri intézkedésre történhetik meg az előzetes őrizetbevétel bizonyos felsorolt kivételektől eltekintve. Márpedig ebben az esetben kivétel nem forgott fenn. Hogjan merte a soproni rendőrség ennek ellenére őrizetbe venni azt a szerencsétlen fiatalembert, aki ellen semmiféle internálási ok nem forgott fenn ; ezt megmutatták a következmények, ezt a belügyminister ur is elismerte. (Propper Sándor : Minden járás külön ország ! Csák Mátékkal van tele az ország !) A logikáról is legyen szabad egy-két szót szólanom. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Logika, az nincs ! •— Itassay Károly : Az egész kormányzatban nem sok van ! — Kabók Lajos : Van fejetetejére állitott logika Î) Legalább a belügyministeriumban nincsen logika, az biztos. (Kassay Károly : A kormány tagjai közvetve benn ülnek az Ébredők igazgatóságában ! — Sándor Pál : És a kormányhivatalnokok az igazgatóság tagjai !) A kormányzó amnesztiát adott kétszer. Az alsóbb hatóságokat mind meghallgatták. A legkülönfélébb alsóbb hatóságokat hallgatták meg az amnesztia megadása előtt, az emberek kiszabadultak és akkor az alsóbb hatóság, valamely vidéki kis szolgabíró vagy rendőrkapitány letartóztatta és őrizetbe vette ezeket az embereket. A mi pártnak járt el ebben az ügyben s kifejtettük, hogy teljesen lehetetlen állapot, hogy a kormányzó által előzetes információ alapján megadott amnesztia után valamelyik vidéki szolgabiró vagy rendőrkapitány őrizetbe veheti az embereket. (Propper Sándor : Az nagyobb ur !) Ezt a logikátlanságot nekünk kellett elintéznünk. A vádhatóság vagy pedig a törvényszék kaució ellenében vagy anélkül szabadlábra helyezte az embereket. A törvényszék, a három tagból álló vádtanács, esetleg a kir. Ítélőtábla ugyebár megint mérlegelte azt a körülményt, hogy ezt az embert veszély nélkül szabadlábra lehet-e helyezni. Azután megint jött a vidéki szolgabiró, a rendőrkapitány és letartóztatta a vádtanács és a törvényszék által szabadlábra helyezett embert. Volt ebben logika ? Megint ki tudtuk járni azt, hogy belátták, hogy ez lehetetlen és a belügyministerium belement abba, hogy ezeket az embereket nem szabad többé letartóztatni, ellenük az internálási eljárást nem szabad többé folyamatba tenni. De a logikának további követelményei is vannak. Ha azokat az embereket, akik amnesztiát kaptak, internálási eljárás miatt nem szabad őrizetbe venni, akkor azokat az embereket, akik nem szorultak amnesztiára, mert nem követtek el bűncselekményt, mert velük szemben felmentő Ítéletet hoztak, vagy pedig az ügyészség megszüntette az eljárást, nem kellene-e az internálási eljárás alól annál inkább mentesíteni ? Van logika ebben ? A bűnösök, akiknek bűnösségét a bíróság megállapitotta, akik ültek is, de i kormányzói amnesztiával/szabadlábra helyeztet- ! tek, azok mentesülnek, nem internálhatok, de ! akik nem bűnösök, akikről az ügyészség vagy a j biróság megállapitotta, hogy nem bűnösök, azok ellen lehet internálási eljárást folyamatba tenni ? | évi december hó 19-én, szerdán. Ha a kormányzó által kiadott amnesztia megbízhatósági igazolvány, akkor annál inkább kell megbizhatósági igazolványnak lennie a kurzusbiróság és a kurzusügyészség által kiadott felmentő ítéleteknek. Elnök : A képviselő urat azért a kifejezésért, hogy kurzusbi r óság, rendreutasítom. Hebelt Ede : Bizonyítani fogom azonnal. Hogy mit értek én kurzusbiróság alatt, azt bizonyítani fogom egy vádirattal. Ilyet többet tudok hozni. Ha" kiprovokálták tőlem, akkor fel fogom olvasni. Elnök : Nem provokál senki semmit. Minden visszaélésről és hibáról elmondhat a képviselő ur minden konkrét dolgot. Ebben a képviselő urat meg fogom védelmezni. De innen az elnöki székből nem engedhetem meg, hogy a magyar bíróságról és ügyészségről általánosságban ilyen dehonesztáló kifejezéseket használjon ! (Helyeslés a jobboldalon. — Propper Sándor : A biróság önmaga állította ki magára ezt a bizonyítványt. — — Egy hang a szélsőbaloldalon : Az a kérdés, igaz-e?) Hebelt Ede : Pécsett azt hiszem, hatvannyolc vádlott ellen indítottak eljárást. A hatvannyolc közül 40 szökésben volt, 28 volt letartóztatva és később szabadlábra helyezve ;negyvenen másfél esztendő óta voltak emigrációban. A vádirat megmutatja, miért kellett ezeknek emigrációba menniök. Az ügyészség vádat emelt Linder Béla és társai ellen azon az alapon, hogy a városi közgyűlésen Pécsett még a megszállás ideje alatt Linder Béla és társai javasoltak valamit. Ehhez a javaslathoz hallgatólagosan hozzájárultak azok, akik a közgyűlésen jelen voltak s a közgyűlésen jelenlévő valamennyi ember ellen — kivéve természetesen azokat, akik közben átpártoltak a kurzushoz, mert tapasztalatból tudjuk, hogy nem mindenki ellen érvényesül egyformán az eljárás, vannak emberek, akik átpártoltak a kurzushoz és akiket nem üldöznek — Linder Béla és társai ellen felségsértésre és lázadásra, vagy nem tudom mire irányuló szövetség címén vádat emelt az ügyészség. Amit fel akarok hozni és ami miatt azt mondom, hogy ez a vádirat egy kurzusügyészség által szerkesztett vádirat, az a következő : Az ügyész a tényeket ismerteti magában a vádiratban és megállapítja, hogy az indítványban, amely tétetett, a következő volt (olvassa) : »Kiemeli a város törvényhatósága, hogy az 1918. évi októberi forradalom alapján áll és Magyarországol köztársaságnak tekinti és a köztársasági államforma fentartását kívánja.« Egészen tehát nyilvánvaló, a tények alapja, maga az ügyészség koncedálja ezt az Írásban, hogy olyan kijelentések történtek a közgyűlésen, hogy az októberi forradalom alapján állnak, ami tehát ugyebár azt jelenti, hogy nem állanak a tanácsköztársaság alapján s ennek dacára az ügyészség később, midőn minősít és vádol, ebben az Írásban nem átalja — a vak is meg kell, hogy lássa — ugy látszik azonban olyan bíróságnak adja be, amelyről azt hiszi, hogy akceptálni fogja álláspontját, nem átalja azt mondani : azzal vádolom, hogy erőszakkal köztársasági államformára, »úgynevezett tanácskormánnyal és népbiztosokkal« törekedett. Milyen alapon, miért vádol igy? Ugy akarja odaállítani a Linder-féle városi közgyűlést, mintha kommunizmusra törekedett volna. A köz-
