Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

Á nemzetgyűlés 212. ülése 1923. vélemény és a kurzusbiróság előtt akarja igy beállítani. Ezt csak mellékesen hoztam fel, most tovább megyek, a soproni internálási eset tanulságainak levonásában. Az internálási ügyeket titkosan kezelik. Valószínűleg azért, mert nem birják meg a nyilvánosságot. A hatóságok maguk is szégyenlik azt, amit ezekben az ügyekben végeznek. Nekem sem engedték meg az iratokba való betekintést. Mégis tudomást szereztem arról, hogy ebben a soproni ügyben az internálás alapja a bécsimagyar követségnek egy átirata volt, amely azt mondja a letartóztatottról, hogy »információink szerint G. B. tagja volt a kommunista pártnak«. Ha azt mondja valakire a bécsi követség, hogy tagja volt a kommunista pártnak, ez a kommunistavád rendkívül súlyos vád, emiatt internálás és mindenféle egyéb " kellemetlenségek érhetik az embert. Ha a budapesti rendőrséget informálták volna igy és ha esetleg ez az ember Budapestre jön, akkor talán véresre összeverték volna. Sopronban ez nem történt meg ; ebben a tekintetben a soproni rendőrség sokkal korrektebb. (Propper Sándor : Nem ail a helyzet magaslatán ! — Derültség és zaj a, szélsőbaloldalon.) Kérdem : lehel e, szabad-e a bécsi magyar követségnek ilyen ügyekben, ilyen fontos kérdésben, a személyes szabadság kérdésében ennyire pongyola információt adni, hogy információnk szerint »tagja volt a kommunista pártnak ?« És szabad-e hazai hatóságnak ilyen pongyola értesítésre internálást elrendelni ? (Propper Sándor : Nincs jobb dolga a követségnek !) Mért nem jelöli meg a bécsi magyar követség, hogy melyik agent provocateur vagy besúgó informálta ? Á magyar hatóságnak talán még sem szabadna ilyen általános információszerü nyilatkozatra valamit adni. És mit jelent az, hogy »tagja volt a kommunista pártnak«. Mikor volt tagja a kommunista pártnak ? Hiszen ilyen általánosságban tévesen ugyan, de valamennyiünkre el lehetne mondani — egységespártiakra is —, hogy tagjai voltunk a kommunista pártnak, mert a diktatúra alatt sokan voltak benn a szocialistakommunista pártban. (Felkiáltások jobbfelől : Már aki !) Hát azért, mert valaki a diktatúra alatt tagja volt a szocialista-kommunista pártnak, ma ilyen egyszerűen, — ilyen kétértelműén — elmondhatja a bécsi magyar követség, hogy tagja volt a kommunista pártnak ? Szabad-e ugy használni ezt, mint egy megbélyegző jelzőt, hogyha haza akar menni az illető, akkor kellemetlensége legyen ? (Propper Sándor : Egy másik részük igazságügyminister lett, Tomcsányi Vilmos Pál ! — Pikler Emil • Kun Béla titkára volt ! — Herezeg Béla : Bizonyosan nem nagyon szívesen tette.) Az emigráció ideje alatt is disztingválni kell. Elvégre a bécsi magyar követségnek tudnia kell, hogy az emigráció ideje alatt is egészen más-volt a kommunista párthoz tartozás, — mondjuk — 1920 előtt, amikor a kommunista párt minden emigránst beirt a tagjai közé, mert csak a kommunistapárttudott minden emigránst segélyezni, és mert ezek a segélyre rászorultak, ennélfogva akárhonnan jött is az, igénybe vették. 1920-ban azután bekövetkezett az emigrációban a nagy elkülönülés ; a kommunista párt azt mondta, hogy : ezentúl csak azokat fogom segélyezni, akik évi december hó 19-én, szerdán. 199 igazán hozzánk tartoznak. Akkor bekövetkezett az a nagy dolog az emigrációban, — elvégre ideje volna már, hogy erről a magyar hatóságok is tudomást szerezzenek — hogy az emigránsoknak 99%-a kivált a kommunista pártból, annak dacára, hogy a kommunista párt jobban segélyezte őket, Az emigránsoknak nagy része ekkor a Világosság Egyesület körül csoportosult, amely egyenesen ellentétbe helyezkedett a bolsevizmussal (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) a legélesebb harcot folytatta a kommunistákkal s a kommunisták tanításával és gondolkodásával szemben. A második kérdés tehát az, hogy ez az ember mikor volt tagja a kommunisia parinak, 1920 előtt vagy azután-e. (Propper Sándor : Talán a külügyministerrel együtt, azért tudja. — Derültség a szélsőbaloldalon.) Erről a bizonyos internáltról kétségtelen, hogy soha sem tartozott a kommunista pártba, ugy hogy a bécsi magyar követségnek informátora hazudott, amikor azt mondta, hogy oda tartozott. Bizonyítvány is van a kezemben, amelyet egy elsőrangú bécsi aranyműves gyárnak tulajdonosai állítottak ki a számára. Ennek a bécsi aranyművesgyárnak üzletvezetője, egy nyugalmazott cs. és kir. alezredes ebben a bizonyítványban arra hivatkozik, hogy információ végett megkérdezhetjük Prónay Pált s az összes többi előkelőségeket itt Magyarországon, (Derültség a szélsőbaloldalon.) azok is meg fogják mondani, mennyire megbízható ember. S a konkrét esetben bizonyítja, hogy a kérdéses fiatalember nemcsak hogy nem politizált, hanem amikor Bécsben két munkászavargás alkalmával megtámadták a munkaadója gyárát, akkor a munkaadóját s a gyárát egyenesen megvédelmezte a támadásokkal szemben. Elnök : Az ülést pár percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitóin. Hebelt Ede képviselő urat illeti folytatólagosan a szó. Hebelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! Még két szempontot akarok ezzel a soproni esettéi kapcsolatosan kidomborítani. Ez a soproni fiu, akiről szó volt, sohasem volt tagja a kommunista pártnak, he ha tagja lett volna is, akkor is ezt magát elegendő oknak az internálásra nem tekintette a szombathelyi főkapitány. Ezt mutatja az, hog\

T az indokolásban nem elégedett meg azzal, hogy konstatálja, hog}' a fiu tagja volt a kommunistapártnak, hanem olyan cselekményeket ró a terhére általánosítással és feltételezéssel, ami ellen tiltakoznunk kell, amely cselekmények egyáltalán nincsenek semmiféle összefüggésben a személyével. Az indokolás ezen része megint elénk tárja a maga egész ridegségében azt, milyen alapon internálnak nálunk embereket : általánosítások és feltételezések alapján. Azt mondja ez a bizonyos internálást elrendelő végzés (olvassa) : »Feltehető — igy mondja —: feltehető •— hogy a bécsi kommunistáknak a magyarországi kommunistákkal való összeköttetésének fentartására vállalkozik. (Derültség az egész baloldalon.) Találkozik tehát egy bornírt hatóság, amely egy feltételezés alapján rendel el internálást azon fiu ellen, aki azért jött haza Sopronba, hogy négy és fél évi távollét után meglátogassa a szüleit, akik tisz?:•;*