Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-212
A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. évi december hó 19-én, szerdán, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt. Tárgyai : Határozathozatal Rubinek István és társainak indítványa felett, hogy az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az illések ideje nyolc órában állapittassék meg. — Az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Interpellációk : Szakács Andor a belügyi ós igazságügyi ministérhez, Károlyi Mihály emlékiratainak elkobzása tárgyában. — Rupert Rezső az igazságügyministerhez, a baleset kártérítési járadék valorizálása, illetve felemelése tárgyában. — Az igazságügyminister válasza. — Lendvai István az összkormányhoz, egy izgató röpirat elkobzása tárgyában. — Szabó István (öttevényi) a földmivelésügyi ministerhez, a munkabérek megállapítása tárgyában. — Esztergályos János a belügyministerhez, Jehodek Mihály felakasztása tárgyában. — Kiss Menyhért a belügyministerhez, a bükkaranyos! községi jegyzői választás tárgyában. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), Nagy Emil, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 50 perckor.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az .ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Hebelt Ede jegyző ur, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Petrovits György jegyző ur, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Bartos János jegyző ur. Napirend szerint következik a határozathozatal Rubinek István képviselő urnák és társainak azon indítványa felett, hogy az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára az ülések ideje napi nyolc órában állapittassék meg. Kivan valaki az indítványhoz hozzászólni ? (Nem !) Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az indítványt elfogadni, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik az indítványt elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház Rubinek István képviselő urnák és társainak indítványát elfogadja és így a házszabályok 250. §-a értelmében a legközelebbi ülésünktől kezdve az indemnitásról szóló törvényjavaslat tárgyalásának tartamára a tanácskozási idő napi nyolc órában állapittatik meg, még pedig ugy, hogy délelőtt 10 órától 2 óráig és két órai megszakítással délután 4 órától 8 óráig tanácskozik a Ház. Most áttérünk a napirend 2. pontjára és pedig az indemnitásról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. A földmivelésügyi minister ur kíván szólni. (Halljuk ! Halljuk !) Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mélyen t. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk 1) A tegnapi ülés folyamán Eőri-Szabó Dezső t. képviselőtársam, ahogy a lapokból értesültem, azt a kijelentést tette, mintha én baráti körben azt mondottam volna neki, hogy a munkabér megállapításáról szóló törvény végrehajtási utasítását a kormányzóságon szándékosan visszatartják. Sajnálom, hogy nincs itt a képviselő ur, de hogy mennyire téved az ő emlékezőtehetsége, hivatkozhatom arra, hogy a törvény végrehajtási utasítása soha, egy esetben sem megy fel a kormányzóságra, nem is tartozik a kormányzósághoz, hanem azt a minister vagy a ministerek adják ki. Tehát képviselőtársamat az emlékezőtehetsége nagyon cserbenhagyta, amikor ezt a kijelentést tette, mert amire ő hivatkozott, az a végrehajtási utasítás — újból kell hangsúlyoznom — soha a kormányzóság előtt nem volt, oda nem is tartozik, tehát a kormányzóságnál ezt vissza sem tarthatták. Eszerint én ilyen kijelentést nem is tehettem. (Ugy van 1 Ugy van ! jobbfelől.) A t. képviselőtársamnak nagyon figyelmébe ajánlanám, mint idősebb ember és idősebb politikus, hogy ha valaki bizalmasan beszélget valakivel, abból talán mégis valami kötelezettség is háramlik az illetőre nézve abban a tekintetben, (Erdélyi Aladár : Becsület és ízlés dolga !) hogy mi való a nyilvánosság elé és mi nem való. És itt figyelmébe ajánlom igen t. képviselőtársamnak az én igénytelen csekélységemet, amelyet talán mintaképül vehetne a tekintetben, hogy tőlem, aki hosszú politikai pályámon hosszú évek során igazán a legkülönbözőbb politikai pártokkal és politikai felfogású egyénekkel, mindenkivel majdnem kivétel nélkül kellett, hogy folytassak bizalmas megbeszéléseket, bármi következett is azután az évek sora után, még ha az illető politikai párttal, vagy az illető politikussal, mint egyénnel elvileg, politikailag ellentétbe kerültem is, és mint NAPLÓ XVIII. vis
