Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-212

190 A nemzetgyűlés 212. ülése 1923. politikai ellenfelek állottunk is egymással szemben, — soha tőlem senki egyetlenegy bizalmas beszélgetésre való hivatkozást még nem hallott. (Ugy van ! jobbfelői) Arra mindig vigyáztam, hogy ha valaki bizal nasan közölt velem valamit, az bizalmas maradjon akkor is, ha nézetünk nem egyezett bizonyos kérdésekben. Ezt figyelmébe ajánlom igen t. képviselőtársamnak nem azért, mintha ő most egy bizalmas közlést elárult volna, hanem mert ő tévedett, minthogy az a tény nem történhetett meg ugy, ahogy beállította, s a képviselő ur nagyon tévesen emlékszik erre a dologra. Ezt csak azért hozom fel, mert félő, hogy aki beletéved ilyen dologba, később esetleg nagyobb tévedést is elkövethet, pedig azt hiszem, senkinek, aki politikával akar foglalkozni, előnyére nem válhatik az, ha olyannak mutatkozik be, mint akinek nem lehet bizalmas közléseket tenni. A t. képviselő urnák arra a másik megállapítására, hogy a somogymegy ei kisgazda-szer vezetek bizonyos nyolc pontot fogadtak el, azt jegyzem meg, hogy itt is tévedésben van a t. képviselőtársam. (Egy hang a balközépen : Már megint !) Azt a nyolc pontot tényleg összeirogatták Erdőcsokonyában, az én saját községemben, ahol a választásokból kifolyólag, miután minden községben akart egy képviselőjelölt lenni, bizonyos kavarodás volt. Amikor a barcsi kerületet elvették a nagyatádi kerülettől, akkor irtak össze ilyen pontokat ; egyesek alá is írták, de szó sincs róla, hogy a somogymegyei kisgazdaszervezetek irták azt alá. (Erdélyi Aladár : Úgyis tudtuk, hogy hazugság !) Ilyen pontok tényleg voltak, meg is küldték azokat a kisgazda-képviselőknek, de a somogymegyei kisgazda-szervezetek nem tárgyalták és nem is tárgyalhatták ezeket a pontokat, mert eléjük se terjesztették. Ebben is téved tehát az igen t. képviselőtársam s újra csak a legnagyobb jóakarattal figyelmébe ajánlanám, hogy nem előnyös, ha nemzetgyűlési képviselők nyilvános helyen, az ország szine előtt, (Halász Móric : Ne tévedjen !) tévedésekbe esnek visszaemlékezéseikben. Ezt kivántam megjegyezni. (Helyeslés jobbfelői.) Elnök : Szólásra következik ? Hebelt Ede jegyző : Szabó József ! Elnök : A képviselő ur nincs jelen. Ki a következő szónok ? Hebelt Ede jegyző : Hebelt Ede ! (Felkiáltások jobbfelői : Nincs itt ! Derültség.) Hebelt Ede : T. Nemzetgyűlés ! Rakovszky István képviselő ur nemrégiben azt vágta oda a ministereinök urnák, hogy a kormány az ellenzéknek tett Ígéretek megszegéséből tengeti életét. Legyen szabad nekem is egy példára hivatkoznom ebben a kérdésben, " egy olyan példára, amely ha nem következett volna be, akkor talán a helyzet ma nem lenne olyan feszült az ellenzék és a kormánypárt között, mint amilyen. Másfél esztendővel ezelőtt, amikor bevonultunk ide a nemzetgyűlésbe. (Barthos Andor : Piros szegfüvei ! — Horváth Zoltán : Ez nem atrocitás ! — Barthos Andor : A te szemedben nem ! Az enyémben igen ! Más a felfogásom !) az első törvényjavaslat, amelyet a kormány előterjesztett, indemnitási törvényjavaslat volt. A ministerelnök ur akkor mindjárt a pénzügyi bizottság ülésén megígérte, hogy a kivételes "hatalmat, amelvet évi december hó 19-én, szerdán. a háborúra való tekintettel adtak meg a háború alatti kormányoknak, és amelyet az ellenforradalmi kormány a maga részérői szintén igénybe vett, hogy ezt a kivételes hatalmat, — hogy ezzel a kifejezéssel éljek — leépiti ugy, hogy ez a kivételes hatalom a múlt év júniusától számitott hat hónap letelte után nem lesz többé érvényben, csak annyiban, amennyiben a nemzetgyűlés törvénybe iktatja, amit a kivételes hatalomból fenn akar tartani. A ministerelnök ur akkor ezt megígérte, és az ellenzék ezt az ígéretet megnyugvással fogadta ; belement abba, hogy a kivételes hatalom egyelőre maradjon még meg, mert számított arra, hogy az hat hónapon túrnem lesz már, többé érvényben. Azóta a kormány beterjesztett ugyan törvényjavaslatokat kivételes hatalom törvénybeiktatásáról, ám olyan törvényjavaslatokat, amelyekről a kormány maga is tudta, hogy azok a Corpus Jurisba soha be nem kerülnek, mert ha megpróbálnák azokat parlamentárisán tárgyaltatni, tárgyalásuk olyan erkölcsi felháborodást váltana ki, hogy ez az erkölcsi felháborodás elsöpörné nemcsak a kormányt, hanem az egész rendszert is. Megszűnt a háború és amint a belügyminister ur mondta : megszűnt a bolsevizmus veszélye is, és a kivételes hatalom mégis változai lanul érvényben van. Senki sem gondol arra, hogy a kivételes hatalomról szóló 1912 : LXIII. te. 3. §-ában van egy rendelkezés, amely még azt is kimondja, hogy abban az esetben, ha a kivételes hatalom fentaitása felesleges, ha már nincs ok arra, hogy a kivételes hatalom továbbra is fennálljon, hogy akkor nemcsak a kivételes hatalmai kell megszüntetni, hanem visszamenőleg még azoknak a többletbüntetését is el kell engedni, akiket a kivételes hatalom alapján szigorúbban büntettek meg, sőt azoknak halálbüntetését is el kell engedni, akiket a kivételes hatalom alapján annak fennállása alatt halálra Ítéltek. A háború előtt, tehát akkor, amikor még annyiraamennyire normális törvényeket hoztak, előrelátták,'hogy be fog következni az az idő, amikor a kivételes hatalomra nem lesz többe már szükség, és előre kimondták, hogyha ez az idő bekövetkezik, azonnal meg kell szüntetni a kivételes hatalmat és visszamenőleg meg kell szüntetni az azokkal történt kivételes Jbánást is, akiket a kivételes hatalom szerinti elbánásban részesítetek. Ez mind a mai napig nem következett be. Miért ? Azt hiszem, egyenesen rossz szolgálatot tesz ezzel a kormány a ma fennálló rendszernek, hiszen mindenki, ország-világ azt hiszi, hogy erre a kivételes hatalomra, erre a zsarnoki uralomra, a munkásság ilyen zsarnoki elnyomására még mindig szükség van, azért, mert még nagyon ingalag alapon áll a konszolidáció és a mai rendszer. Tessék figyelemmel kisérni, — a parlament könyvtárában megvannak az illető külföldi folyóiratok és könyvek — egyre jobban és jobban terjed nemcsak az emigráns sajtóban ez tehát nemcsak az emigráns sajtóra vezethető vissza — de külföldön általában az a felfogás, hogy itt a cári uralomnál is rosszabb rendszer van: (Ugy van ! Ugy van 1 a szélsőbaloldalon. —- Peidl Gyula : Ugy is van ) Szégyelem magamat, amikor az Economistban és más igen kiváló angol folyóiratokban azt olvasom, hogy nálunk Horthyrendszer van, hogy Horthy -bírák vannak ebben