Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-207

A nemzetgyűlés 207. ülése 1923. évi december 13-án, csütörtökön. vagy kommunista ideológia kedvéért ezt a vagyont tőle elvehetik és szétoszthatják, rá kell mutatni arra, hogy ez az elv ad absurdum vive teljesen irreális, kivihetetlen. Ha mindent megosztunk, nemcsak a földet, de a budapesti palotákat, a bankokban levő pénzt, a részvényeket, — mert hiszen az önök fölfogása szerint egyforma életstandardra van joga mindenkinek — ha felosztjuk azokat a jő kabátokat, amelyeket egyikünk-másikunk visel, holott a szegény munkásnak igen csak rongyos ruhája van, ha felosztjuk azokat az aranyórákat és láncokat, amelyek egyike-másika az önök mellényén is fityeg, (Derültség jobbfelől.) akkor teszünk csak teljes igazságot? Varsányi Gábor: Móric, mit szólsz ehhez? (Élénk derültség.) Rothenstein Mór: Megérkezett az orgoványi hang! Gaai Gaston: Ez mindenesetre egy álláspont. En elismerem még annak tiszteletreméltó voltát is, ha azt hirdeti akár egy ember, akár egy párt, hogy igazság és egyformaság legyen az egész vonalon. Néni azt mondom, Hogy helyeslem ezt az eivet, mert hiszen kivihetetlennek tartom. Mert hiszen, ha ma megosztunk mindent, mi történik azzal a gyermekkel, aki holnap születik és mi történik annak a hagyatékával, aki ma meghal. Propper Sándor: A komolyságát teszi kockára ezzei a kijelentéssel! Klárik Ferenc: Mi ezt nem akarjuk! Ki állit ja ezeket ! Beck Lajos: Továbbosztjuk a két holdat a végtelenségig! Gaal Gaston: Épen ez az, önök nem ezt akarják! (Nagy zaj.) Esztergályos János (közbeszól). Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Peyer Károly: Mi csak azt hirdetjük, amit akarunk! Szomjas Gusztáv: Önök nem azt hirdetik, amit akarnak! Propper Sándor: Mi van a löki szavalattal? Szomjas Gusztáv: Olvassa fel! Elnök: Szomjas képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Györki Imre: Tiszalökön mit hirdetett! Arról beszéljen! Propper Sándor: Miért udvarolt akkor a szocialistáknak? Szomjas Gusztáv: Nem udvaroltam! Olvassa fel! Propper Sándor: Fel fogom olvasni! Elnök: Propper képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Propper Sándor: A löki szavalat után nem lehet igy beszélni! Elnök: Propper képviselő urat már kétszer figyelmeztettem. Újból kérem a képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Egy hang (a szélsőbaloldalon): Az egységespárt mást hirdet és mást csinál! Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a szónokot csendben meghallgatni. Gaal Gaston: Az én t. szocialista képviselőtársam közbeszólt, hogy ők nem ezt akarják. Nagyon jól tudom, hogy nem ezt akarják. Ez a krisztusi egyenlőség a földi javakban (Zaj a jobboldalon. Eau hang a szélsőbaloldalon: Akkor kivel vitatkozik?) teljesen keresztülvihetetlen. Önök nem ezt akarják. Propper Sándor: Don Quichotte! Gaal Gaston: Dacára annak, hogy önök nem állanak a magántulajdon jogelve alapján. önök egy utópiát akarnak, amelyről maguk sem tudják tulajdonképen micsoda, amely a gyakorlati életben még mindig csődöt mondott, kivéve egyben: amennyiben a hatalom, akár a politikai, akár a korniányzó-hatalom. bizonyos mértékben olyan mentalitású emberek kezébe került, akkor a magántulajdon bizonyos kategóriái váltak abszolút bizonytalanná, önöknem azt akarják, hogy »mindnyájunkét« osszák ki a szegények között, csak azt akarják, hogy a »másét« osszák szét: (ügy van! Derültség jobbfelől.) ezt csinálták a kommunizmus alatt. Propper Sándor: Hiszen ellene beszél! Miért tetszik ez magáiknak? Barla-Szabó József: Mert becsületes polgári felfogás és nem kommunista felfogás! Gaal Gaston: Engedje meg a képviselő ur, hogy arra a közbeszólásra. hogy az angol választók máskép értékelik a t. képviselő urak mentalitását, illetve elveit, meg jegyezhessem a magam részéről, — amennyire szerény tanulmányaim után erre illetékes lehetek — hogy az angol munkáspárt nem egyenlő a kontinentális munkáspártokkal. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: No! No!) Farkas István: Ez ujabb demagógia! Peyer Károly: Majd meglátjuk a gyakorlatban! Barla-Szabó József: Ott nem móricok dirigálnak! (Felkiáltások a jobboldalon!: Nem Jakabok parancsolnak, Zaj.) Propper Sándor: Nem ártana olvasni egy kicsit! (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Gaal Gaston: Majd elolvasom az ön tudományos munkáit, kedves képviselő ur. (Zaj és derültség a jobboldalon és a középen.) Propper Sándor: Hasznára válnék! Prezentálni fogom őket! (Zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaston: Bocsásson meg a képviselő ur, hogy egyelőre még más dolgom van, de megteszem, amint szabadságra megyek . . . (Zaj a szélsőbaloldalon,) Elnök: Propper képviselő urat kérem, ne méltóztassék állandóan zavarni a szónokot. Gaal Gaston: Azután még egyet ne méltóztassék elfelejteni. Azt, hogy az angol közviszonyok egészen mások, mint a mieink. Propper Sándor: Ott nincsenek Gaal Gastonok! (Zaj. Elnök csenget.) Gaal Gaston: Épen tegnap hallottam egy mondást egyik t. képviselőtársamtól, amellyel egy párisi angol nagykövet válaszolt, amikor azt kérdezték tőle, hogy hogyan lehet az, hogy Angliában olyan nagy a közérzék a köztisztesség iránt. Röviden csak annyit felelt: mert nálunk a tisztességes emberek is ép olyan elszántak, mint a gazemberek. (Élénk tetszés a jobboldalon és a középen.) Mert ott nem lehet büntetlenül hirdetni olyan dolgokat,... (Zaj a szélsőbalul dalon.) Farkas István: Ott mindent lehet hirdetni! Gaal Gaston :... amelyek az állam létalapjait veszélyeztetik. Ott a tisztességes emuerek épen olyan elszántan lépnek fel, mint a mindenre kapható gazemberek, (Zaj a szélsőbaloldalon.) ott nem állanak félre,... Peyer Károly: Ezt a képviselő, ur a Nép és társainak mondja! (Zaj.) Propper Sándor: Mondja ezt az orgoványi gyilkosoknak! Gaal Gaston : ... ott nem állanak félre az angol lordok és angol nagyurak, .— ezt a magyar nagybirtokosoknak mondom szemtől szembe (Nagy zaj a Ház minden oldalán.) — amikor a maguk jogos életérdekeit Ml támo-