Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-210

J66 A nemzetgyűlés 210. ülése 1923. évi december hó 17-én, hétfőn. a bizottsági tárgyalásokat megkezdtük. (Felkiállások jobbfelöl : Az Est mint jogforrás !) Ekkor ellenzéki képviselőtársaim megbízásából kérdést intéztem a minister úrhoz, hogy komoly dolcg-e a földbirtoknovella és várhatjuk-e, hogy azt a nemzetgyűlés mielőbb letárgyalja ? Rámutattam a minister ur előtt arra is, hogy hármas kollizió állott be az indemnitási vita, a törvényhatósági törvényjavaslat és a földbirtoknovella között és azt kérdeztem a minister úrtól, hogy ő a földbirtoknovella letárgyalását biztositani fogja-e ? Rámutattam a minister ur előtt arra is, hogy gyanús jelenséget is látunk mert jön a törvényhatósági választójogról szóló törvényjavaslat, amely a magyar kispolgári társadalmat a magyar alkotmányosság sáncaiból kirekeszti. A minister ur akkor azt felelte, hogy amig ő a kormányban benne van, addig ilyen antidemokratikus javaslat nem jöhet és most olvasom az »Az Estbők a minister ur nyilatkozatát, hogy ő erkölcsileg kötelezve érzi magát, hogy a novellát minél előbb törvényerőre emelkedni segitse s mihelyt a nemzetgyűlés bizottsága letárgyalta a javaslatot, annak tárgyalásához a nemzetgyűlés haladéktalanul hozzá is fog. így beszélt a minister ur. Nem látom tehát okát annak, hogy az indemnitás miatt a földbirtoknovella vitája félbeszakittassék, annál kevésbé, mert hiszen a nemzetgyűlés azt általánosságban a szombati ülésen a részletes tárgyalás alapjául már elfogadta. Farkas István : Ma kész lett volna ! Hegymegi-Kiss Pál : Hátrányos is a félbeszakítás, mert az a kollizió, amely a törvényhatósági törvényjavaslat, az indemnitási javaslat és a földreformnovella között fennáll, még fokozódni fog abban az esetben, ha a kormány kölcsönt tud kieszközölni. Mert ha kölcsön lesz, még jönnek a kölcsönnel kapcsolatos javaslatok is, amelyeknek a tárgyalása époly sürgős. Nekem tehát az az aggályom van, hogy a földreformnovella részletes tárgyalása mindinkább elhúzódik. (Ellenmondások jobbfelöl.) Erdélyi Aladár : Nincs okunk rá ! Hegymegi-Kiss Pál : Ma még a közvélemény felbuzdulna, ha a földreform kérdését véglegesen levennék a szőnyegről. Erdélyi Aladár : Eszünk ágában sincs 1 Hegymegi-Kiss Pál : De amint erősödik a ministerelnök ur háta mögött annak a munkapárti napnak a sugara, annál inkább halványodik a magyar nép reménysége a tekintetben, hogy a neki beígért földhöz hozzájuttatják. Erdélyi Aladár : Bizza csak azt a mi pártunkra ! Hegymegi-Kiss Pál : Én nagyon sajnálom, hogy a földmivelésügyi minister ur a földreformnovella tárgyalásának félbeszakításába belement, mert a minister urat e novellának végleges letárgyalására kötelezettnek látom és mert a minister urat a magyar állami életben értéknek tartom. így szükségesnek látom, hogy a minister urban továbbra is bizzék az a gazda- és földmivestársadalom, amelynek a földreform megvalósítása és ezzel a földreform megoldása a legelső érdeke. (Felkiáltások jobbfelől : Meglesz !) Erdélyi Aladár : Nem lehet ilyen színben beállítani ! Hegymegi-Kiss Pál : T. Nemzetgyűlés S Mielőtt továbbmennék, rá kell mutatnom még egy sajnálatos körülményre is, amely a mai szomorú időket jellemzi. Az 1923. évi Petőfi esztendeje, Petőfi születésének 100 éves évfordulója. Csodálatos, hogy ebben az esztendőben ez a nemzetgyűlés nem tudott odáig jutni, hogy Petőfi emlékét törvénybe iktathassa. Egyáltalában mély sajnálattal észlelem, — pedig a túlsó oldalon látok igen sok régi 48-as gondolkodású embert — hogy a 48-as idők emléke itt ebben a magyar parlamentben kellőkép nem méltányoltatik, meg nem örökittetik. Még ezen idők költőjének az emlékét se tudtuk megörökíteni. Pedig nehéz időkben, mikor a nemzeti közvéleményhez kellett appellálni, a t. túloldalnak egy igen tekintélyes általam nagyrabecsült része elzarándokolt Kossuth Lajos sírjához. (Zaj a baloldalon.) Az ország összetartása függ attól, hogy a nemzet nagyjait tisztelettel övezzük. Miért is maradt el Petőfi emlékének törvénybeiktatása ? Azért, mert féltek, hogy szóvá tesznek egyes dolgokat, hogy párhuzamot vonnak Petőfi eszményei, gondolatai és a mai idők között, mert féltek egyesek a ráolvasástól. (Zaj a jobboldalon.) A félelem jogos is lehetett, mert bizony túlságba mentek a reakcióban. Petőfi költeményeit ma csak megnyirbált kiadásban olvashatja a magyar közönség, pedig visszaemlékszem, hogy a Habsburgok alatt a kis diákok az önképzőkörökben szabadon szavalhatták azokat a költeményeket, Ott van Debrecen város főterén az a Kossuth-szobor, amely a detronizáció gondolatát fejezi ki ; ott áll mellette az akkori képviselőház elnöke, ott áll mellette az áldástkivánó kálvinista pap és ott áll Kossuth, amint azt mondja : »El Ausztriától ! El a Habsburgoktól !« Ezt is a Habsburgok alatt állították fel. Akkor lehetett ezekkel a gondolatokkal foglalkozni és nagyon csodálkozom, hogy a mai időkben itt a nemzetgyűlésen nem lehet Petőfi emlékét megörökíteni. Ha ebben a tekintetben vita lesz, ha az igazságokat egymásra ráolvassuk, ezt ünneprontásnak nem tekintem, mert minden vitának megvan a maga tisztító katarzisa, és azt hiszem, hogy a nemzethez nem méltó, hogy ha Petőfi emléke törvénybe nem iktattatik. Farkas István : A legnagyobb szellemi óriás ! (Zaj.) Hegymegi-Kiss Pál : A mostani indemnitási javaslat nagyon különbözik a Bethlen-kormány által eddig benyújtott indemnitási törvényjavaslatoktól. Most rövid, igazán igyekszik az eddigi parlamentáris gyakorlatnak megfelelően tisztán csak a pénzügyi felhatalmazás kérdésével foglalkozni. Ezt nem tekinthetjük olyan vegyes felvágott törvénynek, mint amilyeneknek tapasztaltuk az eddigi indemnitási javaslatokat, amelyekben sok minden bele volt dugva. Ellenben tudjuk nagyon jól — amint az előadó ur is kifejezte — hogy ma ennek az indemnitási vitának gyors lefolytatásához a kormány azért is ragaszkodik, mert állítása szerint a kölcsön sikere voltakép ettől függ. Tehát, hogy mi az ország közállapotait itt az indemnitási vitában szóvá tegyük, arra nézve most szájbedugásul kapjuk a kölcsönt. (Egy hang balfelöl : Bár megkapnák l) Külön van véve még a törvényhatósági helyzet szanálására, az önkormányzat folytonosságára vonatkozó belügy ministeri törvényjavaslat, amelyet külön alak-