Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

132 A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. Homonnay Tivadar : T. Nemzetgyűlés ! Az indemnitásról szóló 1923. évi XXX1Í. tcikknek 15. §-a annak idején felhatalmazást adott a kormánynak arra, hogy a közszolgálati alkal J mazottak illetményeit hónapról-hónapra a vi­szonyokhoz mérten állapítsa meg. (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Homonnay Tivadar : T. Nemzetgyűlés ! Az indeninitási törvénynek ez a felhatalmazása nem volt egyéb, mint két korábbi ministerta­náesi határozatnak, és pedig az 1923. évi má­jus hó 31-iki és július hó 30-iki ministertanáesi határozathozatalnak törvényerőre emelése. Az emiitett két ministertanáesi határozat akként szól, (Halljuk! balfelől) hogy a ministertanács, ós pedig lehetőleg a hónap utolsó hetének mi­nistertanáesa, minden hónapban foglalkozik a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek megállapításával. Én ugy tudom, hogy ez a ministertanáesi határozat a nemzetgyűlés felhatalmazása alap­ján ugy döntött, hogy a mindenkori drágaság­hoz viszonyítva fogja a kormány az illeménye­ket a közszolgálati alkalmazottak részére hó­naponként megállapitani. Azt hiszem, ebben a véleményemben megerősit az első ministerta­náesi határozat, amely július hónapban a drá­gasági viszonyokhoz mérten, tényleg úgyszól­ván az utolsó 100 koronáig, a közalkalmazottak illetményeit igen helyesen, hozzáteszem: a köz­szolgálati alkalmazottak teljes megelégedésére, állapította meg. T. Nemzetgyűlés ! Ahogyan meg kell álla­pitanom azt, hogy a július havi illetmények a közszolgálati alkalmazottakat úgyszólván tel­jesen kielégítették ©S Ét közszolgálati alkalma­zottakat jóleső érzés töltötte el, épugy meg ^ell állapitanom azt is, hogy július hónapja óta, mondhatnám minden egyes hónapban, augusz­tusban, szeptemberben, októberben és novem­berben a kormányzat mindinkább eltért a nem­zetgyűlés által adott felhatalmazástól GS £1 S*ci~ ját maga által hozott ministertanáesi határo­zattói, es a közszolgálati alkalmazottak illetmé­nyeit a drágasági viszonyoktól mindinkább el­térőleg állapította, meg. Berki Gyula: A pénzügyi helyzettől is függ. Homonnay Tivadar : igen t. képviselőtár­sam ! Több alkalommal volt szerencsém kép­viselőtársamhoz, méltóztatott beszédeimet végig­hallgatni ós azt hiszem, méltóztatott megálla­pitani, hogy mindig az objektivitás alapján áll­tam és erről az alapról nem is vagyok hajlandó letérni senki kedvéért, sem a Házon kivül, sem pedig itt Ismétlem tehát, hogy számszerű adatok áll­nak a kormány rendelkezésére és ezekből a számszerű adatokból a kormányzat maga is be fogja látni azt, hogy a közszolgálati alkalma­zottak illetményei nem olyanok, amelyek a köz­szolgálati alkalmazottakat kielégíthetnék, ille­tőleg a drágasághoz viszonyítva sokkal, de sok­kal kevesebb illetményt kapnak ma már a köz­szolgálati alkalmazottak, mint amennyit július hónapban kaptak. Szabó József : Nem tartottak lépést a drá­gaság emelkedésével ! Homonnay Tivadar : A közszolgálati alkal­mazottak személyi ügyeit intéző kiváló vezető­ségnek nem egy érdemes tagjától hallottam azt, hogy a közszolgálati alkalmazottak között ezeken a gyűléseken ma már bizony olyan han­gok hangzanak el, amelyek mindenre alkal­masak, csak arra nem, hogy a közszolgá­lati alkalmazottak kedélyét csillapítsák, a har­móniát helyreállítsák, a rendet, a fegyelmet szolgálják és a közszolgálati alkalmazottakban a munkakedvet növeljék. Kívánatosnak tar­tom, hogy ez a régi fegyelem, rend, megelége­dés és munkaszeretet a közszolgálati alkalma­zottaknál ismét helyreállíttassák legalább olyan mértékben, amint azt a kormány igen helyes intézkedése július hónapban elérte. A kormánynak elsőrendű kötelessége, hogy ezen a mostani áldatlan helyzeten javítson és és hiszem is azt, hogy a kormánynak igen nagyrabeesült s nagyon tisztelt közélelmezési minister urától, aki a pénzügyminister urat he­lyettesíti, olyan választ fogok kapni, amely nemcsak engem, — mert ebben a kérdésben legutolsó sorba helyezem magamat — hanem a közszolgálati alkalmazottakat is ki fogja elégí­teni, illetőleg meg fogja nyugtatni. Olvastam a lapokban, hogy a közszolgálati alkalmazottak higgadt, nyugodt vezetősége, melyről ez alkalommal is elismeréssel szólok, igyekezik a hangulatot csillapítani, igyekezik a fegyelmet, az állam tekintélyét emelni s minden erejével arra igyekszik, hogy türelemre intse őket és hogy a közszolgálati alkalmazottakban az a meggyőződés uralkodjék, hogy az állam mai nehéz pénzügyi helyzete mellett a kormány olyan illetményeket ad, amilyen illetményeket az államháztartás megenged. Viszont azonban a kormányzatnak be kell látnia azt, hogy ilyen nyugodt, higgadt vezetőség nem tarthatja a hátát, nem viselheti a felelősséget azért, ha esetleg a közalkalmazottak elkeseredése to­vábbra is magasabb fokot fog elérni. A ministerelnök 'ur fogadta a Kansz. veze­tőségét. A ministerelnök ur ajkáról elhangzott egy nyilatkozat, amely a közszolgálati alkalma­zottakat többé-kevésbé kielégítette. Ugyanis azt mondta, hogy a vezetőség most már érdemben lépjen összeköttetésbe a pánzügyministerium­mal, illetőleg a pénzügyministerium jelenlegi vezetőjével. Én úgy tudom, hogy a pénzügy­ministerium vezetője, a jelenlevő közélelmezési minister ur is nagy szimpátiával fogadta ezt a küldöttséget, magam is tanú vagyok rá, — mert alkalmam volt a közélelmezésügyi minister úrral erről a dologról tárgyalni és nagy öröm­mel állapítom meg — hogy a közélelmezésügyi minister urban is meg van a hajlandóság, hogy ezen a lehetetlen állapoton legalább annyira segtisen, amennyire az állam pénzügyi hely­zete azt megengedi. A minister ur ajkairól el­hangzott nyilatkozat ezidőszerint eredményre még nem vezetett. Nagy sajnálattal kell megállapítanom, hogy az az eltolódás, amely a júliusi drágaság •és a november, illetőleg december hónapban kiutalt fizetések között fennáll, összegszerüleg olyan súlyos és tekintélyes differencia, amelyet a közalkalmazottak egyáltalában nem tudnak nélkülözni. Nem kevesebb, mint a december havi illetmények háromnegyedrészéről van szó ; ennyivel kevesebb illetményt kapnak a közszolgálati alkalmazottak december hónap­bian, mint amennyi illetményt kellett volna kapniok akkor, ha a kormányzat a júliusi drá­gasághoz mérten állapította volna meg a köz­szolgálati alkalmazottak iegutóbbi illetményeit. Meskó Zoltán : Tisztessége® megélhetést kell nekik adni Î Homonnay Tivadar : Ugy hiszem, hogy ha a kormány a közszolgálati alkalmazottak me­morandumát figyelemmel f kisérte, — mint ahogy kisérte — be fogja látni azt, ha a hiva­talos adatokat bekéri, hogy a közszolgálati al­kalmazottak nem jogtalanul kegyeket kérnek, nem méltányosságot kérnek, hanem a kor­mánytól csak azt kérik, hogy a ministertanáesi

Next

/
Thumbnails
Contents