Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. 125 mindig ellenzője ezeknek a javaslatoknak s amikor baráti felhivást is intéz hozzám, én is figyelmébe ajánlom azt, hogy hiába akarunk mindent a legrosszabb színben beállítani, hiába félünk az élettől, nekünk élnünk kell, az élettel szembe kell mennünk és a szembenálló nehézségekkel, veszedelmekkel meg kell küzdenünk. (Ugy van! Élénk tans a .jobboldalon.) Rupert Rezső: Csak legalább ez a beszéd benne volna a novellában. (Derültség és zaj.) Györki Imre: Ha benne volna, akkor nem tapsolnának. így csak beszéd. (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Én nem vehetek tekintetbe minden kívánságot. Ezt a novellát a legnagyobb körültekintéssel alkottam meg, megkérdeztem az ellenzéki oldalon ülő képviselőket is, megküldöttem mindenkinek a tervezetet, hogy arról véleményt mondjon. A javaslatot hosszas tárgyalások előzték meg és azoknak, akik azt mondják, hogy az eredeti mivoltából ki lett forgatva, azt felelhetem, hogy azok az eszmék és gondolatok, amelyek az eredeti tervezetben benne voltak, benne vannak a mostani javaslatban is: de ha okos emberek ajánlanak módosítást és ujabb fogalmazást, az elől nekem sem szabad kitérnem és nem is térek ki előle. Nekem törvényt kellett alkotnom és én a való élet számára igyekeztem törvényt alkotni, nem pedig a képzelet számára. Nem mehetek el a végtelenségig a módosítások tengerében, mert akárhány tárgyaláson menne is keresztül, ha a nemzetgyűlésen kivül a főrendiház elé vagy más ülés elé kellene vinni, akármennyi ideig módositanánk a javaslaton itt a nemzetgyűlésen, a többi fórumok újból módosítani akarnának rajta és igy soha nem lenne vége. soha nem lenne törvény belőle. (Ugy van! jobb felől.) Én minden okos szót szívesen meghallgatok és bárki részéről jöjjön is, szívesen megfontolás tárgyává teszek, mégis az az álláspontom, hogy a törvényjavaslaton nagyon sok módosítást^ nem lehet eszközölni, mert akkor sohasem érünk a végére és sohasem lesz törvény belőle. Arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot elfogadni. Mi a célja ennek a törvényjavaslatnak s az eredeti törvényjavaslatnak is? Földhöz juttatni a nemzet családjának azokat a tagjait, akik a földre vannak utalva s akiknek más kereseti forrásuk nincs. Az ellenzéki képviselő urak közül is nagyon helyesen hivatkoztak néhányan r arra, hogy nem tudjuk még, milyen megpróbáltatások következnek ránk s minden magyar embernek arra kell törekednie, hogy a nemzet földjéből minél több ember mondhasson valamit magáénak. (Ugy van! a jobboldalon.) Ősidőktől kezdve a mai időkig minden háború a földért folyt minden háborúnak végcélja a másik nemzet földjének elfoglalása. A most lefolyt háború is azt eredményezte, hogy a a magyar földet vették el tőlünk, tehát a jövő háborúban is a magyar földet kell megvédelmeznie a magyar nemzetnek. Ha nedig azt akarjuk, hogy a mi földűnk minél erőteljesebben megvéídelmeztessék, azt kell elérnünk és azt kell megalkotnunk, hoffv minél több ember tudja a saját magáét védelmezni. A novella azt célozza, hogy pótolja annak az alaptörvénynek hézagait, amelyről nem ismerem el, hogy rossz volna, amelynek csak hézagai vannak, s amelyre vonatkozólag a végrehajtásnál különböző magyarázások történtek. Azt hiszem, hogy a novella meg is hozza azt az NAPLÓ XVIII. eredményt, amelyet tőle várunk, de természetesen kell hozzá megértés, . . . Meskő Zoltán: Jóakarat! Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: . . . érzék a végrehajtó közegek részéről; kell hozzá jóindulat és akarat, mert máskülönben minden törvény hiábavaló. Remélem azonban, hogy a multak tapasztalatain okulva a jövőben eltűnnek azok a viszásságok és azok az eljárások, amelyek elmérgesitették a helyzetet, amelyek megakadályozták a gyorsabb végrehajtást. Ha azt látia mindenki, hogy a kormány és a nemzetgyűlés komolyan keresztül akarja hajtani ezt a törvényt, úgyhogy itt senki se számthasson arra, hogy megbukik a kormány, vagy ez vagy amaz a minister, és talán vissza lehet csinálni a földreformot Magyarországon, ha ezt a hitet tudjuk beleültetni a nép tömegeibe s a társadalom minden osztályába, a végrehajtó közegekbe is, — azt hiszem, hogy az eredmény, amelyet el akarunk érni, a novellával is elérhető és elérendő is lesz. Kérem a t. Nemzetgyűlést a növeli aj avaslatnak elfogadására. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Az előadó ur nem kivan szólani, a házszabályok 213. §-a értelmében a zárszó jogán megillei a szó Baross János képviselő urat. (Niées itt!) A képviselő ur azonban nincs jelen. Meg kell említenem a t. Nemzetgyűlésnek, hogy Szakács Andor képviselő ur az általános vita során szintén beadott egy határozati javaslatot, melyet kivüle még 11 képviselő ur irt alá. Ez a határozati javaslat azonban nem az egész törvényjavaslatra, hanem csak a 18. §-ra vonatkozik, s igy a képviselő urat a zárszó joga nem most«, hanem a részletes tárgyalás során a 18. §-nál illeti meg. Szólásra joga többé senkinek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az általános vita során a törvényjavaslattal kapcsolatban négy képviselő ur részéről hat határozati javaslat adatott be, amelyek közül Szakács Andor képviselő ur határozati javaslata, minthogy nem az egész törvényjavaslatra, hanem csak annak 18. §-ára vonatkozik, a házszabályok 208. §-a értelmében most; szavazás alá nem bocsátható. A többi határozati javaslat magát a törvényjavaslatot közelebbről nem érinti, hanem csak azzal kapcsolatban adatott be. A kérdést tehát előbb magára a törvényjavaslatra fogom feltenni és ennek megtörténtével bocsátom szavazásra az egyes határozati javaslatokat a benyújtás sorrendjében. Méltóztatnak a kérdésnek ilymódon való feltevéséhez hozzájárulni! (Igen!) Ha igen, felteszem a kérdést : méltóztatik-e a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. te. kiesrészitésére vonatkozó törvényjavaslatot általánosságban a földművelésügyi, igazságüeryi, közigazgatási, pénzügyi és közgazdasági bizottságok szövegezésében a részletes tárgyalás alapjául elfogadni- igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadják a törvényjavaslatot, sziveskedienek fel állani. (Megtörténik.)^ Többség. A Ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgvalás alánjául elfogadja. Következik Cserti József képviselő ur határozati javaslata. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a javaslatot felolvasni. 18