Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.

Ülésnapok - 1922-209

108 A nemzetgyűlés 209. ülése 1923. évi december hó 15-én, szombaton. gresszus vett tárgyalás alá és tett magáévá. Ezen földmives-kongresszuson 600 kiküldött vett részt. A hatszáz kiküldött egytől-egyig valóságos kisgazda és valóságos földnélküli földmives volt. Ezek tárgyalták le ezt a javaslatot és tették magukévá és ennek alapián készült néptörvény, az 1919. évi XVIII. néptörvény, amely valamivel szűkebb terjedelmű, mint ez a javaslat, amint bölcsen méltóztatik tudni, — mert hiszen részt vett azon a tárgyaláson a minister ur is. így kezdődik a Programm : 1. pont (olvassa) : Minden ingatlan és ingó vagyonra progresszív kulcsú egyszeri vagyonadó vetendő ki, amely legmagasabb fokon a 100%-ot érié el. A vagyonadó becsületes keresztülvitele érdekében országos vagyonadó-kataszter állítandó föl. 2. Az állam a vagyonadót a földbirtokosoktól földben is behajthatja. 3. Minden hitbizománv eltöriendő. Kötött birtok intézménye semmilyen alakban sem létesítendő. 4. Magán személvek vagy olyan egyesülések, társulások, amelynek tagjai nem maguk művelik a földet, 500 hold szántónál nagyobb területet nem szerezhetnek, ennél nagyobb területű földbirtok tulajdonukban nem maradhat. Az állam minden nagybirtokot 200 holdig kisajátíthat. A kisajátított földbirtokért a föld megállapítandó értékének megfelelő árt fizet, névre szóló, el nem adható járadékkötvénvok alakjában. Az egyházi birtokok ugvanilyen elbánás alá esnek, azzal a különbséggel, hogy ezen birtokokból tulajdonban csak 200 hold maradhat. 5. Az állami, községi, közbirtokossági birtokok továbbra is köztulajdonban maradnak. A vagyonadó révén, valamint a kisajátítás utján á^ami tulajdonba kerülő, úgyszintén a már köztulajdonban lévő községi és közbirtokossági földeket, régi korona és királyi uradalmakat az állam vagy község általában örök bérlet alakjában adhatja ki művelésre. 6. A jogos igénylő a földet megfelelő alacsony bérleti összeg (árén

da) fejében kapja meg. Az Örökbérlők teljes joggal rendelkeznek földjük fölött: telekkönyvi leg nevükre íratják, gyermekeikre örökül hagyhatják. Azt a bérlőt, aki törvényes kötelezettségének eleget tesz, földjéről elűzni nem lehet, ő azonban az államnak vagy a községnek a bórletet szabályszerű időben felmondhatja. Az eltávozó bérlőtől befektetéseit és felszereléseit az állam átveheti. Az örökbérlet idegennek el nem adható: a gazdálkodás abbahagyása után az mindenkor visszaszál az államra vagy községre. 7. Közös községi legelőről és erdőkről ott, ahol erre szükség van, gondoskodni kell. 8. Földben részesitendők a felsorolt alapelvek mellett: a) Földmunkások termelő szövetkezetei, melyeknek szervezésére és gazdálkodásuk irányitáSclXcl CS támogatására a földmivelési ministeriumban külön szervezet létesítendő. b) Fogyasztási szövetkezetek. c) Teljesen földnélküli vagy a megélhetéshez szükséges elég földdel nem bíró földmivesek. Előnyben részesitendők a rokkantak, felnőtt fiúval biró hadiözvegyek, hadifogságot szenvedők, Stb. d) Városi munkások és tisztviselők, a városok szomszédságában elterülő földekből. A szövetkezeti gazdálkodás céljaira bármily nagyságú birtok igénybe vehető, az egyes mi velők azonban csak a család megélhetésére elegendő (10—12 hold) földet, a városi munkások és tisztviselők pedig Va—10 holdig terjedő földbirtokot kaphatnak. A magángazdálkodások állami vagy községi felügyelet és ellenőrzés alá helyezendők. hogy ily módon azokon a jó és célszerű gazdálkodás előmozdittassék. 9. A kellő készpénzzel rendelkező kisbirtokosoknak állampénzügyi szempontból megengedhető, hogy a vételár lefizetésével az örökbérletet megválthassák. 10. A szükséges felszerelésekre, házépítésre, állatállomány beszerzésére, az állam erre a célra felállítandó pénzintézet utján nyújtson segítséget vagy pedig maga gondoskodjék arról, hogy a szükséges támogatást az erre rászorulók természetben megkapják. 11. A mai kataszteri földadó, amely a nagybirtok érdekeit szolgálta, mig a kis- és törpebirtokra súlyos terhet rótt, eltörlendő. E helyett három évenként az érdekeltek bevonásával megállapítandó föld, illetve telekértékadó vetendő ki. Az állam az összes birtoknemeket, ugy a magántulajdonban, mint örökbérletben lévő földbirtokot egy százalékos földértékadóval terheli meg. 12. A mezőgazdasági cselédek és munkások munkaviszonya intézményesen rendezendő ; megállapítandó létminimum ; a munkaidő és a vasárnapi munkaszünet szabályozandó. Az 1907:11. és 1908 : XLV. a gazdasági cselédekre és mezőgazdasági munkásokra vonatkozó kivételes törvények eltörlendők. Megvalósítandó a kötelező betegség- és baleset elleni biztosítás. A cselédlakások hatósági ellenőrzés alá helyezendők. 13. A mezőgazdasági szakoktatás sürgősen kiépítendő ; ugy a gyermekek, mint az ifjúmunkások és felnőttek rendszeres oktatásban részesitendők s e célból mintagazgaságok létesítendők.« Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy csak annyit méltóztassék felolvasni, amennyi a bizonyitásra szükséges, mert a hosszú felolvasás túlságosan elnyujt'a a vitát. Propper Sándor : Már befejezem. (Olvassa) ; 14. »Járásonként és községenként gazdasági felügyelet szerveztessék. 15. — egyszersmind utolsó pont: — Az egész földreform, a földkataszter elkészitése, a kisajátítás és földkiosztás, a földmunkások és kisbirtokosok helyi bizalmi embereinek bevonásával teljesen demokratikus alapon történjék.« T. Nemzetgyűlés! Ezt csak azért olvastam fel, mert igen sürü volt a szemrehányás, amely felénk elhangzott, hogy ebben a. kérdésben a helyzet velünk kapcsolatban tisztázatlan. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Ez a Csizmadia-féle programm! Propper Sándor: Azt kérdezték, hogy tulajdonképen mit akartunk mi 1918-ban. Tessék, 'ez hiteles. Erről önnek valószínűleg tudomása van ... Szabó István (nagyatádi) földművelésügyi minister: Nem voltam ott azon a gyűlésen. Propper Sándor : .. . mert ez képezte alapját az 1919 : XVIII, néptörvénynek. Az a kérdés, vájjon ki az oka annak, hogy ez a néptörvény nem hajtatott végre. Méltóztatnak talán azt hinni, hogy mi, a szocialisták ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Igen ! Propper Sándor: Mi mint párt, vagy mint emberek ? Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : Mint párt ! Propper Sándor : Akkor ön, minister ur, igazságtalan, mert figyelmen kivül hagyja az eseményeket, a társadalmi energiákat, figyelmen kivül hagyja azt a helyzetet, amely akkor előállott, és a végrehajtást lehetetlenné tette. Ön az apró ré-