Nemzetgyűlési napló, 1922. XVIII. kötet • 1923. december 18. - 1924. január 05.
Ülésnapok - 1922-209
A nemzetgyűlés 209. ülése 1928. évi december hó 15-én, szombaton. 97 ezeket a közalapítványi birtokokat terheli. Szomorúan láttam és tapasztaltam, hogy a közalapitványi birtokoknak egyik igen jó és jövedelmező birtokát, a turkevei 4000 holdas birtokot egészben lefoglalták, annak dacára, hogy a környékén lett volna háborús vagyon, amelyet le lehetett volna foglalni. Épen az én volt ébredő képviselőtársam, Rácz János (Zaj a szélsőbaloldalon.) aki tegnap a nagybirtok védelmére kelt, volt a szorgalmazója annak, hogy a 4000 hold az utolsó barázdáig lefoglaltassék és kiosztassék. A bizottság javaslata az volt, hogy a közalapitványi birtokoknak egy része megmaradjon a maga nemes rendeltetésében, ez azonban nem történt meg, tekintettel arra, hogy azok a közvetlen szálak, amelyek Rácz képviselő urnák egyéniségét hozzáfűzik az OFB. elnökének tiszteletreméltó személyéhez, olyan erősek voltak, hogy a képviselő ur felfogása győzött. (Zaj jobbfelol.) Szomjas Gusztáv : A bíróságot is meggyanúsítja! Meggyanúsít mindenkit, az OFB-tőT kezdve végig! Csupa gyanúsítás! (Zaj.) Kiss Menyhért : Ismételten fentartom azt, amit mondottam, minden szónak télies igazában. Azt a 4000 hold közalapítványi birtokot lefoglalták, dacára annak, hogy a környéken lett volna háborús l irtok is és fentartom, hogy ebben a kérdésben a képviselő ur a bíróságnál azon az állásponton A 7 olt, hogy a birtok lefoglalandó. A képviselő urnák különben módjában lesz megcáfolni a szavaimat, ha hazugságot mondtam. (Zaj.) Ami pedig a törvény végrehajtását illeti, a magam személyes tapasztalataimból azt látom, hogy a biroságok nincsenek teljes egészükben át- ' hat ttól a szociális szemponttól, amely ezt a törvényt létrehozta. Az én választókerületemben pl., amikor már meghozatott és kihirdettetett a földreform-ítélet, s az eljáró szegedi bíró, Szőllősy Ernő felülbírálta és 25 holdnak a kisgazdák között, illetőleg a nincstelenek között való szétosztását nem hajtotta végre azért, mert azon a véleményen volt, hogy az OFB. majd újból visszaadja ezt a 25 holdat az előbbi tulajdonosnak, özv. Rónai Aladárnénak. Végtelenül csodálkozom azon, hogy akkor, amikor az OFB Ítélkezik, íteletet hoz és az ítéletet alaposan meghányja-veti, s amikor az az Ítélet egy kompromisszumnak volt az eredménye, egy eljáró bíró mégis arra az álláspontra helyezkedik, hogy magánúton vett értesülése alapián nem hajtja végre az ítéletet, nem osztja ki azt a 25 holdat azért, mert az ő véleménye szerint az OFB. majd olyan póthatározatot fog hozni, melynek értelmében a 25 hold föld az előbbi tulajdonosnak, özv. Rónai Aladárnénak yisszaadatik. Ha ilyen esetek fordulnak elő az országban, akkor a nép bizalma megrendül és meginog a bíróságban és a földbirtoktörvényben, mert azt fogja látni, hogy azok, akiknek összeköttetéseik vannak, ki tudják járni azt, hogy még a meghozott Ítéleteket is felfüggesztik. De itt van egy másik eset is, egy makói kisgazdának esete. 33 hold háborús szerzeményt vettek el tőle, a háború szerzeményének egyharmadát. Ö is feljött ide és valahogyan Ígéreteket kapott arra vonatkozólag, hogy az ő 33 hold földje meg fog maradni. Dacára annak, hogy a bíróság nem tárgyalta le az ügyet és pótitéletet nem hoztak, és egyenesen kimondták az ítéletben, hogy az ő 33 holdja is szétosztatik a nincstelenek közt, de az eljáró bíró túltette magát az OFB. ítéletén, és a 33 hold földet nem adta ki. Ha az ilyen esetek az egyik községben s a másikban is halmozva előfordulnak, akkor igazán azt látjuk, hogy a törvény végrehajtása nem komoly, s így a népnek a törvénybe vetett tisztelete meg fog inogni. Az igen t. földmivelésügyi minister ur figyelmét felhívom arra, hogy Torontál vármegyében 20J0 hold föld szabadult fel román megszállás alól. A 2000 hold földből 1800 hold az aradi kenderfonó gyár tulajdona, 1914-ben vásárolták, tipikus háborús szerzemény, amely semmiféle földbirtokpolitikai célt nem szolgál* Minthogy nálunk igazán kerettörvényt alkalmaztak, mert a nincste.enek egy holdat és másfél holdat kaptak, a rokkantak 2 és 27a holdat, a törpebirtokosok pedig 6—7 holdat, tehát a törvény által megadott kereteknek a végéig nem, hanem csak a közepéig ment el a bíróság, még pedig azzal az indokolással, hogy föld nem áll elég rendelkezésre. Most azonban bekövetkezett az az állapot, hogy áll elég hold föld rendelkezésre, mert az aradi kenderfonó gyár területén felszabadult 1800 hold föld, San Marco hercegnő földjén pedig 160 hold, az utóbbi pedig idegen állampolgár, külföldön tartózkodik, nem Magyarország területén, nem optáitatta magát, mind a kettőnek föidje olyan, amelyet a magyar nincstelenek és törpebirtokosok vindikálhatnak maguk részére. Én tehát megkérem a földmivelésügyi minister urat, hogy a novella erejénél és törvényadta jogánál fogva ebben a tekintetben lépjen közbe és a mi memorandumunkat, amit benyújtottam az Országos Földbirtokrendező Bíróság elnökéhez, a maga részéről támogassa, mert több ezerre megy az olyan nincstelenek száma, akik vagy nem kaptak földet, vagy sokkal kevesebbet kaplak a földből, mint amennyit meg tudnak dolgozni. Ugyancsak bátor vagyok felhívni az igen t. minister ur figyelmét arra, hogy t. i. annak ellenére, hogy a törvényben benne foglaltatik, hogy az iparosok részére is megállapítható 1 hóid föld, azzal az indokolással, hogy azokban a községekben nem áll elég föld rendelkezésükre, az iparosokat és köztisztviselőket teljesen elütötték ettől az 1 hold földtől. Tudni kell azt, hogy a Délvidéken, de azt hiszem, az Alföld legtöbb községében is az iparosok igen kevés kivétellel nem tudnak megélni iparágukból. Iparáguk mellett, akár bognár, akár kovács, vagy borbély legyen az, foglalkoznak még földmiveléssei is, sőt megállapítom az én kerületemből, hogy 2-3 iparos kivételével mindenik 70- 80%-ig íöldmives, ebből tartja el magát s csak a téli hónapokban foglalkozik az iparágával. Jónak, helyesnek és célszerűnek tartanám, ha a novellában felvétetnék egy mondat, hogy az olyan iparosok, akiknek foglalkozása csak a téli hónapokban iparos-foglalkozás, ellenben az esztendő iegnagyobb részében földmiveléssei foglalkoznak, ezek vétessenek ki a törvény intézkedései alól, máskülönben ezek tekintessenek földmives munkásoknak. T. Nemzetgyűlés! Nem kívánom a vitát sokáig nyújtani. Ezek voltak azok a szempontok, amelyeket el kívántam mondani, Kerületemben, igaz, hogy nem sok községből áll, de mindenütt végrehajtattam a reformot, és most abban a sajnos, nehéz helyzetben vagyok, hogy a körülöttem lévő összes községekből özönével és ezrével küldik hozzám a leveleket, amelyekben arra szólítanak fel az emberek, hogy nekik is álljak rendelkezésükre, (Egy hang jobbfelől: Például milyen községekből ? hálod, milyen jó Hu vagy te!) Például Makó város részéről is. épen a jelenlévő képviselőtársam kerületéből is, és Bodó János képviselőtársam kerületéből is hiszen a minister ur és államtitkár ur is tud róla, hogy küldöttségeket vittem oda, amikor az államtitkár ur még figyelmeztetett is, hogy miért nem a képviselőjükkel mennek. Senkinek a világon nem mondottam is senkit sem szólítottam fel arra, hogy
