Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-192

92 A nemzetgyűlés 192. ülése 1923. donosai, 'amely területek állandóan vagy időszakonként belvízzel vannak borítva, szóval amelyek kártékony vizeket tartalmaznak, kötelezve legyenek a lecsapolásra, a belvíz levezetésére. A törvényjavaslat gondoskodni kivan arról is, hogy a köziégek területén fekvő és egészségtelen, ártalmas belvizek, amennyiben azok a szabályozási tervbe beilleszthetők, szintén lecsapolhatok legyenek. A lecsapolásnak előmozdítására a földművelésügyi ministeiiumnak erre a költségvetési évre 200 millió korona állana rendelkezésére, amely pénzből a földmivelésügyi minister jogosítva lesz állami előleg-eket nyújtani; ott azonban, ahol a drága építkezés a terület lecsapolásának gazdaságosságát kétségessé tenné, a földművelésügyi minister riumnak joga volna megfelelő összeget egyszeri segélyként kiutalni. Tisztelt Nemzetgyűlés! Tekintettel azokra a nagy gazdasági érdekekre, amelyek ehhez a törvényjavaslathoz fűződnek, mély tisztelettel kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy a törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? (Senki.) Senki sincs feljegyezve ; kérdem a t. Nemzetgyűlést : kiván-e valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. A földmivel és ügyi minister ur sem kívánván szólani, tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést: méltóztatnak-e a mezőgazdasági művelésre alkalmas területek lecsapolásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem! (Igen!) Ha igen, ezt határozatkép mondom ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem a jegyző urat, hogy a törvényjavaslat címét felolvasni szíveskedjék. Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—10. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfő a adtatnak. Olvassa a 11. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólani. Szabóky Jenő előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! A 11. §-hoz van szerencsém a következő két módosítást benyújtani. A 11. § első és második sorában az »1922/23. költségvetési évre 40 millió korona« kifejezés helyett tétessenek a következő szavak: »az 1923/24. költségvetési évre 200 millió korona«. Ez a módosítás egészen világos s azt nem is szükséges bővebben indokolnom, mert hiszen az 1922/23. költségvetési év már elmúlott, tehát kell, hogy gondoskodás történjék arról, hogy egy bizonyos összesa földmivelésügvi minister urnák rendelkezésére álljon az idei költségvetési évben is. A 40 millió korona, pénzünk romlása folytán — sajnos — már olyan kis összeg, hogy ezt megfelelően fel kellett emelni, miért is a módosítás 200 millió koronának beállítását teszi szükségessé. (Helyeslés.) Hasonlóképen van szerencsém indítványozni, hogy a 11. § után harmadik bekezdésként a következő bekezdés tétessék (olvassa): •»Az állami hitel igénybevételével végrehajtandó belvizszabályozási munkálatok elvégzésére az Országos Központi Hitelszövetkezet utján a földmunkások vállalkozó szövetkezeteinek állami támogatásáról szóló 1923. évi XI. tc.-ben felsorolt kedvezmények biztosítása mellett elsősorban a földmunkások vállalkozó szövetkezetei hivandók fel«. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Az együttes bizottévi november 22-én, csütörtökön. ságok ezt a szövegezést elfogadták és szociális érzésünk azt diktálja, hogy e módosításnak vita nélküli elfogadására kérjük a nemzetgyűlést is. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem.) Ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom s a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a határozathozatal. Az előadó ur két módosítást adott be. Az egyik ellentétben áll a 11. § első bekezdésével, a másik pedig kiegészítést javasol. Az első indítványt tehát, amely módosítást tartalmaz, szembe fogom állítani az eredeti szöveggel. Ha az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, akkor az előadó ur módosító indítványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Azután fel fogom tenni a kérdést a javasolt uj, harmadik bekezdésre. Kérdem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltóztatnak-e a 11. §-t eredeti szöveg-ezésében elfogadni, szemben az előadó ur módosításával, igén vagy nem. (Nem.) Amennyiben nem méltóztattak elfogadni, az előadó ur módosítását jelentem ki elfogadottnak. Kérdem most : méltóztatnak-e az előadó ur által javasolt uj harmadik bekezdést elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Elfogadottnak jelentem ki. Következik a 12. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni. Forgács Miklós jegyző (olvassa a 12—15. 8-okat, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, annak harmadszori olvasása iránt legközelebbi napirendi javaslatom során fogok a t. Nemzetgyűlésnek javaslatot tenni. Következik a búza értékre szóló záloglevelekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Felkiáltások balfelöl : Hol az előadói Nincs előadó!) Az ülést 10 percre felfüggesztem. (Zaj.) (Szünet után.) (Az elnöki széket Pestit y Pál foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Napirend szerint következik a buzaértékre szóló záloglevelekről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Neubauer Ferenc előadó; Tisztelt Nemzetgyűlés! A világháború és az azután bekövetkezett események a mezőgazdasági hitel terén is megváltoztatták azt a kialakult helyzetet, amely a régi viszonyok között fennállott. A világháború alatt tulajdonképen teljesen megszűnt a mezőgazdasági hitel és egyik, talán egyetlen jó oldala ezeknek a súlyos eseményeknek az volt, hogy a mezőgazdák nagy részét képessé tették arra, hogy — niig a háború előtt súlyos adósságokkal küzdöttek — tartozásaikat nagyiészt ki tudták fizetni. Propper Sándor: Mégis sírnak! Neubauer Ferenc előadó: Ennek következtében a hosszú lejáratú mezőgazdasági hitelnek az a formája, amely a gyakorlatban a háború előtt érvényesült, tulaj donképen teljesen megszűnt és különösen a mai valutáris viszonyok mellett, szó sem lehet a jelenlegi valutában zálogleveles kölcsönről és ennek megfelelőiem olyanformáju mezőgazdasági hitelről, amely a mezőgazdasági beruházások, mezőgazdasági befektetések természetének megfelel és módot ad nagyobb értékű és költségesebb befektetések eszközlésére és annak a befekte-