Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-192

A nemzetgyűlés 192. ülése 1923. tett tőkének lassú törlesztéséire, amely a mezőgazdaság fejlesztéséhez, a többtermelés emeléséhez feltétlenül szükséges volna. Ennek következtében a változott viszonyok között igen sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, miképen lehetne bizonyos formában a mezőgazdaság szükségleteinek céljaira nélkülözhetetlen hosszú lejáratú hitelt ismét életre hozni. Többféle tervvel állottak elő. Az egyik terv az volt, amelyet a Földhitelintézet vezetősége propagált, hogy t. i. búza valutára szóló jelzálogkötvények kibocsátása engedtessék meg és igy bizonyos stabilértékü papiros teremtessék, aminek következtében kalkulálhasson az a mezőgazda, hölgy célszerű-e neki azt a kölcsönt felvenni, viszont az, aki a pénzét a mai viszonyok között stabil értékben akarja elhelyezni, ezáltal erre alkalmat találjon és miután ezzel alkalmat talál, az alkalom után nyúljon is és ilyen módon aztán bizonyos hosszú lejáratú hitel a mai nehéz viszonyok között is lehetővé tétessék. Ez az eszme mindenesetre csak kisérlet és a gyakorlati élet fogja majd megmutatni, hogyan válik be. A magyar királyi kormány azonban nem akart ez elől az eszme elől elzárkózni és ennek a következménye ez a törvényjavaslat, amely lehetővé teszi buzaértékre szóló záloglevelek kibocsátását, biztosítja az ilyen záloglevelek kibocsátásával foglalkozó intézetek, úgyszintén a zálogleveles kölcsönök részére is mindazokat a kedvezményeket, amelyeket az 1876 : XXXVI. tcikk az ilyen jelzálogkölcsönök és záloglevelek kibocsátásával foglalkozó intézetek részére és a záloglevelek részére biztosit és csupán annyiban intézkedik attól a törvénytől eltérőleg és módosítja azt a törvényt, amennyiben a terményértékre vonatkozó értékelés ennek megfelelő bizonyos eltérő intézkedéseket kivan. A mai nehéz viszonyok mellett, amikor a spekuláció bizonyos mértékben kap minden tekintetben olyan értékek után, amelyek a valuta változásának és az értékek általános hullámzásának alávetve nincsenek, számitani lehet arra, hogy ez a javaslat bizonyos gyakorlati eredményt is el fog érni. Ebben az értelemben kérem tehát, méltóztassék ezt a törvényjavaslatot általánosságban ós részleteiben is elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Csik József jegyző: Senki sincs feliratkozva! Elnök: Szólásra senki feliratkozva nem lévén, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a buzaértékre szóló záloglevelekről a magyar királyi pénzügyminister urnák törvényjavaslatát általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A törvényjavaslatot általánosságban elfogadottnak jelentem ki. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, méltóztassék a címet olvasní.(Felkiáliások half elől: Hol a minister ? Propper Sándor: Kérünk egy minister urat! Meskó Zoltán: Majd egy szép napon mások ülnek be a ministeri székekbe. (Derültség balfelöl.) Forgács Miklós jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—9. §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a törvényjavaslat részleteiben is letárgyaltatván, annak harmadik olvaNAPLÓ XVII. évi november 22-én, csütörtökön. 93 sása iránt napirendi javaslatom során fogok indítványt tenni. Következik az igazságügyi bizottság jelentése, Povázsony József bagi lakos által a nemzetgyűlés sérelmére elkövetett bűncselekmény megtorlása céljából, a bűnvádi eljárás megindítására adandó felhatalmazás tárgyában. Az előadó urat illeti a szó! Láng János előadó: Tisztelt Nemzetgyűlés! Ennek az évnek januárjában, illetőleg január végén Bag községben a főjegyző előtt megjelent egy Turcsányi Károly nevezetű lakos, aki előadta, hogy az egyik lakója, id. Povázsony József azt követelte tőle, hogy a lakbért emelje föl. Erre azt felelte neki Turcsányi, hogy a lakbért nem emelheti föl, mert ezt a törvény tiltja; mire Povázsony azt kérdezte, hogy a törvényt tulajdonképen ki csinálja. Turcsányi azt válaszolta neki, hogy a törvényt a nemzetgyűlés csinálja. Povázsony erre a nemzetgyűlést » csirkefogók«-nak nevezte. A budapesti kir. ügyészség ezen az alapon bűnvádi eljárást kívánt megindítani Povázsony ellen; minthogy azonban a nemzetgyűlés sérelmére történt ez a kijelentés, az igazságügyminister a nemzetgyűlés felhatalmazását kérte a nemzetgyűléstől, illetőleg a nemzetgyűlés igazságügyi bizottságától. Az igazságügyi bizottság tárgyalás alá vette az ügyet és megállapította, hogy Povázsonynak e kijelentései az 1914. évi XLI. tcikk 2. §-ában foglalt becsületsértés vétségének tényálladékát terjesen kimerítik. Ennélfogva az igazságügyi bizottság indítványozza a tisztelt Nemzetgyűlésnek, méltóztassék a bűnvádi eljárás foganatosítására az igazságügyministernek a felhatalmazást megadni. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni í (Senki sem.) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik r a határozathozatal. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e az igazságügyi bizottság jelentését elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Az igazságügyi bizottság jelentését elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság jelentése Huszár Elemér nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogának a képviselő ur által bejelentett megsértése tárgyában. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyí Jenő előadó : T. Nemzetgyűlés ! Huszár Elemér nemzetgyűlési képviselő a f. évi január hó 8-án megtartott ülésen bejelentette mentelmi jogának megsértését az által, hogy mikor két nappal előbb kerülete egyik községében megjelent, ott a kivezényelt csendőrség megakadályozta abban, hogy választóival érintkezzék és hogy velük beszéljen. Esztergályos János : Mindenütt csak a csendőrök csinálnak bajt, meg a szolgabirák ! Propper Sándor : A többséget is a csendőrök csinálták ! (Mozgás a jobboldalon. Halljuk ! Halljuk !) Elnök : Csendet kérek ! Mikovínyí Jenő előadó : A mentelmi bizottság ebben az ügyben elrendelte a bizonyítási eljárást, amelynek kapcsán több, ez alkalommal ott jelen volt egyént tanuként kihallgatott, nevezetesen a községi főjegyzőt s azokat az egyéneket, akikkel Huszár Elemér képviselő akkor a gazdakörben, az iparoskörben és az utcán körül volt véve. Ezeknek a kihallgatásoknak eredményeképen a ^bizottság megállapította, hogy amikor a képviselő ur^ a gazdakörben számos választójától körülvéve ott mindenféle kérdéseket tárgyalt velük, a ki14