Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

84 'A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. Rakovszky Iván belügyminister: ... és ha a képviselő urak ezt nem értik meg, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igenis, minden körülmények között és minden esetben — a képviselő urak bármilyen izgatottsággal is akarjanak terrorizálni — ragaszkodni fogok hozzá, hogy jóváhagyott alapszabályu egyesületek csakis az alapszabályoknak megfelelő gyűlést tarthassanak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hát a Szemere-körnek, a bombavetőknek, ekrazito soknak van alapszabályuk 1 Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János: Mondja meg nyíltan, hogy el akarja tiporni a magyar munkásmozgalmat. Ezt igy csinálta Trepov is! Pikler Emil: Somogyi gyilkosainak van alapszabályuk? (Nagy zaj az egész Házban.) Saly Endre: A Szemere-körnek szabad fegyvert tartani? Annak van alapszabálya? (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Iván belügyminister: Interpelláló képviselőtársam azt kérdezi, hogy milyen jogon avatkozik a rendőrség ... Esztergályos János: Az erőszak jogán! Rakovszky Iván belügyminister: . . . olyan kérdésekbe, amelyek reá nem tartoznak, Igenis a .jóváhagyott alapszabályu egyesületek alapszabályainak betartása kérdése a rendőri hatóságok ellenőrzése alá tartozik (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) és a rendőri hatóságok mindenkor meg is fogják tenni kötelességüket. Saly Endre: Ki mondta ezt ? Az elöljáróság és nem a rendőrség hatáskörébe tartozik. Rakovszky Iván belügyminister: Ha a magántisztviselői különböző egyesületek nagygyűlést, népgyűlést vagy bármilyen más értekezletet akarnak tartani, a megfelelő kérdések figyelembevételével, ha akadály nincs, engedélyeztetni fog. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Akkor azonban, ha az egyesületek az alapszabályok rendelkezéseinek meg nem felelő szervekkel akarnak működést kifejteni, ezt eltiltani a rendőrhatóságok kötelessége. Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Pikler Emil : Nem bajorokat hivtak meg oda ! (Zaj.) Elnök (csenget) ; Csendet kérek ! Felteszem a kérdést : méltóztatik-e a belügyminister urnák Kéthly Anna képviselő interpellációjára adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem 1 (Igen ! Nem !) Kérem azokat a képviselő urakat, akik tudomásul veszik, sziveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség ! A Ház a választ tudomásul veszi. Ki a következő interpelláló képviselő ur ? Forgács Miklós jegyző : Kálmán István ! Saly Endre : A Szemere-kör fegyvereit szedje össze ! Esztergályos János ; Szépen szedte össze ! Kálmán István : T. Nemzetgyűlés ! Az utolsó években, különösen amióta közgazdasági életünk folyton és folyton mindinkább legyengült, nagyon sok szó elhangzott már ebben a nemzetgyűlésben a drágaság problémájáról. Én a magam részéről nem is indokolom hosszasan interpellációmat, tisztán csak a tudomásomra jutott esetet óhajtom felhozni, annál is inkább, mert a drágaság kérdésével foglalkoznunk kell minden esetben. Hiszen mit jelent a drágaság, illetőleg az árdrágítás ? Jelenti azt, hogy mig egy irányban egyes emberek, egyes hatalmak, vagy egyes szervezetek erőeen és gyorsan akarnak meggazdagodni indokolatlanul, addig más irányban bizonyos osztályok elszegényednek ; vagyis az árdrágítás olyan indokolatlan haszonszerzést jelent, amelyet lehetőség szerint minden körülmények között meg kell gátolni. évi november hó 21-én, szerdán. Épen azért, mondom, nem óhajtok bővebben kitérni a kérdésre, de méltóztassanak megengedni, hogy ismertessek itt egy adott esetet, amely tipikus iskolapéldája az árdrágításnak és amely nem közönséges dolog azért, mert ezt nem kisember csinálja, nem olyan ember, akit azonnal meg lehet fogni az árdrágításon. Hiszen azt tudjuk, hogy épen az egyes hatalmasságokat nagyon nehéz megfogni az árdrágításon és ha a hatóságok keze el is nyúlik oda, ezek sokkal könnyebben védekeznek és a legtöbb esetben kibújnak a következmények alól. Az eset a következő : Egy vevő a GanzDanubius és Társa gyárnál, hazánk egyik legnagyobb iparvállalatánál folyó évi július hó 24-én rendelt három gépet 15,594.215 korona értékben. A Ganz-Danubius július 24 én nyugtatta ezt a rendelést azzal a kijelentéssel, hogy ezek irányárak lévén, a szállitáskor érvényben levő árakat fogják felszámítani, A rendelőnek azonban megírta a gyár, hogy az egész összegnek, a 15 millió néhány százezer koronának felét, mint a nyersanyag árát azonnal fizesse be, hogy a megrendelés érvényes legyen. Ezt az illető rendelő azonnal be is fizette. A gyár szállítási határidőnek három-négy hetet tűzött akkor ki. Először körülbelül augusztus végén értesítette a rendelőt a Ganz-gyár, hogy elkészült az a gépezet, amelyet ő árajánlatában 4,386.500 koronával jelölt meg ; ennek értéke 19,685.000 korona, ezt fizesse be az illető, hogy a gépet elvihesse. Utána két hétre megint értesiti a megrendelőt a gyár, hogy az a gépezet, amelynek ára 4,100.000 korona volt készen van és azt el is viheti : ára 11,420.000 korona. Ugyancsak két hét múlva a rendelőt értesiti a gyár, hogy elkészült a harmadik gép is, amelynek ára az ajánlatban 5,660.000 koronára volt taksálva, ennek az ára azonban most 25,400,000 korona. (Zaj jobbfelől.) Halász Móric : Csinos ! Kálmán István : Mondom, a rendelés július 24-én történt, a három gép rendelésének összege 15,594.000 korona volt, most azonban, mikor ezek a gépek készen voltak, az illetőnek 58,208.822 koronát kellett fizetnie, vagyis itt a különbség 41,000.000 korona. Meg akarván tudni, mi az indoka annak, hogy egy 15 millió koronás rendelést a GanzDanubius 58 millió koronára, vagyis 400%-kal emelt fel, utána jártam a dolognak, mert a mai viszonyok között nem lehet az embernek nagyon könnyen előre Ítéletet mondania. Amikor magam is érdeklődtem a Ganz-Danubiusnál, azt láttam, hogy itt nagyon könnyen beszélnek az emberekkel. Mindjárt észre lehetett venni, hogy azt a monopolisztikus jogot, amely ezen a téren részükre fennáll, nagyon kihasználják, és készek sok száz kisebb exisztenciát is tönkretenni, és ezzel az árdrágítással az árdrágítás folytonosságát megteremteni, mert amikor egy megrendelőnek a Ganz-Danubiusnál a megrendelt gépeket 400°/o-kal túl kell fizetnie; valószínű, hogy a legközelebbi körforgással ez lejut az utolsó kis fogyasztóhoz is. Mivel indokolják ezt a cirka 400%-os áremelkedést ? Azt mondották : a munkabérek emelkedtek. A munkabéremelkedésekről hiteles kimutatásom van, amely szerint július 24. óta, amikor a gépeket rendelték, a következő munkabéremelkedések voltak : július 26-án 40Vos emelés, augusztus 8-án 25%-os, augusztus 15-én 25%, szeptember 5-én 15% és szeptember 20-án 30%, összesen tehát 135%-os munkabéremelés. A Ganz-gyár szorzószámmal dolgozik, mint mindenki. Amikor ezt a megrendelést kapta, szorzószáma 2120 volt. A szorzószámot augusztus 1-én 3080-ra emelte, augusztus 23-án 4620-ra,