Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-191

A nemzetgyűlés 191. ülése 1923. évi november hó 21-én, szerdán. 83 előkészítettük a kongresszust, meghívtuk külföldi testvérszervezeteink kiküldötteit és a vidékieket is. Ezután az történt, hogy a kongresszus meg­tartása előtt egy nappal, november 2-ikán kaptunk egy végzést, hogy a kongresszust betiltják azzal az indokolással . . . Rupert Rezső: Mi lesz már egyszer ezzel a zsarnokbandával! Ezek egy modern államot akarnak? Pikler Emil : Majd a bajor horogkeresztesek csinálnak itt modern államot ! A Ludendorffok és Hittlerek fognak itt rendet csinálni ... (Egy hang a szélsőbaloldalon : Csocsó bácsi !) Kéthly Anna : ... minthogy a bejelentett együttes küídöttkongresszus a három egyesület alapszabályszerü működését túllépné, a bejelentést tudomásul nem veszem.« Erre vonatkozólag csak azt akarom meg­jegyezni, hogy mind a három egyesület alap­szabályaiban igenis benne van, bogy ilyen együt­tes nagygyűléseket rendezhet. Az egyik alap­szabályban következő szöveggel : »basonló vagy rokoncélokat szolgáló hazai egyesületekkel kölcsö­nös összeköttetés létesítése . .. Szeder Ferenc : Hazai, tehát nem bajor ! Kéthly Anna : ... az ezen alapszabályokban körülirt célok elérésére.« (Egy hang a középen : Jó vicc !) A másik egyesület alapszabálya pedig kimondja: »az egyesület kezdeményez és előmoz­dít minden olyan törekvést, amely a pénzintézeti tisztviselők munkafeltételeinek szabályozására és könnyitésére irányul, taggyűléseket és általános tisztviselői nagygyűléseket rendez.« A harmadik egyesület alapszabályaiban pedig kimondottan benne van : »az egyesület célja többek között meg­indítani és támogatni minden olyan mozgalmat, amely a biztosítási tisztviselők gazdasági és tár­sadalmi helyzetének javítására szolgál.« Noha ez a három alapszabályrészlet bár ki­mondottan ezt a szót, hogy kongresszus, nem foglalja magában, mégis minden különösebb jó­akarat nélkül is megállapítható, hogy egy együttes nagygyűlés tartása ezen alapszabályok keretét túl nem lépi, azonban, még ha ezen túlmegyünk is, ha ezt már megállapítottuk : precedensekre hivat­kozhatunk, nem is egyre, amikor nemcsak ez a három alkalmazotti szervezet, hanem több alkal­mazotti magántisztviselői szakszervezet együttes kongresszusokat tartott, amelyek ellen soha, sem­miféle hatóságnak kifogása nem volt. ügy a háború előtt, mint a háború alatt is, midőn az egyesülési- és gyülekezési jog oly nagyfokú kor" látozásokat szenvedett, azt láttuk, hogy semmiféle hatóságnak, rendőrségnek, vagy belügyminister­nek ilyen együttes nagygyűlés ellen kifogása nem volt. De már ez alatt a kurzus alatt is tartottunk ilyen együttes gyűléseket. Igaz, hogy elsőizben akkor is betiltották és a betiltás megfelebbezését jóváhagyták ugyan, hogy tekintély rombolást ne végezzenek, azonban az újonnan bejelentett nagy­gyűlést engedélyezték. Ilyen körülmények között nem tudom, miért kell újból és újból megismé­telni ezt a játékot. De ezen hamis indokoláson túl is megnézhetjük azt, hogy volt-e egyáltalában ok arra, hogy ezt a nagygyűlést betiltsák. A bemutatott tárgysorozat szerint ez a nagy­gyűlés foglalkozott volna a magántisztviselői ka­tegóriák gazdasági és társadalmi kérdéseivel; foglalkozott volna azzal a nagy nyomorúsággal, amely ezt az osztályt sújtja, azonfelül foglalko­zott volna azzal, amivel a kereskedelemügyi mi­nisteriumhan állítólag már úgyis foglalkoznak, a készülő uj magántisztviselői törvényjavaslattal. Foglalkozott volna azzal s megtárgyalta volna azt, hogy ebbe a törvényjavaslatba milyen ren­delkezéseket kivan felvenni, s milyen szellemben kívánja ezt a törvényjavaslatot előkészíteni. Fog­lalkozott volna a kötelező nyugdíjbiztosítással, (Egy hang a szélsöbaloldalon: Nem fontos!) és ez egyik sem olyan kérdés, amellyel ne lehetett volna három ilyen kimondottan magántisztviselői egyesületnek együttesen foglalkozni. Hogy ez a három egyesület külön van és a magántisztvise­lők nem egy egyesületbe vannak tömörülve, ez csupán ennek a három egyesületnek a dolga; ez célszerűségi, mondhatnám kényelmi szempont, mert igy az egyes magántisztviselő-kategóriák külön-külön dolgoznak, végeredményben mégis csak ugyanazt a célt keresik, ugyanazért a célért dolgoznak és ugyanazokat az eredményeket akar­ják elérni, mint ha együttesen egy nagy szervezet­ben volnának. Ezt a mai helyzetet, hogy a három magán­tisztviselői szervezet külön van, tulaj donképen bármely pillanatban az alapszabályoknak egy egyszerű módosításával meg lehetne változtatni, és ez a kategória, amelyet ez a három egyesület képez, mindenütt a világon, minden törvény­hozásban együttes elbírálás, együttes elbánás alá esik, és a készülő uj magánalkalmazotti törvény sem külön-külön, hanem a három egyesületben egyesült összes magántisztviselőkre nézve egysé­gesen fog alkalmaztatni. Nincs tehát semmi ér­telme, hogy ilyen álokoskodással akadályozzák meg, hogy ez az egységes, osztatlan kategória, egységes és osztatlan problémáiról együttesen tárgyaljon. T. Nemzetgyűlés ! Nem is tudom, mi a célja annak, hogy a rendőrség a szakszervezetek mun­kájába ily irányító módon beavatkozzék. Nem tudom, hogy a rendőrség azonfelül, hogy a ren­det fen tartja, milyen jogon és milyen okon avat­kozik bele ilyen kérdésekbe, amelyek rá nem tar­toznak. (Egy hang a szélsőbaloldalon ; A bomba­vetőtet fogja el inkább !) Azt hisszük, az látszik ebből az egészből, hogy itt a betiltás mögött egé­szen más indokolás rejtőzik, olyan indokolás, amelyet nekünk tudomásul nem adtak, amelyet írásban velünk közölni nem voltak hajlandók. Ezek után kérdem a belügyrninister úrtól ; »Van-e tudomása arról, hogy a budapesti rendőr­főkapitányság a Magyarországi Magántisztviselők Szövetsége, a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Szövetsége és a Biztosítási Tisztviselők Szövet­sége — tehát három kimondottan magántiszt­viselői szervezet — által 1923 november 3. és 4-ére egybehívott küldött-kongresszusát betiltotta. Te­kintettel arra, hogy a bemutatott tárgysorozat szerint az egybehívó szervezetek sem alapszabály­szerű kereteiket nem lépték túl, sem politikai vonatkozásai a kongresszusnak nem voltak, haj­landó-e a belügyrninister ura hamisan indokolt és zaklatásszerü betiltását hatálytalanítani I (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök : A belügyrninister ur kíván válaszolni. Rakovszky Iván belügyrninister : T. Nemzet­gyűlés ! Az interpelláló igen tisztelt képviselő­társam által emiitett három egyesület ebben a beadványában, amelyben egy gyűlés tartására kért engedélyt, expressis verbis egy küldött-kon­gresszus megtartását jelentette be. A három egye­sületnek jóváhagyott alapszabályai vannak. Az a kifejezés pedig, hogy »küldött-kongresszus«, hatá­rozottan egy megszervezett gyülekezést jelent, amelyen küldöttek és csakis küldöttek vehetnek részt. Esztergályos János : Minister ur, ön 1923-ban él ? (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Rakovszky Iván belügyrninister: Tehát min­den esetre az alapszabályokkal ellenkező eljárást tanúsítottak akkor, amikor alapszabályokban le nem fektetett szervezet részére kértek gyűlést.. . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Esztergályos János: Ezt igy csinálta Trepov is ! 12*

Next

/
Thumbnails
Contents