Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-206

A nemzetgyűlés 206. ülése 1923. mondják: »Hiszen a biró ur kiszállt már ide háromszor is, de elment a közellevő földbirtokos úrhoz, ott elbeszélgettek, elvadászgattak, azután elutazott!« (Mozgás.) Hát, t Nemzetgyűlés, igy nem lehet egy törvényt végrehajtani! Gr. Hoyos Miksa: Ugy van! Renczes János: Ha nincs meg a jóakarat azokban a szervekben, amelyek hivatták ezt végrehajtani, akkor sohasem lesz ebből a törvényből rend és szociális nyugalom. T. Nemzetgyűlés! Egy olyan kerületben fordultam meg, amely nem is az én kerületem, de meghívtak a polgárok. Láttam, hogy ott miként történt a földbirtokelosztás. Sajnos, ott egy hercegi birtokról van szó, amelyet körülbelül 1200 holdnyi kisbériéiben 60—80 kisember birt. Mi történik a földbirtok elosztásnál? Kihasítanak ott egy nagyobb középbirtokot és akkor azok között körülbelül, — mert csak azok voltak az igénylők, akik eddig is birták azt a birtokot, — felosztják azt a birtokot, úgyhogy egy hold, másfél hold és Jiét hold jut mindegyiknek, mig azelőtt 5—6, sőt 8 holdjuk is volt nekik fejenkint. Tehát sokkal roszszabb helyzetet teremtettek, mint amilyen volt. Nézem egy másik biró működését. Az pedig mit csinál? Egy nagy, közvetlen a háború előtti szerzeményű, 2300 kataszteri holdas birtokról volt szó. Elhatároztuk, hogy itt majd helyes eloszlást csinálunk, mert ez olyan kezekben van, — nem mondom, hogy zsidóéban, mert én a zsidót is kellő értékére megtisztelem, (Derültség.) sohasem voltam antiszemita . .. Rothenstein Mór: Szép magától! (Felkiáltások jobbfelől: Hát, még ez sem tetszik!) Renczes János: ... de ez olyan birtok, amelyben egy gyermektelen özvegy van és amelynek földje rettenetesen rosszul van művelve, úgyhogy fele bogáncsot terem. És mi történik az elosztásnál! A birtokot négy oldalról kisemberek földje környezi, és amikor a biró nagy kegyesen odaítél a száz jelentkezőnek 115 holdat, megteszi a javaslatát, hogy birtoktól észak felé, 6—7 kilométernyire hasittassék ki, holott ez a birtok közvetlenül a község mellett fekszik, úgyhogy azok a szegény emberek önként jelentkezzenek, hogy lemondanak arról, mert nem tudnak az olyan messzire, a másik oldalon kiutalt földhöz hozzáférni. Jönnek a másik, harmadik község igénylői, s valamennyinek az északi oldalon jelöli ki az odaitélt földet biró. így nem lehet a törvényből valóságot csinálni, ez nem eredményez semmi egyebet, mint csak elégedetlenséget és meg nem nyugvást. Mondok egy nagyon érdekes esetet. (JI álljuk!) Szintén a kerületem székhelyén Tolnán van egy Tolnasziget nevű hely, és ott egy háborús szerzemény, valami Heisler-féle birtok, amely 470 katasztrális holdat tesz ki. Erre 63 jelentkező volt, törpebirtokosok. Az Országos Földbirtokrendező Biróság már tavaly kimondta erre a birtokra a megváltást. Azok a szegény emberek még tavaly ősszel, most egy esztendeje előre lefizettek 650.000 koronát a költségekre és ezen a tavaszon, amikor az Országos Földbirtokrendező Biróság elrendeli, hogy most pedig be kell vezetni őket, és kiküldi a birót a mérnökkel, azon a napon kap a biró egy sürgönyt az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól, hogy azonnal hagyja félbe a föld szétosztását, mert diplomáciai bai jött közbe. Megjegyzem, ez a sziget, ez a puszta a demarkációs vonaltól több mint 55 kilométerrel van beljebb. Mi lehet ez a diplomáciai akadály? Feljövök az Országos Földbirtokrendező Birósághoz s ott megtudom, hogy annak a Heisler-féle birtoknak a tulajdonosa Szabadkán lakik, a szabadkai bank igazgatója, szerb ember... évi december hó 12-én, szerdán. 433 Meskó Zoltán: Most lett szerb állampolgár! Renczes János: ... s mivel ez a birtok szerb tulajdon, Szerbia diplomáciai utón megtiltotta, hogy a birtokot felosszák. Kérdezem az Országos Földbirtokrendező Biróságnál, hogyan lehetséges az, hogy Szerbia diplomáciai utón rendelkezik 60 km-rel a mi országunk testében fekvő birtokkal? Szijj Bálint: A határon túl megosztja a magyar birtokokat. Renczes János: És kibujt a szeg a zsákból. Azt mondták: rendben van, azért ezt megoldjuk ám, képviselő ur. — Hogyan, mondom, kiváncsi lennék. — Ugy, hogy mivel egy magyar tábornoknak két birtokát Szerbiában ingyen elvették a szerbek, az illető szerb embernek itteni birtokát a tábornoknak adjuk. A tábornoknak? Hát itt Magyarországon akarják honorálni azt, hogy Szerbiában ingyen elvették tőle a birtokait? Hát mi lesz avval a 63 szegény emberrel, akik instrukcióujukat már megszerezték, akik minden pillanatban várják, hogy beállhassanak a birtokba, mert itt van a tavaszi munka, hogy megművelhessék azt, és akik előre lefizették a költségeket? — Mi történt erre? Az Országos Földbirtokrendező Biróság nagy kegyesen tizenöt nincstelennek adott két-két holdat feles művelésbe, a többi még ma is várja, hogy a 650.000 koronáját megkapja valahol, de azt sem tudja, hogy hol. így nem lehet törvényt végrehajtani. Ha mi itt alkotmányozó szerv vagyunk, ha a nemzetgyűlésnek joga volt 1920-ban megcsinálni az alaptörvényt, ha ez a nemzetgyűlés most jogosultarra, hogy ezt a törvényt sürgető novellával lássa el újból, hogy hamarább menjen ez végbe, akkor nekünk erőt is kell mutatnunk kifelé, mert különben semmit sem adnak ránk. Hiba van talán azokban a szervekben is, akik nem koppintanak szigorúan a körmükre azoknak, akik minden körülmények között el akarják gáncsolni a törvényt. Az természetes, hogy sokaknak fáj az, hogy a földbirtokreformnovella, nem tudom, talán a 18. §-ában, valamelyes szigorúságot is mutat, hogy t. i. az eljárást, ahol már be is fejeződött, újra fel lehet venni és az tisztességesen lefolytatható. De ez nem olyan szigorúság, hogy ne volna keresztülvihető. Sőt én a novellát,, majdnem gyöngének . .. Esztergályos János: Majdnem ! Renczes János : ... olyannak látom, amely nem tartalmazza azt a sürgetést, amelyet elvártunk volna tőle. Pikler Emil: Ezért nem fogadjuk mi el, tetszik látni ? Ezt mondjuk mi ! Renczes János: Az első törvényben, az alaptörvényben, a legnagyobb hibát abban látom, ami viszont a novellában sincs egészen világosan kimondva, hogy miképen hajtják végre a megváltást, .. . Pikler Emil: A zavarosban csak igy lehet halászni ! Renczes János:. . . hogyan fogják foganatosítani a megváltást, milyen pénzbeli összegben vagy nem tudom, amortizációval, vagy járadékbirtokkal fogják ezt megcsinálni. Az én egyszerű nézetem az, hogy minden körülmények között buzavalutában kell lefizettetni a földek árát. Én a vidéken ezt hangoztatom a törpebirtokosoknak, a nincsteleneknek, ezek ezt el is fogadiák, és szerintem a legkönnyebben igy volna megoldható a kérdés. Például ha egy katasztrális hold békebeli vételára 300 forint volt, tessék megállapítani annak az árát háromszáz forintban, azaz harminc métermázsa búza árában. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Elég drága! Renczes János: Az, aki három holdat kap» természetesen 90 métermázsát tartoznék fizetni62*