Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-205
A nemzetgyűlés 205. ülése 1923. évi december hó 11-én, kedden, Scitovszky Béla, Huszár Károly és Pesthy Pál elnöklete alatt Tárgyai : A földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. — A közélelmezésügyi minister benyújtja az 1923/24. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1923. évi XXXII. te. hatályának 1924. év június végéig való meghosszabbításáról, — a kézizálog kölcsönügyletről szóló 1881 : XIV. te. némely rendelkezéseinek kiegészítéséről és a miskole-diósgyőri helyiérdekű vasútnak közúti vasuttá való átminősítéséről szóló törvényjavaslatokat, továbbá a kereskedelmi minister jelentését az iparhatósági telepengedély alapján létesíthető ipartelepek jegyzékének kiegészítéséről és az iparfelügyelői ellenőrzés kiterjesztéséről szóló 79884/1923. K. M. rendelet magyarázata és kiegészítése tárgyában 93673/1923. K.M. sz. a. kiadott rendeletéről. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének ós napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : Vass József, Rakovszky Iván, Szabó István (nagyatádi), Bud János. (Az ülés délelőtt 11 óra 05 perckor kezdődik.) (Az elnöki széket Scitovszky Béla foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Bartos János jegyző ur vezeti. A javaslatok mellett felszólalókat Perlaki György jegyző ur a javaslatok ellen felszólalókat pedig Hebelt Ede jegyző ur jegyzi. Napirend szerint következik a földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920 : XXXVI. tcikk kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Beck Lajos! Beck Lajos: Tisztelt Nemzetgyűlés! 1916 június havában az akkori országgyűlés egy egész ülésnapot szentelt annak a birtokpolitikai indítványnak megokolására, amelyet az akkori egyesült függetlenségi párt nevében volt szerencsém beterjeszteni. Az indítványt a pártban abban az időben uralkodó viszonyok tekintetbevételével olyan formában szövegeztem meg, hogy az semmi irányban ne váltson ki ellentéteket és ellenmondást. A főcél és a főtörekvés akkor annak a mozgalomnak megindítása volt, amelynek, bárhogyan^ végződjék is a háború, hullámverését mi már azon az országgyűlésen előre éreztük. És elmondhatom, hogy nem volt a birtokreformot sürgető mozgalomnak lelkesebb támogatója abban az országgyűlésben két^ férfiúnál: az egyik pártunk akkori elnöke, gróf Apponyi Albert, a másik akkori igen t. képviselőtársam, a mostani földmivelésügyi minister ur, Szabó István. Szinte újságszámba ment akkor ez az indítvány, hiszen Darányi volt földművelésügyi minister ur 1909-iki, nagy alapossággal kidolgozott javaslata óta ez a kérdés tüzetesebben NAPLÓ XVII. nem került az országgyűlés szine elé. S mégis, dacára annak, hogy abban az indítványban csak a reform keresztülviteléhez szükséges lépések haladéktalanul való megtételét sürgettem s azt, hogy a reform előkészítésére országos bizottság alakittassék, amely összes intézkedéseiről a legközelebbi ülésszakban tegyen jelentést: dacára ennek ezt az indítványt az akkori kormányelnök ur a legridegebb visszautasításban részesítette. Meskó Zoltán: Nagy hiba volt! Beck Lajos: Az akkori minister elnök ur, gróf Tisza István, az indítvány megokolására adott válaszában kijelentette, hogy itt szerves birtokreformra, dacára a három év háborús tanulságainak, nézete szerint szükség nincs, s hangoztatta, hogy egyáltalán nincs sürgős szüksége annak, hogy ezek a kérdések most kerüljenek megoldásra; igaz, hogy foglalkoznunk kell ezzel a problémával kellő nyugalommal, alapossággal és gondossággal — a háború után. Ö tehát azon az állásponton volt 1916 júniusában még, hogy ez a kérdés a megoldásra egyáltalán nem érett meg s hogy majd a háború tanulságait kimerítve kell foglalkozni a háború után ennek a problémának felvetésével. Tisztelt Nemzetgyűlés! Nem akarok hoszszasabban rámutatni arra, hogy micsoda káros, mérges gyümölcsöket termett ez az elodázás és hogy milyen más eredményeket érhettünk volna el, milyen nyugodt és békés mederbe terelhettük volna e probléma megoldását, ha akkor hozzáláttunk volna e probléma megalapozásához, amelynek kidolgozása nélkül, amint arra rátérni szerencsém lesz, ezt a problémát megoldani szinte lehetetlen. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Hangsúlyoztam már, hogy a tényleges viszonyok ismerete nélkül egy földreformot alaposan, becsületesen, az adott körülményeknek szemmeltartásával megoldani nem lehet. {ügy van! a baloldalon.) Lehet ideig-óráig tartó, pillanatról-pillanatra, szinte napról-napra javításra szoruló reformot összetákolni de olyat, amely az adott 60
