Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

400 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. tékben is, a milliók élvezik, a milliók teszik el magnknak, akkor ebből a magyar nép fog többet kapni,_ jobban élni és boldogulását maga a nép fogja jobban megtalálni. Az egész többtermelés­ben tehát csak az a kérdés, hogy kik élvezik a föld gyümölcseit. Hegedüs György: Esterházy maga eszi meg összes termékeit ! Dénes István: Mindenesetre Esterházy ura­dalmában és birodalmában is bizony nagyon ke­vés ember van és az a kevés cselédség, zsellérség is nyomorog. Hegedüs György: Ki eszi meg akkori Vanczák János: Az angol lóversenyek eszik meg ! Dénes István: Elkölti fényűző életmódra! Drozdy Győző: 352.000 katasztrális holdon tiz­szer annyi ember megélhetne mint most ! Majd hozunk arról statisztikát, hogy mennyi embernek kellene ott élni. Nagy János (tamásii) : Lehetséges, hogy a statisztika hamis ! Azt hiszem, a képviselő urnák nincs abban olyan gyakorlata, hogy olyan pozitív, olyan konkrét statisztikát tudjon ide hozni! Én többet tudnék hozni, mert 18 évig azzal foglal­koztam. Dénes István: Ennyit kívántam elmondani arról a két legfontosabb kifogásról, amelyeket a földreformmal szemben fel szoktak hozni. Méltóztassanak most megengedni, hogy rá­térjek az alaptörvény és a novella hibáira és hiányaira, Mindenekelőtt az alaptörvénynek egy erős születési hibája van, mert az alaptörvény a reakció levegőjében született meg, (Ellenmondá­sok jobbfelöl.) a reakciósok kényszeritették rá nagyatádi Szabó István minister urat és Bubinek Gyulát is arra, hogy az alaptörvényt ugy csinál­ják meg, ahogy megcsinálták. Ténybeni adatok állanak előttem: az akkori sajtó, a minister ur felfogása, Kubinek Gyula felfogása, gondolat­világa, lelki világa, amelyek előttem épen azt tárják fel, hogy az igen t. minister ur, valamint Kubinek Gyula, az alaptörvény szerkesztői, egé­szen mást akartak, mást szerettek volna. Nem mutatok rá egyébre, mint arra, hogy Kubinek Gyula, a törvény szerkesztője, akkor, amikor semmi kényszer és befolyás alatt nem állott, amikor szabadon, spontán és önként nyi­latkoztathatta ki a földreform kérdésében a maga nézetét, azt vallotta és azt az elvet képviselte, hogy ezer katasztrális hold lehet az a maximum, amelyet magánkézben meg lehet hagyni ; nagy­atádi Szabó István minister ur pedig azt az álláspontot képviselte igen helyesen, hogy a fal­vak, a községek közeiében még a 100 holdon felüli birtokokat is ki kell sajátítani, hogy ezek távo­labb húzódjanak a falvaktól. Ha 1918-ban, amidőn nem állottak lelki kényszer alatt s egyáltalában nem állottak kényszer alatt, az alaptörvény ter­vezői erre az álláspontra helyezkedtek, akkor azt hiszem, normális ésszel csak ugy lehet elképzelni azt, hogy ezt az alaptörvényt mégis megcsinál­ták, hogy kényszer alatt állottak. De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Tárgyi bizonyítékaim vannak arra nézve, hogy az igen t. minister urnák nem ez az alaptörvény volt a tervezete. Az igen t. minister ur ezzel a törvény­nyel szemben csinált egy másikat, az úgyneve­zett helyes földreform vázlatát, amelyben annak az álláspontjának adott kifejezést, amelyet előbb már bátor voltam ismertetni. Ha mégis egészen más alaptörvényt csináltak, akkor csak egy kon­klúzióra juthatunk; arra, hogy az alaptörvényt kényszer hatása alatt csinálták, nem szabadaka­ratból, nem a nemzet érdekének megfelelően. Perlaki György : Milyen kényszer hatása alatt! évi december hó 10-én, hétfőn. Dénes István: A reakciós erők kényszerének hatása alatt, t. képviselő ur. Tovább megyek és azt vizsgálom, vájjon a magyar kormány és ez a nemzetgyűlés alkal­mas-e arra, hogy demokratikus lépést tegyen előre, hogy helyes novellát létesítsen, amely az alaptörvénynek reakciós hibáit kiküszöböli. A kormánynak igen t. feje a ministerelnök ur 1922. december 5-én az egységespártnak értekez­letén határozottan kijelentette, hogy ő az alap­törvénytől el nem tér, és semmiféle novellába nem hajlandó belemenni. Nagyatádi Szabó István igen t. minister ur ennek a beszédnek hatása alatt maga is kijelentette, hogy tényleg nem le­het a nagy reformot m ár ól-holnapra megcsinálni. 1922 dec. 15-én pedig a kormány félhivatalos kommünikét adott ki, amelyben a következőket mondja (olvassa) : »Az intenciók és sürgetések, amelyek a földreform gyorsitását szolgálják, végeredményben teljesen feleslegesek, mert hiszen ez az igyekvés a kormány intencióiban benne­foglaltatik. A ministerelnök ur annak, hogy nem visel­tetik kellő érzékkel a földkérdés megoldása iránt, legfényesebb bizonyítékát adta szolnoki beszédé­ben. Amidőn a ministerelnök ur jónak látta minden kérdésről beszélni és a legapróbb kérdé­sekről is részletesen beszélt, de a föld kérdését épen csakhogy érintette. Ha a kormány feje, az igen t. ministerelnök ur ennyi érzéketlenséget tanusit a föld kérdésé­vel szemben, akkor a kormány tagjaitól sem várható az, hogy túllicitálják a ministerelnök urat. Létay Ernő: Nehéz helyzetben volt nagy­atádi Szabó mindig. Dénes István: Méltóztassanak megengedni, hogy aföldrefqrmnovella kérdésénél azt is meg­vizsgáljuk, vájjon ez a parlament összetételénél és születésénél fogva alkalmas-e arra, hogy a novellát megvalósítsa, hogy demokratikus lépést tegyen előre. Egyik képviselőtársam már érin­tette a választások formáját, amiből nyilvánvaló, hogy ez a parlament nem épen a nép szabad­akaratából jött létre. Nagy Ernő : Egyáltalán nem ! Perlaki György : Különösen ahol terrorizál­tak ! Dénes István .- Másodsorban pedig, ha meg­vizsgáljuk a parlament összetételét, azt látjuk, hogy a nagybirtoknak és a nagybirtok érdek­társainak akkora képviselete van a nemzetgyűlé­sen, hogy már ennél az oknál fogva is lehetet­lenség, hogy ez a parlament demokratikus lépést tehessen előre. Méltóztassék csak megnézni ennek a földreformnovellának tárgyalásait. Amidőn a legkisebb személyes kérdésről van szó, zsúfolva van a parlament minden oldala. Akkor, amidőn pikantériát igér valamely képviselőnek felszóla­lása, tömegesen lepik el a képviselők padjait. Amidőn pedig a legnagyobb magyar kérdésről van szó, amidőn a magyar nemzet létalapját megteremtő földreform kérdéséről van szó, akkor üresek a padok, (Felkiáltások jobbfelöl : Nézzen maga köré ! Mennyivel sűrűbben vagyunk itt !) és azt mondják a t. túloldalon, hogy már a bi­zottságban elintézték ezt a kérdést. Tudjuk, hogy a bizottságokban mindig kik voltak jelen és tudjuk azt is, hogy az elintézés­nek ez a módja ellenkezik a parlamentarizmus elvével, mert ezeket a nagyhorderejű kérdéseket nem a bizottságban kell elintézni, hanem itt a nemzetgyűlésen. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi mi­nister: Muszáj előbb odavinni! Törvény van rá! Dénes István: Annak bizonyítására, hogy ez a földreformtörvény és novella nem fedi sem a

Next

/
Thumbnails
Contents