Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-204
400 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923. tékben is, a milliók élvezik, a milliók teszik el magnknak, akkor ebből a magyar nép fog többet kapni,_ jobban élni és boldogulását maga a nép fogja jobban megtalálni. Az egész többtermelésben tehát csak az a kérdés, hogy kik élvezik a föld gyümölcseit. Hegedüs György: Esterházy maga eszi meg összes termékeit ! Dénes István: Mindenesetre Esterházy uradalmában és birodalmában is bizony nagyon kevés ember van és az a kevés cselédség, zsellérség is nyomorog. Hegedüs György: Ki eszi meg akkori Vanczák János: Az angol lóversenyek eszik meg ! Dénes István: Elkölti fényűző életmódra! Drozdy Győző: 352.000 katasztrális holdon tizszer annyi ember megélhetne mint most ! Majd hozunk arról statisztikát, hogy mennyi embernek kellene ott élni. Nagy János (tamásii) : Lehetséges, hogy a statisztika hamis ! Azt hiszem, a képviselő urnák nincs abban olyan gyakorlata, hogy olyan pozitív, olyan konkrét statisztikát tudjon ide hozni! Én többet tudnék hozni, mert 18 évig azzal foglalkoztam. Dénes István: Ennyit kívántam elmondani arról a két legfontosabb kifogásról, amelyeket a földreformmal szemben fel szoktak hozni. Méltóztassanak most megengedni, hogy rátérjek az alaptörvény és a novella hibáira és hiányaira, Mindenekelőtt az alaptörvénynek egy erős születési hibája van, mert az alaptörvény a reakció levegőjében született meg, (Ellenmondások jobbfelöl.) a reakciósok kényszeritették rá nagyatádi Szabó István minister urat és Bubinek Gyulát is arra, hogy az alaptörvényt ugy csinálják meg, ahogy megcsinálták. Ténybeni adatok állanak előttem: az akkori sajtó, a minister ur felfogása, Kubinek Gyula felfogása, gondolatvilága, lelki világa, amelyek előttem épen azt tárják fel, hogy az igen t. minister ur, valamint Kubinek Gyula, az alaptörvény szerkesztői, egészen mást akartak, mást szerettek volna. Nem mutatok rá egyébre, mint arra, hogy Kubinek Gyula, a törvény szerkesztője, akkor, amikor semmi kényszer és befolyás alatt nem állott, amikor szabadon, spontán és önként nyilatkoztathatta ki a földreform kérdésében a maga nézetét, azt vallotta és azt az elvet képviselte, hogy ezer katasztrális hold lehet az a maximum, amelyet magánkézben meg lehet hagyni ; nagyatádi Szabó István minister ur pedig azt az álláspontot képviselte igen helyesen, hogy a falvak, a községek közeiében még a 100 holdon felüli birtokokat is ki kell sajátítani, hogy ezek távolabb húzódjanak a falvaktól. Ha 1918-ban, amidőn nem állottak lelki kényszer alatt s egyáltalában nem állottak kényszer alatt, az alaptörvény tervezői erre az álláspontra helyezkedtek, akkor azt hiszem, normális ésszel csak ugy lehet elképzelni azt, hogy ezt az alaptörvényt mégis megcsinálták, hogy kényszer alatt állottak. De tovább megyek, t. Nemzetgyűlés. Tárgyi bizonyítékaim vannak arra nézve, hogy az igen t. minister urnák nem ez az alaptörvény volt a tervezete. Az igen t. minister ur ezzel a törvénynyel szemben csinált egy másikat, az úgynevezett helyes földreform vázlatát, amelyben annak az álláspontjának adott kifejezést, amelyet előbb már bátor voltam ismertetni. Ha mégis egészen más alaptörvényt csináltak, akkor csak egy konklúzióra juthatunk; arra, hogy az alaptörvényt kényszer hatása alatt csinálták, nem szabadakaratból, nem a nemzet érdekének megfelelően. Perlaki György : Milyen kényszer hatása alatt! évi december hó 10-én, hétfőn. Dénes István: A reakciós erők kényszerének hatása alatt, t. képviselő ur. Tovább megyek és azt vizsgálom, vájjon a magyar kormány és ez a nemzetgyűlés alkalmas-e arra, hogy demokratikus lépést tegyen előre, hogy helyes novellát létesítsen, amely az alaptörvénynek reakciós hibáit kiküszöböli. A kormánynak igen t. feje a ministerelnök ur 1922. december 5-én az egységespártnak értekezletén határozottan kijelentette, hogy ő az alaptörvénytől el nem tér, és semmiféle novellába nem hajlandó belemenni. Nagyatádi Szabó István igen t. minister ur ennek a beszédnek hatása alatt maga is kijelentette, hogy tényleg nem lehet a nagy reformot m ár ól-holnapra megcsinálni. 1922 dec. 15-én pedig a kormány félhivatalos kommünikét adott ki, amelyben a következőket mondja (olvassa) : »Az intenciók és sürgetések, amelyek a földreform gyorsitását szolgálják, végeredményben teljesen feleslegesek, mert hiszen ez az igyekvés a kormány intencióiban bennefoglaltatik. A ministerelnök ur annak, hogy nem viseltetik kellő érzékkel a földkérdés megoldása iránt, legfényesebb bizonyítékát adta szolnoki beszédében. Amidőn a ministerelnök ur jónak látta minden kérdésről beszélni és a legapróbb kérdésekről is részletesen beszélt, de a föld kérdését épen csakhogy érintette. Ha a kormány feje, az igen t. ministerelnök ur ennyi érzéketlenséget tanusit a föld kérdésével szemben, akkor a kormány tagjaitól sem várható az, hogy túllicitálják a ministerelnök urat. Létay Ernő: Nehéz helyzetben volt nagyatádi Szabó mindig. Dénes István: Méltóztassanak megengedni, hogy aföldrefqrmnovella kérdésénél azt is megvizsgáljuk, vájjon ez a parlament összetételénél és születésénél fogva alkalmas-e arra, hogy a novellát megvalósítsa, hogy demokratikus lépést tegyen előre. Egyik képviselőtársam már érintette a választások formáját, amiből nyilvánvaló, hogy ez a parlament nem épen a nép szabadakaratából jött létre. Nagy Ernő : Egyáltalán nem ! Perlaki György : Különösen ahol terrorizáltak ! Dénes István .- Másodsorban pedig, ha megvizsgáljuk a parlament összetételét, azt látjuk, hogy a nagybirtoknak és a nagybirtok érdektársainak akkora képviselete van a nemzetgyűlésen, hogy már ennél az oknál fogva is lehetetlenség, hogy ez a parlament demokratikus lépést tehessen előre. Méltóztassék csak megnézni ennek a földreformnovellának tárgyalásait. Amidőn a legkisebb személyes kérdésről van szó, zsúfolva van a parlament minden oldala. Akkor, amidőn pikantériát igér valamely képviselőnek felszólalása, tömegesen lepik el a képviselők padjait. Amidőn pedig a legnagyobb magyar kérdésről van szó, amidőn a magyar nemzet létalapját megteremtő földreform kérdéséről van szó, akkor üresek a padok, (Felkiáltások jobbfelöl : Nézzen maga köré ! Mennyivel sűrűbben vagyunk itt !) és azt mondják a t. túloldalon, hogy már a bizottságban elintézték ezt a kérdést. Tudjuk, hogy a bizottságokban mindig kik voltak jelen és tudjuk azt is, hogy az elintézésnek ez a módja ellenkezik a parlamentarizmus elvével, mert ezeket a nagyhorderejű kérdéseket nem a bizottságban kell elintézni, hanem itt a nemzetgyűlésen. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister: Muszáj előbb odavinni! Törvény van rá! Dénes István: Annak bizonyítására, hogy ez a földreformtörvény és novella nem fedi sem a
