Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

398 A nemzetgyűlés 204. ülése 1923, szó, t képviselő ur! Lehet, hogy önnek eziránt nincs érzéke, nekem van! Várnai Dániel: Az iránt van érzékem, hogy itt korrektül kell tárgyalni! Gaal Gaston: Jegyezzék meg maguknak ezt a szocialisták! Peidl Gyula: Jegyezzék meg maguknak a keresztények és a nagybirtokosok ! Elnök: Csendet kérek t. képviselő urak! Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak megszüntetni ezeket a kölcsönös közbeszólásokat. Dénes István képviselő urat illeti a szó. Klárik Ferenc: Gaal Gaston ur kezdte! Elnök: Azért szóltam mindkét oldalra. Dénes István; Miután itt van az az időpont, midőn tisztázni kell végre-valahára ezt a kérdést, hogy tényleg kinek a tulajdona a magyar i'öld s hogy vájjon mi a máséból adunk-e vagy a magunkéból . . . Halász Mórié: Ez tisztázva van! Dénes István: Ez nincs tisztázva, mert önök ellenkező állásponton vannak, mint a magyar kormány pénzügyministere, kincstárnoka, minta magyar alkotmány, mint a magyar vérszerződés. (Zaj.) Ajánlom a képviselő urnák, hogy halig ássa meg, mit mond a pénzügyministere és tanuljon tőle! (Zaj és felkiáltások: Na! Na!) Hegedüs György: A szent korona tanát nem Kállay találta ki! Dénes István (olvassa); »Abból indulok kimondja Kállay — és ez régi felfogás, hogy a magyar államnak egész területe a magyar szent korona tulajdona.« Halász Móric: Területe! Dénes István: Egész területe a magyar szent koronának a tulajdona! Nánássy Andor : De nem magántulajdon ! Halász Móric : Vegyük ide a pesti házakat is, a Ganz-Danubiust is, rendbsn van ! Dénes István : Menjünk tovább ! A tisztelt pénzügyminister ur kioktatja önt alaposan, hallgassa meg, kérem ! (Olvassa.) »Abból indulok ki, — mondja Kállay — hogy attól az állampolgártól vagy bárkitől, akinek birtokába adatik és nem tulajdonába valami abból a magyar szent korona tulajdonát képező földből, meg kell kivánni azt, hogy ezért fizessen a szent koronának egy bizonyos bért.« Peidi Gyula : Nagyon helyes ! Nánássy Andor: A vagyon váltságra vonatkozik! Dénes István: Tiszta, logikus beszéd, amelyet sem letagadni, sem lecáfolni nem lehet. Halász Móric : Adóra meg egyébre vonatkozott! Nánássy Andor : A filozófiát a széklábbal összekeverte ! Dénes István : Azt mondja továbbá Kállay: »Nekem ez a felfogásom a magyar földről és ezt a felfogást applikálom magyar emberekkel szemben. Azt hiszem, ha nem is szimpatikus ez a felfogás, az adott körülmények között mindenesetre olyan irányzat, melynek alapján ezer esztendeig kormányozták Magyarországot.« Láng János: Halljuk, mi a felfogása neki a börzéről, ezt szeretném hallani! Peidl Gyula: Közelebb áll hozzá, kérdezze meg tőle! Láng János: Ezt még nem hallottam! Dénes István: Most a földreformról van szó. Méltóztassék megmondani a kormánynak, hogy jöjjön ide a börzereformmal, majd akkor arról beszélünk, t.képviseiő ur, addig csak ennél a tárgynál maradjuk. T. Nemzetgyűlés! A magyar alkotmánynak ezt a megcáfolbatatlan álláspontját 1922. évi szep'. évi december hó 10-én, hétfőn. tember hó 12-én mondotta el Kállay pénzügyminister. A pénzügyminister urnák ez az álláspontja a magyar föld tulajdonjogára vonatkozólag nem ujkeletü, mert ezt már lefekteti a mi vérszerződésünk, amely addig, amig Magyarország áll, mindig érvényben fog lenni. A vérszerződés pedig azt mondja, hogy amit a magyarok közös erővel szereztek, az a magyaroké fog közösen maradni. (Zaj.) Láng János : Nem azt mondja, hogy a magyaroké, hanem hogy a vezéreké! Farkas István : Az a baj, hogy nem a magyaroké most! Klárik Ferenc: A nép szerezte, az áldozta érte a vérét, az életét! Dénes István : A magyar földet pedig a magyar nép szerezte, közös erővel szerezte és a földhöz való közösség tudata csak a vegyes házból választott királyok alatt kezd elhomályosodni, csak a vegyes házból származott királyaink utáni törvények nem ismernek mást, mint urat és jobbágyot, adómentest és adózót. Ettől az időtől kezdve a magyar föld népét, honfoglaló magyar véreink leszármazóit a nemesség elnyomta, földjeiből teljesen kiforgatta, kifosztotta ugy hogy ma ... Urbanics Kálmán: Nem volt neki! Erdélyi Aladár: Hol van az megirva ? Peidi Gyula: így igaz, akárhol van megirva! Halász Móric: Semmiféle egyetemen nem tanultunk! Peidl Gyula: De igy igaz! Drozdy Győző: De hiszen a történelemhamisitás itt rendszeres volt! Dénes István:.. . ugy hogy ma, 1923-ban, ott tartunk, hogy Magyarország 8 millió lakosából 4 millió lelket számláló földmunkás ós földmives nép ki van zárva a magyar földből, meg van fosztva a magyar földtől, meg van fosztva az élet lehetőségeitől. Kuna P. András: A betolakodottak elrabolták tőlük! Farkas István: Kigyelmed is betolakodott? Klárik Ferenc: Az ezerholdasok is betolakodottak? Azok nem betolakodottak! Dénes István: Amikor tehát a t. Nemzetgyűlés a földreform kérdésével kapcsolatosan intézkedik a latifundiumok földjeiről és birtokairól, akkor a magyar állam tulajdonáról intézkedik, amely fölött a magyar nemzetgyűlés mint szuverén,_ mint ennek az államnak legfőbb törvényhozója, szabadon rendelkezik és amelyből joggal ad, nem a máséból, hanem a közösből ad. Ennek következtében ugy érzem és ugy gondolom, hogy a ministerelnök urnák nincs joga a maga kabátjával azonositani a magyar földet. Nánássy Andor; De neked jogod van ilyeneket beszélni? Dénes István: Én* a történelmet és a pénzügyminister ur szavait idézem, képviselő ur! Nánássy Andor: Gyönyörű történelem! Dénes István: Mondja meg a pénzügy ministernek, ne nekem! Nánássy Andor: Nincs itt, nem mondhatom meg! r e Halász Móric : így a történelmet nem lehet meghamisitani, mert ez borzalom ! (Zaj.) Drozdy Győző : Csak ugy lehet, ahogyan ők hamisítják ! Halász Móric : Kisül, hogy tanácsköztársaság volt Magyarország ezer esztendőn keresztül ! Dénes István: De engedjék meg nekem, hogy más szempontból is megvilágítsam a nagybirtok részéről állandóan hangoztatott magántulajdon kérdését. T. i. én a magántulajdont minden körülmények között respektálom és elismerem.