Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-204

A nemzetgyűlés 204. ülése 1923, ségük a koldusmillióknak iparra r

és kereskedelemre? Erdélyi Aladár: Mégis szidják a parasztot! Dénes István: Ipar és kereskedelem csak ott fejlődhetik ki, ahol a népnek megvan a kereseti lehetősége, iparra és kereskedelemre esak azoknak van szükségük, akik tudnak fogyasztani. T. Nemzetgyűlés ! Ennek következménye azután az, hogy minden természeti gazdagságunk mellett is Magyarországnak ipara nincsen, kereskedelme pedig vérszegény. Hegedüs György: Ezt nem hiszik el a kereskedők, hogy vérszegények! Dénes István: Kormányainknak az a törekvése, hogy iparunkat mesterségesen állítsák talpra, protekcionizmussal, védővámokkal, bürokratizmussal: nevetséges tendenciánál, közgazdaságtanellenes álláspontnál egyébnek nem nevezhető. Mesterségesen életre kelteni Magyarországon az ipart és a kereskedelmet nem lehet. Annak épugy kell az ország gazdasági adottságából kinőnie, mint a hogy kinő a fűszál a földből. Méltóztassanak földhöz juttatni a magyar dolgozó milliókat, méltóztassanak földet adni az óriási földmunkástömegeknek s meg méltóztatnak látni, hogy ahol ma puszták, ahol ma óriási legelők vannak, ott igen szép ipartelepek, igen szép magyar községek, igen szép magyar városok fognak támadni. T. Nemzetgyűlés ! Nem kívánom a t. Nemzetgyűlés ügyeimét másra felhivni, mint a házhelyosztással kapcsolatos dolgokra. Hála Istennek, a házhelykérdés meglehetősen szép megoldást nyert. Ahol kiosztottak négy-ötszáz házhelyet, ott gyönyörű szép község támadt, ahol nem négy-öt, nem is három holdat, csak közönséges háromszáz kis négyszögölet osztottak ki, ott virágzó kertközségek alakultak mindenfelé. Azt hiszem, nem szükséges ennél fényesebb bizonyíték arra, hogy ha a magyar dolgozó népet hozzájuttatjuk a magyar földhöz, az mit fog csinálni. T. Nemzetgyűlés ! Tegye a földbirtokreform helyes és demokratikus megcsinálásával a magyar kormány és a magyar törvényhozás lehetővé azt, hogy ezek az óriási nagy földmunkástömegek, amelyek ma — mint önök is jól tudják — kénytelenek az utcán tétlenül kódorogni, mert nincs munkaalkalmuk, az ő szorgalmas, munkáskezeiket foglalkoztathassák, még pedig ne csak kéthárom hónapon keresztül egy esztendőben, hanem foglalkoztathassák 12 hónapon keresztül, kora reggeltől késő estig és kora tavasztól késő őszig, akkor meg méltóztatnak látni, hogy egy uj, hatalmas iparos és kereskedő, gazdag kultúra- és civilizációban bővelkedő ország fog itt kifejlődni. Nem is fejlődhetik ki máskép Magyarországon semmi haladás, mert ahol hiányzik az ipar és a kereskedelem, ahol — mondom — csak szép búzatáblák virítanak és szép marhacsordák legelnek, és ahol a béreseken kivül csak néhány gazdatiszt és néhány — nem vitatom — értékes ember, aki a nagybirtok tulajdonosa, él, ott a legjobb szándék mellett sem fejlődhetik ez az ország. Hegedüs György: Ez a földmunkáspárt programmja? Hiszen a föld ellen beszél állandóan, (Zaj.) Dénes István: Nem értem a t. képviselő ur közbeszólását, azért ne vegye rossz néven, ha nem reflektálok rá. T. Nemzetgyűlés! Egy haladó földreformra a szaporodás, az ipar és kereskedelem kérdése mellett harmadsorban azért van szükség, hogy Magyarországon végre valahára megszűnjék a feudális rendszer. Nem vitás, hogy meglehetős feudális szellem uralkodik ma Magyarországon, mely abban nyilvánul meg, hogy az állam összes közterheit a dolgozók millióinak a nyakába varrévi december hó 10-én, hétfőn. 397 ják, ellenben a latifundiumoknak, — mert ezeket emelem ki — a nagybirtokoknak jelentékeny része ezek alól teljesen kivonja magát. (Zaj jobbfelöl.) Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi minister: Hogyan! Hegedüs György: Teljesen kivonja magát? Dénes István : Legalább nagymértékben, T. képviselő ur, nem kivánok másra rámutatni, — mert látom, hogy ön ezt kétségbevonja — mint arra, hogy pl. a jövedelemadót, a vagyonadót nem a törvény értelmében, hanem egy privilegizált ministeri rendelet értelmében, a többi dolgozó társadalmi rétegek rovására és a maguk előnyére viselik. Mit mondjak többet? T. Nemzetgyűlés ! Az elmúlt idők adó- és vámpolitikája, az államterheknek megoszlása azt bizonyitja, hogy mig ezek a feudális erők épségben állnak ebben az országban, addig igenis a tehermegosztás igazságtalanul, és aránytalanul mindig a kisebb tömegeket, a dolgozó tömegeket fogja sújtani. T. Nemzetgyűlés ! A földreform jelentőségével és hivatásával ebben a három pontban kívántam foglalkozni. Méltóztassanak megengedni, hogy most áttérjek azokra a főbb kifogásokra, melyeket a földbirtokreform és a mi törekvéseink ellen emelnek ugy a sajtóban, mint a nemzetgyűlésen és egyebütt. Ezek közül az első és a legerősebb, ugy látszik, az, hogy a földreform belenyúl a magántulajdon szentségébe. E tekintetben a magyar nemzetgyűlés és a magyar kormány igen speciális helyzetben van. A magyar kormány ministerelnöke, Bethlen István gróf a magyar földet kabátjával azonosította és azt mondotta, hogy amiként nem lehet igénye senkinek az én kabátomra, azon módon nem lehet igénye senkinek sem a magyar földre. Ezzel szemben áll ugyané kabinet másik ministerének véleménye, Kállay Tibor pénzügyminister uré, aki a ministerelnök ur álláspontjával szemben pont az ellenkezőjét áilitotta és azt mondta, hogy a magyar föld nem a földbirtokosok magántulajdona, hanem t a szent korona magántulajdona, tehát a közé, a magyar nemzeté. Ennek következtében ez a nemzetgyűlés, anélkül hogy magántulajdont sértene, érintene vagy bántana, jogosan intézkedhetik és dönthet. Már most ki mondott igazat és valót ? Bethlen István ministerelnök ur-e, aki azt mondotta, hogy a föld egy jogi fogalom alá esik az ő kabátjával, vagy Kállay pénzügyminister ur, aki azt mondotta, hogy a magyar föld nem a földbirtokosok tulajdona, hanem a földbirtokosoknak csak birtoka. Nánássy Andor: Nyargalás a szavakon! Gaal Gaston: Ezt ugyan sohasem mondta! Dénes István: Miután t. képviselőtársam azt mondja, hogy nem mondta,... Perlaki György : Nem igy mondta ! Dénes István : . . . szeretném, hogy teljesen tisztázzuk ezt a kérdést! Halász Móric: Tisztázzuk! Gaal Gaston: A másikat is jó lenne tisztázni, amellyel még adós! Dénes István: Mivel, t. képviselő ur? Gaal Gaston: Azzal a bizonyos perrel! Dénes István : T. képviselő ur, legyen türelemmel ; sürgetjük az ügyészségnél. Legyen egész nyugodt, én a magam részéről mindent megtettem, hogy

T sürgősen lebonyolittassék. Visszatérve a tárgyhoz... Várnai Dániel: Nagyon uri argumentáció: magánügyeket idehozni ! Gaal Gaston : Ez nem magánügy ! Itt tárgyaltatott. A nemzeti lobogó meggj^alázásáról van