Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

330 A nemzetgyűlés 201. ülése 1923. elutasította arra az ürügyre való hivatkozással, hogy az irásdíj előzetesen még nem fizettetett be és panaszjogával az illető megbízottat a köz­igazgatási bírósághoz utasította. Bátor vagyok konstatálni, hogy ez az el­járás is a rendeletbe ütközik, még pedig azért, mert az alispán urnák módja, joga, sőt köte­lessége lett volna a másolást megengedni, azzal a felhívással, hogy a másolás csak akkor veheti kezdetét, ha az irásdíj már lefizettetett. Különösképen azonban az az eljárása, hogy az alispán ur a községekbe a névjegyzékeket sza­bályellenesen nem küldte ki, illetőleg a kint­levő névjegyzékeket bevonta a törvényhatóság központjába és azután oly véghatározatot ho­zott, amellyel megakadályozta és tényleg lehe­tetlenné tette azt, hogy a kitűzött határidőn belül Anka János képviselőjelölt a r választói névjegyzéket lemásoltathassa, felfogásom sze­rint törvénytelen, szabálytalan és elitélendő. Konstatálom, hogy a kormánypártnak megvolt a névjegyzéke, csak a mi jelöltünknél hiányzott. Bátor vagyok folytatólag bejelenteni r azt is, hogy a gyűlések engedélyezése tekintetében teljesen szabálytalan eljárást követtek a ma­gyaróvári kerületben, illetőleg Mosón vármegyé­ben. A helyzet az, hogy a főispán utasította a közigazgatási hatóságokat, r hogy gyűléseket csak a főispán előzetes hozzájárulása után en­engedélyezhetnek. Bátor vagyok rámutatni ar­ra, hogy a gyűlések engedélyezése a rendőr­hatóság jogkörébe tartozik és a 34100/1922^ M. E. számú rendelet szerint 24, illetve 48 órával előbb kell a kérelmeket előterjeszteni. A főis­pán eme rendelkezése következtében a magyar­óvári kerületben az a helyzet állott elő, hogy az idejében bejelentett gyűlésekre a válasz, il­letőleg az engedélyezés vagy elutasítás több­nyire elkésve érkezik meg. A főispán ugyanis Győrben székel és a köz­igazgatási hatóságok Győrből kénytelenek az utasításokat előzetesen bekérni. Ez az eljárás technikailag teljesen lehetetlenné teszi a vá­lasztói gyűlések tartását, mert sokszor három­négy napi időbe telik, amig Győrből ilymódon az engedély megérkezik. De bátor vagyok rá­mutatni arra is, hogy ez az eljárás teljesen tör­vénytelen, tételes törvényeinkbe ütközik. Az 1886 : XXI. te. 57. §-a megszabja a főispán jog­körét. E törvénycikk a) pontja szerint a főispán felvilágosításokat kívánhat a közigazgatási hatóságoktól, rendelkezéseket azonban a B) fejezet b) pontja szerint csak e paragrafus i) pontjában meghatározott módon adhat ki, amely i) pont szerint a főispán mindenkor kö­teles rendelkezéseit az alispán utján a tör­vényhatósági, illetőleg községi tisztviselőkkel közölni, az alispánnak mindenkor módjában lévén azzal a fontos alkotmánybiztositékkal élni, amit a főispáni rendelkezéssel szemben való előterjesztési jog biztosit, és amely ren­delkezés az 1886 : XXI. te. 57. §-ában szintén benfoglaltatik. A főispán ezenkívül teljesen törvénytelen gyakorlatot követett, mert amikor a gyűlések engedélyezését önmagának tartja fenn, tulaj­donképen szabálytalanul kisajátítja az elsőfokú rendőrhatóság jogkörét, beleavatkozik a vár­megye autonómiájába és olyan jogkört gyakorol, amelyre a törvény értelmében joga és felhatal­mazása nincs. Ismétlem, a főispánnak joga van ellenőrizni az intézkedéseket, de nincs joga az elsőfokú rendőrhatóságok intézkedéseit a sa­ját rendelkezéseivel helyettesíteni. Az a helyzet állt tehát a magyaróvári kerü­évi december hó 5-én, szerdán. leiben elő, hogy egy teljesen törvénytelen rendel­kezés alapján egy bizonyos politikai irányzat gyűléseinek megtartásával szemben oiyan szabo­tálás és am erikázás folyik, amely szabotálás és amerikázás végeredményben a választói gyűlések megtartását, az alkotmányos jogok szabad gya­korlatát teljesen illuzoriussá teszi. Én azt hiszem, hogy ha — amire az igen t. kormány nagyon szeret hivatkozni — tényleg konszolidációt akarunk ebben az országban ez a konszolidáció mást, mint a törvények uralmát nem jelentheti. A konszolidációt és a törvények uralmát veszélyezteti minden egyes magánember törvénytelen cselekménye, (Ugy van ! a közelien.) de kétszeresen veszélyezteti az a körülmény, ha a hatóságok nem alkalmazkodnak a fennálló sza­bályokhoz és törvényekhez, a legsúlyosabban veszélyezteti pedig az, ha pártpolitikai szempon­tok miatt, ha pártpolitikai indokok folytán he­lyezkednek szembe a tételes törvény rendelkezé­seivei. Én nagyon tartok attól, hogy erre a teljesen tárgyilagos, minden személyeskedéstől ment és kizárólag ^ a törvény paragrafusaira hivatkozó felszólamlásomra semmiféle választ nem fogok kapni. Én sajnálattal látom azt, hogy az a tár­gyilagos és férfias válasz, amit ma például a honvédelmi minister ur válaszában nagy elisme­réssel fogadtunk, sajnos, a belügy minister ur nyilatkozataiból rendszeresen hiányzik. Én nem azért terjeszteni elő ezt az interpellációmat, hogy lappáliákkal, csűrés-csavarással az indokaimat érvénytelenítsék, vagy látszólagos igazságokat, vagy féligazságokat, vagy _ félhazugságokat adja­nak nekem, hanem előterjesztettem ezt a tény­állást a törvényekre való hivatkozással. Ám ha jónak látja a belügy minister ur, orvosolja, ha nem látja jónak, cselekedjék legjobb belátása szerint, az ország és a nemzet érdekét azonban a konszolidáció felé ilyen balkánizálásal, ilyen balkáni fogások alkalmazásával nem fogjuk köze­lebb vinni. Én a következő interpellációt terjesztem elő (olvassa): »1. Hajlandó-e a belügyminister ur Mosón vármegye alispánjával szemben a 2200/1922. M. E. számú rendelet 46. §-ának első bekezdésében meg­határozott hivatali kötelezettségének megszegése és nyilvánvaló pártoskodása miatt szigorú meg­torlást alkalmazni 1 ? 2. Hajlandó-e Mosón vármegye főispánját sür­gősen utasítani aziránt, hogy a rendőrhatóságok jogkörének törvénytelen kisajátításától tartóz­kodjék! 3. Hajlandó-e Mosón vármegye alispánját és általa a törvényhatóság tisztviselői karát a vár­megye önkormányzatának megvédésére és tör­vénybe ütköző főispáni rendelkezések végrehajtá­sának megtagadására szigorúan utasitanii« Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügy­minister urnák. Ki a következő interpelláló 1 Perlaki György jegyző: Szabó József! Szabó József: T. Nemzetgyűlés ! Esztergályos János képviselő ur az imént interpellációt mon­dott el a pécsi dohánygyári munkások ügyében, a pécsi dohánygyár bezárása tárgyában. Én ugyanebben a tárgyban jegyeztem be interpellá­ciómat. Közben azonban^ volt szerencsém a nép­jóléti minister úrral erről a kérdésről tárgyalni, interveniáltam nála és ő volt szíves nekem e tekintetben részben^ megnyugtató dolgokat mon­dani. Most csak azért terjesztem elő mégis inter­pellációmat, — amelytől elálltam volna egyéb­ként, — hogy a minister urnák alkalmat adjak arra, hogy ne csak bennünket, a nemzetgyűlés tagjait, hanem innen ebből a teremből a pécsi

Next

/
Thumbnails
Contents