Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-201
A nemzet gij ülés 201. ülése 1923. zom a részleteibe, hiszen ez már annyi birálaton ment keresztül, hogy szerintem ez már talán el sem bir több birálatot. Rupert Rezső: Pedig de sokat elbir még! Lovász János: Ha bár mindazt, amit Griger képviselő ur ezzel a földreformmal kapcsolatosan tegnapelőtt elmondott, aláirom. nem fogadhatom el a magam részéről azt a kijelentését, amikor a birói kart a jóhiszeműség és a jóakarat hiányával vádolta meg és mikor azt mondotta, hogy nem minden biró kátói jellem. Szerintem azt, hogy a birtokreform még nincs végrehajtva, nem lehet egyenesen csak a birói kar rovására minősíteni. Rupert Rezső: Rossz a törvény. Esztergályos János: Önök is okai annak! Rupert Rezső: Az a baj, hogy támogatnak egy kormányt, mely nem áll a titkos választójog alapján! Ott van minden baj! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi minister: Javasasszony lesz belőled ! Minden bajra egy orvosságot tudsz! Lovász János: Nem teszem magamévá EőriSzabó képviselő urnák azt az érvelését sem, mikor ő a földet az iparosoknak akarja juttatni. (Helyeslés jobb felől.) Szerintem csak legalább azoknak jusson föld, akik mindig önzetlen harcosai voltak ennek a szent rögnek, a magyar barázdának, (ügy van! Ugy van ! jobbfelöl.) Gaal Gaston: Igaza van! Nem nadrágos uraknak meg katonatiszteknek! (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Rupert Rezső: Meg nemzetgyűlési képviselőknek ! Lovász János: Szerintem legalább azoknak jusson föld, akik fegyverrel a kezükben védték a hazát, most pedig fogják az ekeszarvát, és tettekben mutatják meg hazafiságukat, mert a tisztességes, becsületes munka nemcsak a megélhetés forrása, hanem hazafias kötelesség is. (Ugy van!) Szerintem a tisztességes, becsületes testi munka épen olyan értékes a köznek és a hazának, mint a szellemi munka. (Ugy van ! Ugy van !) Szerintem fegyver az ekeszarva is, mert megmutatta a világháború, hogy ez épen olyan hatalmas eszköz, mint a mennydörgő ágyú, csakhogy ennek a nyomában nem halál terem, nem haldoklók hörgése, gyász, pusztulás és könynyek áradata fakad, hanem a mindenkinek életet adó életvirágzás. Nem fogadhatom el Cserti képviselő urnák azt az aggodalmát, hogy nem hisz ennek a törvénynek végrehajtásában. Én bizom ennek megvalósulásában, biznom kell és bizom is, mert a földmivelésügyi minister ur, a mi szeretve tisztelt vezérünk csak tegnapelőtt jelentette ki, hogy egy év alatt ennek végrehajtva kell lenni. Rothenstein Mór : Már sokat jelentett ki ! Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi minister : Mindig álltam azt, amit kijelentettem. Jobban, mint ön ! Lovász János : Nem szaporítom a szót. Ebben a hitben és ebben a reményben én a törvényjavaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobbfelől. A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik 1 Bartos János jegyző : Szakács Andor ! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak beszéde vegyes érzelmekkel érintett engem. Azt, amit általánosságban mondott, teljes mértékben aláirom. Ezek a gondolatok, érzések bennünk közösek. Amikor azonévi december hó 5-én, szerdán. 287 ban azt fejtegeti, hogy a földreformnovella most már meg fogja gyógyítani azt a sok bajt, amely az alaptörvény nyomán keletkezett, szerény vélekedésem szerint igen súlyos tévedésben van. Azok után a nagyszabású beszédek után. amelyeket ellenzéki képviselőtársaim a foidreformnovella politikai jelentőségéről és hátteréről mondottak és az idő rövidsége miatt is, engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy kizárólag gyakorlati kérdésekkel foglalkozzam, az alaptörvénynek legfontosabb hibáira mutassak rá és azokra a hiányokra, amelyek előttem a, novellát végeredményben elégtelenné és elfogadhatatlanná teszik. A földreformtörvénynek legnagyobb hibája az volt, hogy nem tette egyöntetűvé az országban a földigénylők kielégítését. Amíg vannak olyan helyek, községek és vidékek, ahol teljesen helyes irányban és megfelelő mértékben hajtották végre a földreform rendelkezéseit, addig vannak viszont más vidékei az országnak, más községek, ahol oly mostohán bántak el az igénylő néppel, hogy az szinte hihetetlen és elképzelhetetlen. Megtörtént, hogy ugyanaz a bíró, aki pl. Csongrád vármegyében, Kistelekenés Csongrádon végrehajtotta a földreformtörvényt, úgyhogy elindult a nincsteleneknél két holddal és ugy emelte fel az adandó birtok nagyságát három holdig és amellett a törpebirtokosok birtokát mindenütt kiegészítette 8—10 holdig, ugyanez a biró, amikor az eljárás során egy másik népes nagyközségbe került, ahol az lett volna a feladata, hogy az ottani elhibázott eljárást kijavítsa, tehetetlenül állt meg az előtt az óriási zűrzavar és a félig-meddig bevégzett tények előtt, amelyeket ott talált és legjobb intenciói ellenére is képtelen volt a törvény helyes végrehajtásáról gondoskodni. Kénytelen volt meghagyni a 800 négyszögöles és egyholdas parcellákat, még pedig nem a község közelében, hanem 10—14, sőt 16 km.-nyire a községtől, az igénylők lakóhelyétől. Allitom tehát, hogy már nagyon sok helyen megtörtént nemcsak nálunk, Békés megyében, hanem az ország más vármegyéiben és kerületeiben is, hogy egyes helyeken oly szü' ken és mostohán hajtották végre a földreformot, hogy az így semmi körülmények között meg nem maradhat, ha csak az ottani igényjogosult népnek teljes tönkretételét véglegesnek és befejezettnek nem akarjuk nyilvánítani. Először is az emberek túlságosan keveset kaptak és rossz földekből, az uradalmak legroszszabb földjeiből kaptak, másodszor pedig lakóhelyüktől nagy távolságra kapták a földet, harniadszor a törpebirtok kiegészítéséről egyáltalán tudni sem akartak. Nálunk pl. sok százan, ezren felül jelentkeztek törpebirtokosok kiegészítés végett, de mindössze csak 105-öt boldogítottak azzal, hogv valamicskét hozzácsaptak a már meglevő törpebirtokhoz. így tehát a törvénynek az az intenciója, hosry kis családi birtokokhoz is juttassák az igényjogosultakat, az ország ieren sok vidékén teljesen mea'hiusult és meg-semmisült. Másik igen nagy hátránya a földreformtörvény ilyetén végrehajtásának — amint azt már bátor voltam több alkalommal a t. Nemzetgyűlés szíves figyelmébe ajánlani — az, hogy a törvény ama rendelkezésénél fog'va, hogy ahol már végrehajtották a földreformot, a kisbérletek ipso facto megszűnnek, ezerszámra jutottak keresetnélküli állapotba, szinte koldusbotra azok a földmivelő polgártársaink, akik eddigelé nyolc, tíz, tizenöt, sőt huszholdas bér42'