Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

A nemzet gij ülés 201. ülése 1923. zom a részleteibe, hiszen ez már annyi birálaton ment keresztül, hogy szerintem ez már talán el sem bir több birálatot. Rupert Rezső: Pedig de sokat elbir még! Lovász János: Ha bár mindazt, amit Griger képviselő ur ezzel a földreformmal kapcsolatosan tegnapelőtt elmondott, aláirom. nem fogadhatom el a magam részéről azt a kijelentését, amikor a birói kart a jóhiszeműség és a jóakarat hiányá­val vádolta meg és mikor azt mondotta, hogy nem minden biró kátói jellem. Szerintem azt, hogy a birtokreform még nincs végrehajtva, nem lehet egyenesen csak a birói kar rovására minő­síteni. Rupert Rezső: Rossz a törvény. Esztergályos János: Önök is okai annak! Rupert Rezső: Az a baj, hogy támogatnak egy kormányt, mely nem áll a titkos választójog alapján! Ott van minden baj! (Zaj.) Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi mi­nister: Javasasszony lesz belőled ! Minden bajra egy orvosságot tudsz! Lovász János: Nem teszem magamévá Eőri­Szabó képviselő urnák azt az érvelését sem, mi­kor ő a földet az iparosoknak akarja juttatni. (Helyeslés jobb felől.) Szerintem csak legalább azoknak jusson föld, akik mindig önzetlen har­cosai voltak ennek a szent rögnek, a magyar ba­rázdának, (ügy van! Ugy van ! jobbfelöl.) Gaal Gaston: Igaza van! Nem nadrágos urak­nak meg katonatiszteknek! (Ugy van! Ugy van! jobbfelől.) Rupert Rezső: Meg nemzetgyűlési képvise­lőknek ! Lovász János: Szerintem legalább azoknak jusson föld, akik fegyverrel a kezükben védték a hazát, most pedig fogják az ekeszarvát, és tet­tekben mutatják meg hazafiságukat, mert a tisz­tességes, becsületes munka nemcsak a megélhetés forrása, hanem hazafias kötelesség is. (Ugy van!) Szerintem a tisztességes, becsületes testi munka épen olyan értékes a köznek és a hazá­nak, mint a szellemi munka. (Ugy van ! Ugy van !) Szerintem fegyver az ekeszarva is, mert megmutatta a világháború, hogy ez épen olyan hatalmas eszköz, mint a mennydörgő ágyú, csakhogy ennek a nyomában nem halál terem, nem haldoklók hörgése, gyász, pusztulás és köny­nyek áradata fakad, hanem a mindenkinek életet adó életvirágzás. Nem fogadhatom el Cserti képviselő urnák azt az aggodalmát, hogy nem hisz ennek a tör­vénynek végrehajtásában. Én bizom ennek meg­valósulásában, biznom kell és bizom is, mert a földmivelésügyi minister ur, a mi szeretve tisz­telt vezérünk csak tegnapelőtt jelentette ki, hogy egy év alatt ennek végrehajtva kell lenni. Rothenstein Mór : Már sokat jelentett ki ! Szabó István (nagyatádi) íoldmivelésügyi minister : Mindig álltam azt, amit kijelentettem. Jobban, mint ön ! Lovász János : Nem szaporítom a szót. Ebben a hitben és ebben a reményben én a törvényja­vaslatot elfogadom. (Élénk éljenzés és taps jobb­felől. A szónokot számosan üdvöslik.) Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik 1 Bartos János jegyző : Szakács Andor ! Szakács Andor: T. Nemzetgyűlés ! Az előttem szólott t. képviselőtársamnak beszéde vegyes érzel­mekkel érintett engem. Azt, amit általánosságban mondott, teljes mértékben aláirom. Ezek a gon­dolatok, érzések bennünk közösek. Amikor azon­évi december hó 5-én, szerdán. 287 ban azt fejtegeti, hogy a földreformnovella most már meg fogja gyógyítani azt a sok bajt, amely az alaptörvény nyomán keletkezett, szerény véle­kedésem szerint igen súlyos tévedésben van. Azok után a nagyszabású beszédek után. amelyeket ellenzéki képviselőtársaim a foid­reformnovella politikai jelentőségéről és hát­teréről mondottak és az idő rövidsége miatt is, engedje meg nekem a t. Nemzetgyűlés, hogy kizárólag gyakorlati kérdésekkel foglalkozzam, az alaptörvénynek legfontosabb hibáira mutas­sak rá és azokra a hiányokra, amelyek előttem a, novellát végeredményben elégtelenné és el­fogadhatatlanná teszik. A földreformtörvénynek legnagyobb hibája az volt, hogy nem tette egyöntetűvé az ország­ban a földigénylők kielégítését. Amíg vannak olyan helyek, községek és vidékek, ahol teljesen helyes irányban és megfelelő mértékben haj­tották végre a földreform rendelkezéseit, addig vannak viszont más vidékei az országnak, más községek, ahol oly mostohán bántak el az igénylő néppel, hogy az szinte hihetetlen és el­képzelhetetlen. Megtörtént, hogy ugyanaz a bíró, aki pl. Csongrád vármegyében, Kistelekenés Csongrá­don végrehajtotta a földreformtörvényt, úgy­hogy elindult a nincsteleneknél két holddal és ugy emelte fel az adandó birtok nagyságát három holdig és amellett a törpebirtokosok birtokát mindenütt kiegészítette 8—10 holdig, ugyanez a biró, amikor az eljárás során egy másik népes nagyközségbe került, ahol az lett volna a feladata, hogy az ottani elhibázott el­járást kijavítsa, tehetetlenül állt meg az előtt az óriási zűrzavar és a félig-meddig bevégzett tények előtt, amelyeket ott talált és legjobb intenciói ellenére is képtelen volt a törvény helyes végrehajtásáról gondoskodni. Kénytelen volt meghagyni a 800 négyszögöles és egyhol­das parcellákat, még pedig nem a község kö­zelében, hanem 10—14, sőt 16 km.-nyire a köz­ségtől, az igénylők lakóhelyétől. Allitom tehát, hogy már nagyon sok he­lyen megtörtént nemcsak nálunk, Békés megyé­ben, hanem az ország más vármegyéiben és kerületeiben is, hogy egyes helyeken oly szü­' ken és mostohán hajtották végre a földrefor­mot, hogy az így semmi körülmények között meg nem maradhat, ha csak az ottani igény­jogosult népnek teljes tönkretételét végleges­nek és befejezettnek nem akarjuk nyilvánítani. Először is az emberek túlságosan keveset kap­tak és rossz földekből, az uradalmak legrosz­szabb földjeiből kaptak, másodszor pedig lakó­helyüktől nagy távolságra kapták a földet, harniadszor a törpebirtok kiegészítéséről egy­általán tudni sem akartak. Nálunk pl. sok szá­zan, ezren felül jelentkeztek törpebirtokosok kiegészítés végett, de mindössze csak 105-öt bol­dogítottak azzal, hogv valamicskét hozzácsap­tak a már meglevő törpebirtokhoz. így tehát a törvénynek az az intenciója, hosry kis csa­ládi birtokokhoz is juttassák az igényjogosul­takat, az ország ieren sok vidékén teljesen mea'hiusult és meg-semmisült. Másik igen nagy hátránya a földreform­törvény ilyetén végrehajtásának — amint azt már bátor voltam több alkalommal a t. Nem­zetgyűlés szíves figyelmébe ajánlani — az, hogy a törvény ama rendelkezésénél fog'va, hogy ahol már végrehajtották a földreformot, a kis­bérletek ipso facto megszűnnek, ezerszámra ju­tottak keresetnélküli állapotba, szinte koldus­botra azok a földmivelő polgártársaink, akik eddigelé nyolc, tíz, tizenöt, sőt huszholdas bér­42'

Next

/
Thumbnails
Contents