Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-201

 nemzetgyűlés 201. ülése 1923. évi december hó 5-én, szerdán. 279 nak vidékek, ahol nagy pusztaságok vannak, több a föld, mint az igénylő. Vannak vidékek, ahol sürübb a népesség, ahol nagybirtokok nin­csenek, csak kisbirtokok és egészséges, kímélendő középbirtokok vannak. Tehát onnan a sürübb népesség egy részét ki kell emelni, át kell tele­piteni azon területre, ahol van föld és nines ember. (Helyeslés.) Mondom, tudni kell mindehhez, hogyan van Magyarországon eloszolva a föld, hol vannak kötött birtokok, hol vannak szabad birtokok, egy­szóval nagy, részletes koncepció és részletes Programm kell hozzá. Sajnos, a törvény har­madik végrehajtási esztendejében mindezideig nélkülözzük ezt a részletes programmot, ezt a nagy koncepciót, de nélkülözünk még egy pub­likált legprimitivebb birtokstatisztikát is csonka Magyarországról. Hozzá se tudunk szólni tulaj ­donképen a kérdéshez, csak botorkázva a magunk szerény magáneszközeivel próbálunk halvány képet teremteni arról, hogy csonka Magyaror­szág földoszlása milyen is nemzeti és szociális szempontból! De hát én ezen nem csodálkozom, lehet, hogy az én véleményem sokak véleményével ütközik össze, azonban szerencsétlen gondolatnak tartom, amin azonban ma már változtatni nem lehet, — ezt koncedálom, — csak segiteni lehet bizo­nyos mértékben, és a novella 5. pontja segit is bizonyos fokig, mondom szerencsétlen gondolat­nak tartom azt, hogy egy par excellence nemzeti politikai célokat szolgáló törvény végrehaj­tását nem közigazgatási, hanem egy ad hoc birói szervezetre bizta az előbbi nemzetgyűlés. Mikor elolvastam az Országos Földbirtokrendező Biróság konstrukcióját, azt gondoltam magam­ban, hogy kár volt ezelőtt 25—30 esztendővel annyit törnöm fejemet az Elméleti Politika, az Országlászattan és a Közigazgatási jog tanulásá­val, mert mindaz, amit abban helyesnek tanul­tam, a közigazgatási és birói szerveknek egy­mástól való modern szétválasztásáról, mindannak pont az ellenkezője van összevarrva az Országos Földbirtokrendező Biróság szervezetében, (ügy van! balfelöl.) Mi a funkciója az állami életbeu a közigaz­gatási szerveknek! Uj tényeknek és uj intézmé­nyeknek a produkálása; a törvények rendelkezé­seit belevinni a praktikus éiotbe! Mi ezzel szem­ben a birói funkció! Megvizsgálni azt, hogy az egyes embereknek és a közigazgatási szerveknek működése megfelel-e a törvény parancsainak és ha nem felel meg, akkor igazságot tenni felettük. Tehát teljesen két különböző nagy állami funkciót végez a közigazgatás és a biróság! (Helyeslés bal­ról.) Óriási nemzeti vivmány volt már apáink ide­jében, amikor a régi rendi vármegyében együtt volt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, si­került a régi rendi vármegyének ezt a jogi kon­fúzióját szétválasztani és sikerült az igazságszol­gáltatást a közigazgatástól a királyi t biróságok létesítése utján szétválasztani, egyszóval egész jogéletünket modernizálni! Ma mit látunk! Eddigi jogi előhaladásunkban visszafejlődés az Országos Földbirtokrendező Bi­róság szervezete. Ez egy nagy visszaesés törvény­alkotásunkban ! Az Országos Földbirtokrendező Biróság szerkezete egy jogi hermafrodita, amely közigazgatási munkát és birói funkciót egyszerre kell hogy végezzen, egy nagy nemzeti agrárpro­grammot kell hogy végrehajtson és mindezt egyet­lenegy inapellábilis fórumon, egyetlenegy inapel­lábilis ülésen! Emberfeletti funkciót és munkát kivánunk tehát mi az Országos Földbirtokrendező Biróság tagjaitól. Mert már maga a közigazgatási és birói funkció egészen különböző egyéni hajlamokat és lelki kvalitásokat kivan. A közigazgatásnak prak­tikusnak, gyorsnak és energikusnak kell lennie. (Helyeslés") Egész más kvalitás kell ahhoz, hogy valaki jó alispán, mint ahhoz, hogy valaki jó kú­riai biró legyen. A kúriai birónak ugyebár, meg­fontoltnak, tárgyilagosnak, a praktikus élet felett álló jogtudósnak kell lennie. A közigazgatási embernek a való élettel és annak követelményeivel mindig számolnia kell, talán percről-percre. De ezen különböző egyéni kvalitások mellett ahhoz, hogy valaki az ország földbirtokviszonyait rendezze és az agrártörvényt bevigye az életbe, óriási előtanulmányok kellenek, arra készülni kell, olyan emberekből kell azt össze­állítani, vannak sokan az országban, akik elmé­letileg és in praxi is éveken át foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Nem lehet valaki máról holnapra egy áthelyezés folytán agrár jogász ! Ehhez elméleti, gazdasági, technikai ismeretek kellenek, egyszó­val, ebbe a nagy problémába bele kell dolgoznia magát az illetőnek ! Viszont van a törvény végrehajtásának, mint minden törvény végrehajtásának, birói része is. Igen, azért van a közigazgatási biróság meg­szervezve, hogy ha a törvényt végrehajtó köz­igazgatási szervek hibát, törvényellenes dolgot csinálnak, lehessen appellálni, lehessen pert indí­tani a közigazgatási bíróságnál vagy esetleg a civilis bíróságnál. Egyszóval, modern munka­megosztás van minden törvényünk végrehajtá­sában, csak a legfontosabb, a nemzet jövő életére annyira fontos törvény, a földreformtörvény végrehajtásában észlelhető az állami szerveknek az állami funkcióknak teljes összezavarása, kon­fúziója! Csudaembereknek kellene lenniök azok­nak az Országos Földbirtokrendező bíráknak, akik ezt a nagy- állami birtokpolitikai programmot, ezt a közigazgatási funkciót és ezt a birói funkciót nehéz jogi esetekben egyetlenegy délelőtt, egyetlen­egy ülésben hozott Ítélettel, melyre nézve nincs appelláta, nincs segítség, tökéletesen meg tudják oldani! Ilyen csudaember talán kettő-három lehet az országban, de ha van ilyen, az valószínűleg meg tud más pályán is élni és nem megy el az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz a rossz állami fizetésért birónak. Munkamegosztást kellett volna teremteni, külön kellett volna választani a közigazgatási részt a birói résztől. Én nagyon tisztában vagyok azzal, hogy a földreform kérdésében a birói funkció nagyon fontos, mert itt súlyos magánjogok állanak egy­mással szemben. De nemcsak arról van ám szó, hogy annak az igénylőnek van-e joga kapni, an­nak az igényt szenvedettnek kötelessége-e adni, ez csak a második kérdés. Az első kérdés az, hogy a nemzet érdekében uj, nagy, helyesebb­birtokelosztást teremtsünk ! Ez a kérdésnek köz­igazgatási része s ezt egy olyan szervnek kellett volna irányítania, amely ezzel a problémával tisztában van a praxisban is, meg az elmélet­ben is. Ezután jön még a birói funkció, melynek igazságot kell szolgáltatnia azokban a vitákban, ámenek az igénylők és az igényt szenvedettek között előfordulnak. Erre lehetett volna azután egy külön tanácsot r létesíteni a Curia vagy a közigazgatási biróság mellett, amely épugy megvédte volna mindenkinek a jogát, mint ahogy az Országos Földbirtokrendező Biróság megvédi, de viszont a törvénynek közigazgatási és az előző nemzetgyűlésnek, a törvény megalko­tóinak szellemében való életbeléptetése biztosítva lett volna. Tetézte az előző nemzetgyűlés ezt a hibát, ezt a konfúziót azzal, hogy légmentesen izolálta a földmivelésügyi ministeriumot a törvény végrehajtásától. Mintha bélpoklos lenne a föld­41*

Next

/
Thumbnails
Contents