Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-199
24 G À nemzetgyűlés 199. ülése 1923. évi december hó 3-án, hétfőn. posan tanítva (Ugy van! jobbfelől.) önhibáján kivül. Nézzük, miféle iskolák és miféle művelődési források állottak a rendelkezésére? Az első a vándortanítók és tanárok oktatása volt. Ezeknek csak épen papiroson volt meg, vajmi kevés eredményt ért el. Hiába, nem lehet valakinek öt perc alatt, egy vagy két óra alatt beadni azt a tudományt, amelynek megszerzéséhez hónapok, évek tapasztalata szükséges. (Ugy van! Felkiáltások jobbfelől: Ezt mondjuk mi is !) Alig tanultak valamit papiron s máris kiküldték azokat a gazdasági szakfelügyelőket a községekbe; ott megtartották szakelőadásaikat, de ettől a hallgatóság nem lett okosabb. (Ugy van! jobbfelől) A másik volt a gazdasági ismétlőiskolák felállítása. Hát hogyan állították fel ezeket? Ugy, hogy egyszerűen elrendelték, a tanítók nyakára rázuditották a kötelezettséget, hogy tartoznak gazdasági ismétlőiskolákat vezetni. Hát elsősorban maguk a tanítók sem értettek hozzá. (Ugy van! jobbfelől.) Azután nem is fizettek nekik ezért semmit és igy nem is igen akarták elsajátítani a szükséges ismereteket. Ez igy van; szomorú, hogy igy van, de ettől sem lett okosabb a magyar nép. (Ugy van! jobbfelől.) A harmadik forrás, ahonnan megszerezhették volna ezeket a szakismereteket, az lett volna, hogy voltak egyes alsóbbrendű gazdasági szakiskolák, amelyek azonban nem neveltek másokat, mint uradalmi botosispánokat, — ilyenek voltak a csákvári, a szentimrei stb. iskolák — és ha a statisztikát megnézzük, látjuk, hogy az ott tanult emberek nagy százalékát az uradalmak alkalmazták. Egy kis rész kikerült a gazdák fiaiból is és ezek működése óriási eredménnyel járt, de, mondom, ezek nagyrészét mégis a nagybirtok vette fel. Ugy tudom, az eredeti törvény tárgyalása alkalmával egyik képviselőtársunk, gróf Széeheny Viktor, képviselő ur; adott be egy határozati javaslatot, amelyet a nemzetgyűlés magáévá is tett, elfogadott, és ez arra vonatkozott, hogy gazdasági szakiskolák állíttassanak fel. Szakács Andor : Hol vannak ! Cserti József : De tudomásom szerint erre vonatkozólag sem történt mai napig lépés, az egész csak papiron maradt. Ha tényleg akarunk földreformot csinálni, akkor meg kell teremtenünk a többtermelés alapját. (Ugy van! half elől.) Meg kell tanítani a népet arra, hogyan kell többet és jobban termelni. Ezt pedig nem lehet csak ugy külön elintézni, hogy csinálok most egy külön szakiskolát, — mert azt mondják sokan, hogy elsősorban meg kell ismertetni a néppel az okszerű gazdálkodást és majd csak azután adjunk földet. Ebbe nem fognak belemenni, ezt nem lehet igy csinálni. Ebbe nem fognak belemenni. Ez éppen olyan, mint amikor valamelyik egyház harangot hozat ; ugyanakkor be kell állítani a harangozót is, mert a harang sem ér semmit a harangozó nélkül és viszont : nem állítják be a harangozót sem annál az egyháznál addig, amig nincs meg a harang. Ez egyszerű példa, de igy van a földreformnál is. Nem oktathatom ki előbb a népet az okszerű gazdálkodásra és nem mondhatom azt, hogy majd valamikor kaptok földet. Ez nem megy igy, ennek egyszerre^ kell megtörténnie. Dénes István : Hol a kormánypárt 1 Héjj Imre : Hol az ellenzék 1 Rupert Rezső : Az ellenzék itt van ! (Felkiáltások jobbfelől: Ez kevés!) Az ellenzékből egy is felér veletek ! Perlaki György : Túlbelcsüli magát ! Rupert Rezső : Nem magamat, de ez régi igazság ! Cserti József : Azonban a gazdasági szakiskolák felállítására vonatkozó eddigi tervezetek a gazdasági ismétlőiskolák kibővítése vagy egyes gócpontokon az újjászervezett mintagazdaságok felállítása nem fogja a többtermelés tudományát átültetni a nép millióiba. Ennek csak egy aktiv módja van, ha mi azt akarjuk, hogy ez az egész vonalon, az egész országban keresztülvitessék, akkor a földreform megoldásával egyidejűleg természetesen be kell vezetni a nyolcoisztályu elemi népiskolák rendszerét is. Ez az egyetlen mód ! Héjj Imre : Majd megcsinálja a jövő kultuszminister, Kiss Menyhért ! Cserti József : Az a körülmény, vagy az a minister, aki ezt keresztül fogja vinni, hogy Magyarországon a népiskolák nyoleosztályuvá tétessenek, nem végez kisebb munkát, mint az, aki keresztülviszi a földreform becsületes megoldását. Én csak ezzel az egy eshetőséggel tudom megoldani azt a kérdést, hogy népünk a többtermelésre megtanittassék és kioktattassék. Természetes, hogy ez pénzébe kerül az államnak, ettől azonban nem volna szabad viszszariadni ; ez a tőkének nagyon helyes és okos elhelyezése volna, ami később sokszázszorosan visszahozná a beléje fektetett tőkét. Nézzük meg Bulgária esetét, ahol a népiskolák hat osztálya nyolcra van felemelve, hogy milyen óriási eredményeket érnek el ott, pedig- ez az akció még be sincs ott fejezve. De különben is a népiskoláknak nyolc osztályúvá való felemelése nemcsak a többterme» lés szmpont jából szükséges, hanem magának az általános műveltségnek fokozásához is. (Ugy van ! balfelöl.) Mert egy országnak nem az adja meg és nem az mutatja a műveltségi fokát, hogy hány diplomás embere van, hanem hány kiváló tanára vagy professzora van. hanem az, hogy magának a népnek milliói milyen műveltségi fokon állanak. (Ugy van! hali elől.) Ha pedig keresztülviszik a nyolc osztályú népiskolák felállítását, akkor ez intézmény keretén belül az általános műveltséget is fel lehet fokozni, és ennek keretében lehetne egyedül megvalósítani a többtermelés eszméjét. Ennek a két reformkérdésnek, a földreformnak és a nyolcosztályu népiskolák felállításának megoldása tehát olyan szorosan összefügg, hogy ezt a kettőt elválasztani nem lehet. En, mondom, elismerem azt, hogy ha a nép nem kap iskolákat, a többtermelés tényleg meg fog akadni, mert a nép azt az eredményt is, amit eddig fel tudott mutatni, sohasem az államnak köszönhette, hanem annak a körülménynek, hogy hát itt-amott van egy-két okszerüleg és helyesen gazdálkodó nagybirtok, amelyektől a nép tanult ; ilyen helyeken a község teljesen átformálódott és a nép okszerűi eg és helyesen kezd gazdálkodni, mig ahol a nagybirtokosok maradiságukban tovább is a régi ugaros rendszerrel gazdálkodnak, ott a szomszédságban épen olyan maradian gazdálkodnak a kisbirtokosok is. (Ugy van! half elől.) Épen ebből kifolyólag egy határozati javaslatot leszek bátor benyújtani. (Halljuk! balfelőL Olvassa.) »Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy fél éven belül terjesszen elő olyan törvényjavaslatot, amely a többtermelés céljából az elemi népiskolák hat évfolyamát nyolcosztályuvá emelje fel.« (Helyeslés balfelőL)