Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-199

A nemzetgyűlés 199. ülése 1923. Mélyen tisztelt Nemzetgyűlés ! Ha a nép­iskolák hat osztálya fel fog 1 emeltetni nyolci'a, ez az intézmény olyan reformkérdéseket fog megoldani, amelyek által, mint mondottam, nemcsak a többtermelést fogjuk újra nagyon felfokozni, hanem az általános műveltséget is, amire szintén nagy szükségünk volna. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Azzal, hogy esak egyes gócpontokon állitsanak fel úgynevezett minta­gazdaságokat és egyes iskolákat, a többterme­lés kérdését és azt a kérdést, hogy a nép tény­leg elsajátítsa ezt a tudományt: megoldani tel­jesen képtelenség, mert ezeket a kérdéseket csak helyben, a helybeli iskolák által tudnánk megoldani. Erre vonatkozólag pedig óriási sok munkaerő állana rendelkezésre, hiszen itt van­nak a B-listások, akiket egy pár éves vagy egy pár hónapos tanfolyammal át lehetne képezni és akik ezt a kérdést teljesen megoldanák. Két előny származnék ebből: az egyik az, hogy nem kellene őket ingyen fizetni, a másik pedig az, hogy tényleg produktív termelő munkát végez­nének. Erdélyi Aladár : Dehogy ! Akkor sem csi­nálnának semmit és duplán kellene őket fizetni ! Rupert Rezső ; Először is a B-listás taní­tókat kell meghagyni. Tanitó nem lehet B-listás. Cserti József : Ez a javaslat szerintem egyetlenegy lépéssel sem viszi tovább a föld­reform becsületes megoldásának kérdését. Erdélyi Aladár : Ezt már csak nem lehet mondani ! Vannak jó oldalai ! Cserti József : Vannak imitt-amott, hiszen nem mondom, t, képviselőtársam, de magukat a generális kérdéseket nem viszi előre. Ilyen apró-cseprő megoldásokat tartalmaz, amelyek szolgálatában állnak, ugyan az ügynek, de mondom, valami nagy mérföldnyi távolságra a kérdés megoldását nem viszi előbbre. így nagyon helyes, hogy az igénylőket pon­tosabban igyekszik meghatározni, mert eddig, ugyebár, az volt a szokás, hogy az igénylőket különféle helyeken különféleképen bírálták el. s igy megtörtént, hogy sok helyütt kimaradtak olyanok, akik épen ugy megérdemelték, hogy ennek a törvénynek az áldásaiban részesülje­nek, mint azok, akik kaptak valamelyes földet. Perlaki György : Ez nagy előny ! Óriási előny! Cserti József : Elismerem, hogy _ nagy előny, hogy ezt precizirozza a törvényjavas­lat. Nagyon helyes az is, hogy az ügymenetet igyekszik meggyorsítani. Nekem az volt a benyomásom, hogy tényleg valami erő késlel­teti, megakadályozni igyekszik ezt, hogy nem akar kellőszámu birót az Országos Földbirtok­rendező Bíróság rendelkezésére bocsátani. Hiszen a birák létszámát meg kell szaporí­tani ! Különösen nagyon helyes a novellának az az intézkedése, hogy a bírót nem engedi más­hol is foglalkoztatni. Eddig ugyanis megtör­tént, hogy délelőtt máshol tárgyalt, délután pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróság­nál volt elfoglalva; igy kimerülten, fáradtan jött oda, ezt a dolgát nem tudta teljesen elvégezni, emberfölötti munkát végzett, mégis teljes képtelenség volt, hogy ezt a munkáját is nyugodtan és precízen végezhesse. De ha csak ez a kérdés, ime, itt vannak a menekült birák. Mert hallottam az igazságügy ­minister úrtól azt a kifogást, hogy nincs elég biró rendelkezésére. Ezt én nem irom alá. Hi­szen csonka Magyarországra menekültek, saj­nos, azok a birák, akik az egész Magyarország' JÍAPLÓ XVII. évi december hó 3-án, hétfőn. 247 bíráskodását ellátták; hiszen nekünk nem kell több biró. Rupert Rezső : Jó törvény kell, azután elég a kevés biró is ! Cserti József : Itt van az a rengeteg biró, aki az ország kétharmadrészé bői ide menekült s aki ott látja el annak idején a birói teendőket. Ha akarunk, igenis tudunk bírákat találni. Vagy oldjuk meg másképen a kérdést. Annvi ügyvéd van, ezeket kell átképesiteni, illetőleg bizonyos eskü letétele után be kell osztani az Országos Földbirtokrendező Bírósághoz. Baross János : Az ügyészi megbízottakat ! Rupert Rezső : Ez nem lenne rossz ! Leg­alább lenne földreform ! Cserti József : Kérem az elnök urat, ke­gyeskedjék egy kis szünetet adni ! Elnök : Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szenet után.) Elnök : Az ülést újból megnyitóin. Cserti József képviselő urat illeti a szó. Cserti József 1 : Méjlyen i. Nemzetgyűlés ! Ha tényleg* azok a körök, amelyeknek hatás­körébe tartozik, hogy a földbirtokreform kér­dése mielőbb megöl dassék, az ő hatalmukat engednék érvényre juttatni, ha tényleg komo­lyan akarnák ezt, akkor ennek ne legyen aka­dálya az, hogy nincs biró. Méltóztassék any­nyit kinevezni, — és pedig nemcsak itt benn, hanem künn tárgyaló bírákat is — amennyi kell. (Felkiáltások a baloldalon : Ugy van ! Megszavazzuk !) Nagyon jól tudjuk, hogy akkora körzete vau egy-egy tárgyaló bírónak, hogy tényleg emberfeletti munkát végez és azt egymaga nem tudja elvégezni. Helyeslem a törvényjavaslatnak azt a ré­szét, amely az ügymenetet akarja meggyorsí­tani. Helyes az is, hogy a földbirtokrendező bíróságot átszervezi és különösen helyeslem azt, hogy a földmivelésügyi minister ur min­den bizottságba küldhessen a maga részéről egy­egy tagot. Helyeslem, hogy & kormány fel­ügyeletet gyakorol majd a gazdálkodás felett.., Baross János : Ez nagyon helyes ! Cserti József : ... és hogy a novella ki­mondja, hogy aki valóban nem akarja a földet tisztességesen megművelni, attól azt el is lehet venni. Itt csak arra kel! vigyázni, bogy ezt az intézkedést a gyakorlatban ürügyül ne hasz­nálják arra, hogy visszavegyék az illetőktől a földet. Erdélyi Aladár : Benne van a novellában, hogy más kapja meg ! Cserti József : Helyes, hogy más kapja meg. El kell azonban ismerni azt is, hogy né­hány évig, amig a többtermelés megindulhat, az uj tulajdonos nem szerezheti be a szükséges instrukciót. Figyelmeztetni és kérni akarom a minister urat, gondoskodjék arról, hogy ez esetleg alkalmul szolgáljon arra, hogy egyes közegek saját intenciójukat érvényesítsék és visszavétethessék ezeket a birtokokat. Szabó István (nagyatádi) földmivelésügyi minister : A bíróság döntésétől függ. Cserti József : Igen, de a rosszindulatú befolyások, különösen a közigazgatás részéről nagyon sokszor érvényesülnek. Ami a járadékbirtokra vonatkozó intézke­déseket illeti, ezek szerintem nem fognak cél­ra vezetni. A novella kimondja ugyan, hogy az intézkedés joga e tekintetben a biróságra ru­háztatik át, de attól tartok, hogy itt meg fog állni a dolog és a járadékbirtokok kötelezővé tétele továbbra is el fog maradni. A földrefor­mot pedig járadékbirtok nélkül nem lehet 36

Next

/
Thumbnails
Contents