Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-195

"Á nemzetgyűlés 195. ülése 1923. ügyének letárgyalását azért is, mert ebben az ügyben sok olyan frázis fogja megtalálni a maga jelentőségét és fog visszaszorittatni arra a helyre, amelyre már régen vissza kellett volna hogy szoríttassák, amely az ntóbbi időben bizonyos egyé­nek és alakulatok által állandóan komprornittál­taük és saját céljaikra kihasználtatik. Otto ék­szerész ügyében szerepelt a Cselekvő Magyarok Tábora vagy Cselekvő Magyarok Egyesülete, amely az ő maga tanácskozásain állandóan arról tárgyalt, hogy miként lehetne bizonyos nemes nemzeti eszméknek alkalmazásával pénzt sze­rezni, ... Rakovszky István: Konszolidált állapotok! Fábián Béla:.. . erre vallomások vannak, és ha nem lehet máskép, aképen kell azt a pénzt megszerezni, hogy el kell menni és ki kell rabolni bizonyos ékszerüzleteket. Fel volt irva - az ügy­ből megállapítható — az ékszerüzletek egész so­rozata, amelyeket ők ki akartak rabolni. Eckhardt Tibor: Közönséges rablók! Fábián Béla: Szegény Ottó ékszerész abba halt bele, hogy otthon tartózkodott akkor, amikor őt ki akarták rabolni. Szeretném, ha ez az ügy minél előbb a biróság elé kerülne ... Rakovszky Iván belügy minister: Ott van a bíróságnál! Átadtuk a bíróságnak ! Többet nem tehetünk! Kégóta ott van! (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: De pihen!) Fábián Béla: Ott teljesen tisztázódnék az a kérdés, amelyet Lendvai t. képviselőtársam teg­nap nem emiitett meg, hogy ő ezt a Bedő had­nagyot vagy alhadnagyot — nem is kell ezen a. néven nevezni — Bedő Józsefet nem ismerte, mert Bedő József felesége mint régi ismerőshöz vagy régi baráthoz fordult Lendvai István kép­viselő úrhoz — legalább anno dazumal ekként szerepelt — és ha meg méltóztatik erre vonatko­zólag Bedő Józsefet kérdezni, ő is meg fogja adni a maga nyilatkozatát. Én azt kötelességemnek tartottam azért el­mondani, mert így remélhetőleg lesz még egy ember, aki az Ottó-ügynek nyilt letárgyalását a törvényszék előtt állandóan szorgalmazni fogja rajtunk kivül, akik szeretnők, ha ezt az ügyet letárgyalnák s ez Lendvai István igen t. kép­viselőtársam lesz. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: A tanácskozásra szánt idő letelt, a vitát megszakítom. Mielőtt az interpellációk meghallgatására át­térnénk, napirendi javaslatot kívánok tenni leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, f. hó 29-én, csütörtökön, délelőtt tíz órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mentelmi bizottság kétrendbeli jelen­tésének együttes, folytatólagos tárgyalása ; 2. a földbirtok helyesebb megoszlását szabá­lyozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXVI. te. kiegészítésére vonatkozó törvényjavaslat. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Áttérünk az interpellációkra. Ki az első inter­pelláló képviselő ur! Forgács Miklós jegyző: Propper Sándor! Elnök: A képviselő ur nincs jelen, interpel­lációja töröltetik. Ki a következő interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: Tisztelettel kérem, hogy inter­pellációmat a legközelebbi interpellációs napon mondhassam el. Elnök: Méltóztatik megengedni, hogy a kép­viselő ur a legközelebbi interpellációs napon évi november hó 28-án, szerdán. 149 mondhassa el interpellációját? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Ki a következő interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Pikler Emil! Elnök: A képviselő ur nincs jelen; interpel­lációja töröltetik. Ki a következő interpelláló? Forgács Miklós jegyző: Kabók Lajos! (Az elnöki széket Pesthy Pál foglalja el.) Kabók Lajos: T. Nemzetgyűlés! Az 1923. évi XXXV. te. tárgyalásánál, amely a közszolgálat­ban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak lét­számának csökkentéséről és egyéb kapcsolatos intézkedésekről szól,... (Zaj és mozgás.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni. Kérem a képviselő urat, méltóztassék folytatni beszédét. Kabók Lajos : Sőt azt megelőzően az egye­sített bizottságok ülésén már elmondottam aggályaimat a törvényjavaslatra vonatkozó­lag. Kijelentettem, hogy a törvényjavaslat, ha törvényerőre fog emelkedni, módot és alkal­mat nyújt majd az illetékes ministereknek és osztályvezetőknek, hogy a létszámcsökken­tésbe faji, felekezeti és politikai megállapítá­sokat vigyenek bele és magát a létszámcsök­kentést ezen megállapítások alapján intézzék el. Akkor, amidőn a törvényjavaslatot itt a plénum tárgyalta, rajtam kivül több képviselő­társam is hasonló módon kifejezést adott ab­beli aggályának, többek között Benedek János, Rassay Károly, Saly Endre, Propper Sándor és Várnai Dániel képviselőtársaim is ilyen ér­telemben nyilatkoztak. Mikor a népjóléti minister ur, aki annak idején a minister elnök urat helyettesítette, hal­lotta ezeket ggályokat, iparkodott minden­kit megnyugtatni^ és olyan felszólalást tenni, amely felszólalásával látszólag megnyugtatást is keltett, mert azt mondotta a népjólétiminis­ter ur ezekre az aggályokra, hogy a jog, az igazság, amely ilyen viszonylatban mint jog fog jelentkezni, a Verdammtes Recht, az az átkozott jog, amelyet tiszteletben kell tartania. Amikor ez elhangzott, hittük és reméltük, hogy az igazság tényleg igazság fog maradni és semmiféle az igazságot megcsúfoló intézke­dés nem fog bekövetkezni. Sajnos azonban ma interpellálni vagyok kénytelen épen azért, mert az az átkozott igazság nem minősíttetett igaz­ságnak és az igazság megcsúfolásával történt meg a létszámcsökkentés, a létszámapasztás a villamosvasutaknál. Baticz Gyula : Az államvasutaknál is ! Kabók Lajos : E pillanatban csak a villa ­mosvasutak létszámcsökkentéséről beszélek, bár teljes joggal meg lehet állapítani, hogy a ma­gyar királyi államvasutaknál is hasonló igaz­ságtalanságok történtek. Erről azonban e pilla­natban beszélni nem akarok, hiszen lesz még idő és alkalom, amikor erről is fogunk beszélni. Az idézett te. 5. §-ának utolsó bekezdése oly módon intézkedik, hogy az ebben a törvényben foglaltakat a közforgalmú magánvasuti válla­latok a kereskedelemügyi minister előzetes en­gedélyével saját alkalmazottaikra is megfele­lően alkalmazhatják. Már most meg_ is történt az alkalmazás. Amikor e törvényjavaslat 5. §-ának utolsó bekezdése tárgyaltatott. Rassay Károly igen t. képviselőtársam azt mondotta — idézni lehet annak idején elmondott szavait — (olvassa): »Nagyon félek attól, hogy ebbe a törvénybe politikai, faji és felekezeti gyűlölkö­dések fognak belevitetni s épen ezért olyan in­22*

Next

/
Thumbnails
Contents