Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.
Ülésnapok - 1922-195
148 r A nemzetgyűlés 19$. 'ülése 1923. megemlítette, hogy van az országban más szuverén faktor is, amely felelős: a biróság. (Zaj.) Nem támadó éllel mondom el ezeket, de legyen szabad a t. ministerelnök urat megint jóakaratulag figyelmeztetni, hogy ezek a tényezők nem tehetnek arról, hogy mivé váltak. A biróság sem tehet arról, hogy elkövetett hibákat, amelyeknek következményeit most — mint a ministerelnök ur is mondja-megsínyli az ország. (Egy hang a jobboldalon: Ugyan, hagyja a bíróságot!) Hiszen be kell ismernünk, hogy az a biróság védtelen volt; a biróság tagjais az egész magyar középosztály a lelkibetegek sajtójából meríthette csak éveken át a szellemi táplálékot. Nem csoda hát, ha a biróság lelkülete így színeződött; nem csoda, hogy olyan lett a lelki berendezkedése, mint amilyen lett és mint amilyen lelki berendezkedés miatt születtek meg azok az Ítéletek, melyeket a ministerelnök ur sem helyesel, s melyekkel szemben rekriminálva, szelíden arra célzott, hogy hiszen nem mindenről ő tehet, mert mások is részesek ezekben a hibákban: ott volt a szuverén nemzetgyűlés és ott voltak a biróságok is. (Zaj.) Most itt az ideje, hogy egészséges atmoszférát teremtsünk, hogy egyszer már erős kezet mutassunk azokkal szemben, akik megérdemlik, hogy ne keressünk apró kanapépöröket, ne keressünk ártatlan kis cikkeket, amelyeket kétévi börtönökkel torolnak meg, hanem lássuk meg a lényeget, mert itt tényleg ennek a nemzetnek élete ellen esküdtek össze. Szeretik most ezek a lelkibetegek, ez az Ulain-féle társaság ... Eckhardt Tibor: Kik azok az Ulain-féle társasági Rupert Rezső: Ön is azok között van, kérem! (Nagy zaj és derültség.) Eckhardt Tibor: Ezt kikérem magamnak! Rupert Rezső: Ön is le volna most tartóztatva, ahelyett hogy itt beszél, ha ez az ország egészséges, ha nem lelkibeteg, s ha nem ielkibetegek azok, akiktől ez függ. (Nagy zaj.) Ön ellen is meg kellett volna indulnia az eljárásnak, mert ön szoros összefüggésben van ezzel a komplottal. Ott van Gajos Eszter vallomása; azt vallotta, hogy ön csak azért nem tudott utazni, mert nem kapott vizumot. Ezen a véíetlenségen múlott, hogy ön is nem ment Münchenbe és hogy nem tartóztatták le a vonaton. (Nagy zaj.) Eckhardt Tibor: Én személyesen voltam ott! Nyiltan és nem titokban akartam kimenni! Rupert Rezső: Nem félünk kimondani, hogy önökkel szemben a leszámolás ideje már két esztendővel ezelőtt eljött és csak azt akarjuk, hogy a ministerelnök ur is észrevegye, hogy nemcsak nekünk, de neki is le kell önökkel számolnia. Eckhardt Tibor: Örülök, hogy végre együtt vanak. (Zaj.) Rakovszky István: Ön sokáig volt együtt vele! Rassay Károly: Az a kérdés, hogy milyen ügyben! 1 ? (Nagy zaj a Ház minden oldalún.) Elnök (csenget) : Csendet kérek. Rupert Rezső: Be is fejezem szavaimat. Gubicza Ferenc : Hála Istennek ! (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Horváth Zoltán : Ezt jó volt meghallani ! Rupert Rezső : Ugy látszik, képviselő ur, hogy ön unhatta beszédemet, de ezt nem csodálom, mert jól tudom, hogy nem értette meg. (Zaj.) Gubicza Ferenc : Majd magyarázatot kérek tőled ! Rupert Rezső : A Cromwell-időkre, az angol protektorátus korára vonatkoztatva irja a történetíró, hogy még abban a korban is mindig megtartották a törvényeket és csak akkor serét'?* novemher hó 28-án, szerdán. tették meg, ha a protektornak vagy a kormánynak biztonsága érdekében arra szükség volt. A mélyen tisztelt ministerelnök ur sa mai kor más helyzetben van. Látjuk, hogy a ministerelnök ur akkor kénytelen betartani a törvényeket, amikor az ő biztonsága s a magyar államfő biztonsága is veszedelemben van. Könnyű a helyzete a ministerelnök urnák. íme, Cromwellnek, a protektornak és kormányának meg kellett sértenie a törvényeket azért, hogy biztonságuk megóvható legyen. Önnek, ministerelnök ur, nem kell egyebet tennie, mint betartani a törvényeket s akkor az ön biztonsága és mindenkié, akinek biztonsága önre van bizva, meg lesz óva. Ezt kérem a ministerelnök úrtól. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Fábián Béla képviselő ur a házszabályok 215. §-ának a) pontja értelmében személyes kérdésben kért szót. A szó őt megilleti. Fábián Béla : T. Nemzetgyűlés ! A nemzetgyűlés mai ülésén ismét szóba került az a Bedőügy, amelyet én a tegnapi ülésen egy közbeszólás formájában emiitettem meg. Lendvai képviselő ur beszédében hivatkozott szerinte Bedő főhadnagyra, akit én tegnap Bedő hadnagynak emiitettem s akinek neve Ottó ékszerész meggyilkolásával kapcsolatban került a sajtóba. Elsősorban rektifikációra vagyok kényszerítve Lendvai képviselő ur mai felszólalásával szemben. A képviselő ur azt mondotta, hogy Bedő főhadnagy volt. Bedő nem volt főhadnagy, csak baráti társaságban használta ezt a címet. Ö tulaj donképen alhadnagy volt, ki a 69. közös gyalogezredben szolgált és 1922-ben egy becsületügyből kifolyólag rendfokozatát elvesztette. (Zaj.) Rassay Károly : Ez nem akadályozta meg abban, hogy gyilkoljon ! Fábián Béla : Kénytelen vagyok felhívni a figyelmet arra — sajnálattal látom, hogy nincs jelen a honvédelmi minister ur — hogy a nemzeti hadseregnek nem szolgál előnyére, ha itt mindenki, aki már nem is tartozik a nemzeti hadsereg kötelékébe, aki talán sohasem volt annak tagja, hanem a régi hadseregben csak mint tartalékos tiszt szolgált, most a különféle alakulatoknak körében a régi rendfokozata szerint nevezteti magát. Eckhardt Tibor: Ebben igaza van! Fábián Béla: Ismerünk embereket, akik a közvéleményben állandóan mint katonai rendfokozatot viselő egyének szerepelnek, holott a hadsereghez semmi közük sincs, és a hadsereg megbecsülését s azt a szeretetet, amellyel mindenkinek a hadsereg iránt viseltetnie kell, állandóan veszélyeztetik azzal, hogy a hadsereg nevét és rendfokozatát viselik. Eckhardt Tibor: Teljesen igaza van! Rassay Károly: Látja, hogy együtt vannak! (Zaj.) Látja, hogy lehet valamiben együtt lenni! Eckhardt Tibor: Ebben igen! Fábián Béla: Ami pedig Ottó ékszerész ügyét illeti, végtelenül sajnálom, hogy ez az ügy sok más üggyel egyetemben békén nyugszik, épugy, mint a Fővárosi Operettszínház ügye is, (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) amelyre pedig már komolyan kiváncsi az ország közvéleménye. Sajnálattal látom, hogy ez az ügy is nyugszik, épugy mint az Athenaeum ügye és mint a Kovácstestvérek ügye, (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) amikor pedig a ministerelnök ur őnagyméltósága megígérte, hogy ez az ügy a biróság által leggyorsabban le fog tárgyaltatni. Gr. Bethlen István ministerelnök: A biróság előtt! Fábián Béla: Mondom, várjuk Otto ékszerész
