Nemzetgyűlési napló, 1922. XVII. kötet • 1923. október 15. - 1923. december 12.

Ülésnapok - 1922-194

évi november hó 27-én, kedden. 112 À nemzeigi)ülés 194. ütése 1923 gazdasági bizottság folyó évi június hó 28-án tar­tott üléséből folyólag a nemzetgyűlés elé terjesz­tette a dologi és átmeneti kiadásoknak igen sze­rény előirányzatát. Hogy az 1823/24. évi költség­vetést a maga teljes egészében mindeddig el nem készíthette, ennek oka egyrészt a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek újbóli szabályozása volt, másrészt pedig a létszámcsökkentésnek a nemzetgyűlés személyzetére vonatkozó keresztül­vitele. Mindannyian tudjuk, hogy a képviselők illet­ménye a közszolgálati alkalmazottak VI. fizetési osztályának megfelelő volt ; minthogy azonban a képviselői kötelezettségekkel járó kiadások nem állottak arányban ezekkel a tiszteletdíjakkal, a gazdasági bizottság szükségesnek látta annak ide­jén a jelenléti díjak meghonosítását, bár elejétől fogva ugy vélte, hogy ezek a jelenléti díjak egy­általában nem egyöntetűek, nem jók és nem meg­felelőek. Minthogy időközben a tisztviselők illet­ményei újból szabályoztattak és a létszámcsökken­tés is keresztülvitetett a nemzetgyűlés kebelén belül, semmi akadálya nem volt annak, hogy a gazdasági bizottság az 1923/24. évi költségvetést teljes komplexumában benyújtsa. Ennek alapján a bizottság kéri, hogy a kép­viselői jelenléti díjakat ejtsük el és egységes tisz­teletdíjat állapítsunk meg a nemzetgyűlési kép­viselők részére. Tárgytalannak kéri tekinteni a bizottság a szeptember 7-iki üléséből előterjesztett határozati javaslatát és a következő javaslat el­fogadását ajánlja (olvassa) : »A nemzetgyűlés a most érvényben lévő jelen­léti díjaknak a jelen határozati javaslat elfoga­dását követő naptól való megszüntetésével és a képviselői illetményekre vonatkozó eddigi határo­zatainak 1923 november 1-től kezdődőleg hatályon kívül helyezésével a nemzetgyűlési képviselők, valamint választott tisztviselők illetményeit kö­vetkezőleg állapítja meg : a) a képviselői tiszteletdíj 1923 november 1-től kezdődőleg az október 31-iki értékelés alapul­vételével havi 1,000.000 korona, amely összeg az alábbi e) pontban foglaltak szerint a drágasági viszonyokhoz képest emelkedik vagy csökken; b) a képviselők lakpénze ugyancsak 1923 no­vember 1-től kezdődőleg 2000 korona évi lakpénz alapulvétele mellett ezen összegnek annyiszorosa, ahányszorosra az érvényben lévő határozmányok szerint az 1917-iki alaplakbér évnegyedenként emelhető ; c) az a) és b) pontban megállapított járandó­ságok a nemzetgyűlés elnökét két és félszeres, alelnökeit és háznagyát kétszeres, jegyzőit más­félszeres összegben illetik meg; d) ugy a tiszteletdíj, mint a lakpénz lakbér­negyedenként előre, együttesen folyósítandó; e) az illetmények számszerű összegét a nemzet­gyűlés elnöke a folyósítás alkalmával fennálló drágasági viszonyok és az ezekhez mérten az állami tisztviselők fizetésére nézve hozott mi­nisztertanácsi határozatok figyelembevételével havonként állapítja meg.« A létszámcsökkentés a nemzetgyűlés kebelén belül keresztülvitetett, még pedig olyképen, hogy ennek végrehajtása 43 állás apasztását eredmé­nyezte, kettőt a főrendiháznál, 41-et pedig a nemzetgyűlésnél. Tisztelettel kéri a gazdasági bizottság a létszámcsökkentés r ekként történt végrehajtásának tudomásulvételét és az 1923/24. évre a költségelőirányzatba felvett u.j létszámnak az előadottak értelmében való megállapítását. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszá­mára vonatkozólag tett ezen előterjesztéssel kap­csolatban tisztelettel kéri a bizottság a nemzet­gyűlést, méltóztassék a törvényhozás tisztviselői és egyéb alkalmazottai részére, az egysege- i sités előtt a m. kir. államvasút! rendszerű és az államiakénál magasabb illetményeket élvezték, az államvasuti tisztviselők és altisztek részére meg­állapított pótlékot »törvényhozási tisztviselők és alkalmazottak nyugdijba be nem számitható pót­léka« címén engedélyezni s ezeknek a pótlékok­nak havi összegét f. évi július hó 1-től kezdődő­leg a IV. fizetési osztályban 25.000, az V.-ben 18.000, a Vl.-ban 10.000, a VIL-ben 8000, a VIII­ban 6000, a IX.-ben 5000, a X.-ben 4000, a Xl.-ben 3000, a kezelőknél és az I. és II. osztályú műszaki altiszteknél és ezekkel egy elbírálás alá eső alkal­mazottaknál 3000, a díjnokoknál 2500, végül az altiszteknél, szolgáknál és napibéreseknél 2000 koronában állapítani meg, amely járandóság az illetményekre nézve időnként megállapított száza­lékos kulcs szerint szintén emelkednék. A bizottság az 1923/24. évi költségelőirányzat­nak egyes tételeiben az 1922/23. évi előirányzattal szemben mutatkozó többletek ismertetését és in­dokolását a következőkben terjeszti elő : Á bemutatott előirányzatban a kiadások fő­összege 5 milliárd 346 millió 242.000 korona, szemben az 1922/23. évi költségelőirányzat 116 millió 507.000 koronát tevő kiadási főösszegével. Ezt a nagy többletet koronánk állandó rosszabbo-* dása s annak sokszor zuhanásszerű esése idézte elő. Fel van véve a költségvetésbe a főrendiház költségelőirányzata is, amely természetesen csak akkor lesz aktuális, amikor a főrendiház újból összeül. A nemzetgyűlés dologi kiadásaira a költség­vetés a múlt évi előirányzathoz képest 694,378,000 koronával nagyobb összeget irányzott elő. A dologi kiadások jelentős tétele az altiszti ruházatok költsége 40,800.000 koronával, a gépkocsi fen­tartásának költsége 29,000.000 koronával. Az eddig rendszeresített gépkocsi-vezetői állás megszűnt és szegődményes állássá vált, Az interparlamentáris konferencián résztvevő képviselők költségeinek fedezésére ezúttal első­izben 50 millió korona irányoztatott elő, még pedig azért, mert fontos nemzeti érdekek fűződ­nek ahhoz, hogy ezeken a konferenciákon a nem­zetgyűlési képviselők minél nagyobb számban vegyenek részt. Az országház épületén évi 60 millió korona javítási költségek mutatkoznak szükségeseknek. Ez a javítás három esztendőre van előirányozva, minden esztendőre 60 millió korona költséggel. Az előadott indokok alapján a gazdasági bi­zottság tisztelettel javasolja a beterjesztett költ­ségvetés elfogadását és az ezen keretekben való utalványozásra a felhatalmazás megadását. (He­lyeslés jobbfelől.) Elnök : Kivan valaki a gazdasági bizottság jelentéséhez hozzászólni 1 (Nem !) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom s a tanácskozást be­fejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Mivel a bizottsági jelentés a Ház költségelő­irányzatán kívül még három külön pontba fog­lalt javaslatot is tartalmaz, előbb ezekre fogom a kérdést külön-külön feltenni és azután bocsá­tom majd szavazásra a bizottság jelentését a Ház 1923/24. évi költségelőirányzatára vonatkozólag. (Helyeslés.) Kérelem tehát a t. Nemzetgyűlést : méltózta­tik-e elfogadni a gazdasági bizottságnak a kép­viselők jelenléti díjainak megszüntetésére, vala­mint a képviselői illetmények újbóli megállapítá­sára vonatkozó határozati javaslatát, igen vagy nem 1 (Igen !) A Ház a határozati javaslatot el­fogadja. Kérdem a t. Nemzetgyűlést : méltóztatik-e tudomásul venni a törvényhozás szolgálatában álló tisztviselőkre és egyéb alkalmazottakra vo-

Next

/
Thumbnails
Contents