Nemzetgyűlési napló, 1922. XVI. kötet • 1923. augusztus 09. - 1923. szeptember 12.

Ülésnapok - 1922-172

88 A nemzetgyűlés 172. ülése 1923. évi augusztus hó ll-én } szombaton. amelyben az állammal szemben fennálló köte­lezettség megszűnik.« Tisztelettel kérem ennek a pótlásnak el­fogadását. Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve. Kivan valaki szólni? Minthogy senki sem ki­van szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: Gaal Gaston t. képviselő ur módosító javaslatához hozzá­járulok. (Helyeslés.) Elnök: Következik a határozathozatal. A 3. § első bekezdéséhez Gaal Gaston képviselő ur egy pótlást indítványozott. Elsősorban az eredeti szövegre vonatkozóan fogom feltenni a kérdést s azután Gaal Gaston képviselő ur pótló indítványára. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 3. § első bekezdését elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Többség. Felteszem a kérdést, méltóztatik-e Gaal Gaston képviselő ur pótlóindítványát elfogadni. (Igen.) Gaal Gaston képviselő ur pótlóindítványa elfogad­tatott. A 3. § 2—9. bekezdései nem támad­tattak meg s igy azokat elfogadottaknak jelen­tem ki. Következik a 4. §. Perlaki György jegyző (olvassa a 4. §4): Propper Sándor! Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Ennél a szakasznál is sajnálattal nélkülözzük ugy az általános, mint a részletes indokolást és igy nem tudjuk pontosan megállapítani, hogy a sza­kasz második bekezdése tulajdonképen mit jelent. Mit értünk közjogi vagy magánjogi jellegű szol­gáltatások alatt és miért kell a városokat fel­hatalmazni arra, hogy a mindenkori viszonyok­nak megfelelő értékben szedjék azokat a díja­kat, amelyekről itt szó van? Az általános vita folyamán már utaltam arra, hogy ezt ig gtalannak tartom, mert ez tulajdonképen szintén valorizáció. Ugy gondo­lom ugyanis, hogy ez a bizonyítványokra és ezekhez hasonló szolgáltatásokra vonatkozik, amelyeket azonban az illetők nem privát passzió­ból, hanem kényszerű szükségből vesznek igénybe, mert hiszen, amint Emiltettem, ma minden le­helletet külön bizonyítvánnyal kell igazolni. Nem tartom célszerűnek, hogy a városo­kat rászabadítsuk a lakosságra és megengedjük, hogy minden ilyen szolgáltatásért járó díjat valőrértékben, sőt pluszvalőrértékben szedjenek akkor, amikor körülöttünk az egész gazdasági élet, különösen az alsóbb néposztályok élete ehhez még csak nem is közeledett. Mindezeknél fogva javaslom, hogy a 4. § második bekezdését méltóztassék törölni, ugy hogy ne legyen kiszolgáltatva a maga igazát vagy iratát kereső közönség annak, hogy arany­értékben legyen kénytelen megfizetni ezeket a köteles szolgáltatásokat. Elnök : Kivan még valaki szólni ? Minthogy senki sem kivan szólni, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Kállay Tibor pénzügyminister: T. Nemzet­gyűlés! Kérem a szakasznak eredeti szövegezé­sében való elfogadását, mert itt csak annak biztosításáról van szó, nevezetesen a második bekezdésben, hogy a városok a maguk részéről egy kissé jobban alkalmazkodhassanak az eddi­ginél a változó gazdasági helyzethez és meg legyen a módjuk arra, hogy azon a nehézkes és formális eljáráson, amelyet ezidőszerint követ­niük kellene, változtathassanak és módosíthassa­nak akkor, amikor csak arról van szó, hogy az életet akarják bizonyos mértékig követni, tehát nem uj rendelkezéseket megállapítani, vagy uj terheket róni az adózó közönségre. Azt hiszem, hogy erre a városok gazdálkodásának biztosítása érdekében feltétlenül szükség van ... Propper Sándor: Ötezer korona lesz egy bizonyítvány ! Kállay Tibor pénzügyminister : ... ezt a vá­rosok okvetlenül megkívánhatják a mai hely­zetben ; ennélfogva kérném ennek a határozmány­nak megállapítását. Elnök : Következik a határozathozatal. A 4. §. első bekezdése meg nem támad­tatván, azt elfogadottnak jelentem ki. A második bekezdéssel szemben Propper Sándor képviselő ur a bekezdés törlésére irányuló indítványt tett. Kérem azokat a képviselő urakat, akik a 4. § második bekezdését eredeti szövegezésében fogadják el, szíveskedjenek fel­állani. (Megtörténik.) Többség. A Ház Propper képviselő ur törlési indítványát elvetette. A harmadik bekezdés meg nem támadtván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 5. §. Perlaki György jegyző (olvassa az 6. §-t, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 6. §-t). Propper Sándor: T. Nemzetgyűlés! Leszek bátor az általános vita folyamán előterjesztett indokok alapján kétrendbeli módosítást be­nyújtani. A 6. § második bekezdésének utolsó hét sorának törlését javaslom. Itt t. i. arról van szó, hogy a pénzügyminister arra az időtar­tamra, amig a szakasz elrendeli, az igazgató­ságba és végrehajtó bizottságba egy-egy tagot delegál vétójoggal. Itt a Hangyáról van szó, de más szövetkezetekről is szó lehet más alka­lommal. Elvi kérdés tehát az, hogy a szövet­kezetekbe a pénzügyminister ne telepedjék be vétójoggal, mert minden szövetkezet, ha altruista szövetkezet is, túlnyomó részben mégis kereskedelmi vállalat, amelynek érzékenysége nem tűri meg, hogy hozzá nem értő vagy esetleg rosszakaratú bürokraták akadályozzák az üzletmenetet. Nem lehet kifogásolni a pénzügyminister ur képviseltetésétj de ez nem lehet ilyen szigorú

Next

/
Thumbnails
Contents